I. Szulejmán (1494–1566) — Kanuni, az Oszmán Birodalom törvényhozó szultánja
I. Szulejmán (Kanuni) — az Oszmán Birodalom legendás, 46 évig uralkodó törvényhozó szultánja: jogalkotó, hadvezér és kulturális mecénás, aki végérvényesen formálta a birodalom sorsát.
I. Szulejmán (1494. november 6. – 1566. szeptember 5/6.) az Oszmán Birodalom tizedik szultánja volt. Szultánná 26 éves korában vált, és 46 évig uralkodott, 1520-tól 1566-ig, ami hosszabb idő, mint bármely más oszmán szultáné. Nyugaton gyakran Csodálatos Szulejmán néven emlegették, az iszlám világban pedig Törvényhozóként (törökül Kanuni; arabul: القانونى, al-Qānūnī) ismert, mivel jelentős mértékben átalakította és rendezte az oszmán jogrendszert. Uralma alatt az Oszmán Birodalom kiterjesztette befolyását Európában, különösen Magyarországon, valamint a Földközi-tenger térségében és Észak-Afrika egyes részein, miközben a birodalom politikai, katonai, gazdasági és kulturális centrumává tette Isztambult.
Hadjáratok és külpolitika
Szulejmán uralkodása alatt az oszmán hadsereg jelentős területi nyereségeket ért el Európában és a mediterrán térségben. Jelentősebb hadműveletei közé tartozik Belgrád elfoglalása (1521), Rodosz meghódítása (1522) és a mohácsi csata (1526), ahol az oszmánok döntő győzelmet arattak a Habsburgok és magyar királyi erők felett, ami hosszú távon a magyar trónkérdés és a közép-európai hatalmi viszonyok átrendeződéséhez vezetett. 1529-ben Szulejmán megszervezte Bécs első ostromát, amely ugyan sikertelen volt, de jelképesen is mutatta a Habsburgokkal folytatott hosszú rivalizálást.
A tengeri hatalom megerősítése érdekében Szulejmán támogatását adta olyan kiváló admirálisokhoz, mint Barbarossa (Hayreddin) Ahmed pasa; ennek köszönhetően az oszmán flotta dominánssá vált a keleti Földközi-tengeren. 1538-ban a prevezai csatában az oszmán flotta döntő győzelmet aratott, amely megerősítette a birodalom tengeri fölényét. Az észak-afrikai partvidéken a birodalom ellenőrzése alá kerültek jelentős kikötők és városok (például Algiers/Algír és Tripoli), bár a kontroll időnként ingadozott a spanyol és a helyi hatalmi törekvések miatt.
Törvényhozás és belső reformok
Szulejmán a jogalkotó (Kanuni) névvel illették, mert uralma idején a szultáni rendeletek (kanunnamék) rendszerezésével és kiegészítésével igyekezett rendezni a közigazgatást, az adózást, a katonai szervezetet és az öröklési rendet. A kanunok célja nem a saría helyettesítése, hanem a vallási jogrendszer kiegészítése volt, hogy a birodalom növekvő terheihez és a különböző népcsoportokhoz igazodó, egységesebb közigazgatási gyakorlat jöjjön létre. Uralkodása alatt centralizálódott a közigazgatás, megerősödött a szultáni hatalom és tovább fejlődött a janicsársereg szervezete.
Kultúra, művészet és építészet
Szulejmán alatt virágzott az oszmán kultúra: irodalom, kalligráfia, miniátor- és építészet. A szultán pártfogolta a művészeteket és az építészetet, és támogatott számos közcélú beruházást: mecseteket, iskolákat, kórházakat, fürdőket és karitatív intézményeket (külliyék). Legismertebb építészeti megrendelései közé tartozik az Süleymaniye mecsetkomplexum Isztambulban, amelyet a korszak kiemelkedő építésze, Mimar Sinan tervezett. Ezek az épületek mind a vallási, mind a világi élet központjaivá váltak, és hosszú távon is hatottak az oszmán városkép alakulására.
Személyes élet és udvari politika
Szulejmán a személyes életében is jelentős változásokat hozott: a legismertebb kedvese és későbbi felesége Hürrem szultán (Roxelana) volt, aki szokatlanul nagy befolyást szerzett az udvarban és a politikai ügyekben. A dinasztikus viszonyok sem voltak konfliktustól mentesek: Szulejmán több fia közül jelöletlen örökösödési problémák, intrikák és tragédiák követték egymást — például a trónörökösjelölt Mustafa 1553-ban való letartóztatása és kivégzése, illetve testvérharcok a fiak között. Végül fia, Selim II. követte őt a trónon.
Halála és öröksége
Szulejmán 1566-ban a Szigetvár ostroma közben hunyt el. Halála idején a birodalom katonailag és kulturálisan is nagyhatalomnak számított. Temetését Isztambulban rendezték, sírja a Süleymaniye-komplexumban található. Öröksége kettős: egyrészt jelentős területi bővülést és a birodalom nemzetközi tekintélyének erősödését hagyta maga után, másrészt a belső intézmények és a jogrendszer fejlesztése hosszabb távon is meghatározta az oszmán államszervezetet. A legfőbb emlékneve, Kanuni, a törvényhozói tevékenységére emlékeztet, míg a nyugati elnevezés, Soliman the Magnificent, uralkodásának fényűző és hatalmas jellegét tükrözi.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt I. Szulejmán?
V: I. Szulejmán az Oszmán Birodalom tizedik szultánja volt. 46 évig uralkodott, 1520-tól 1566-ig.
K: Hány éves volt, amikor szultán lett?
V: 26 éves korában lett szultán.
K: Hogyan ismerik Szulejmánt nyugaton?
V: Nyugaton Szulejmánt úgy ismerik, mint Szulejmán a Csodálatos.
K: Milyen beceneve van az iszlám világban?
V: Az iszlám világban a Törvényhozó (törökül Kanuni; arabul القانونى, al-Qānūnī) néven ismerik.
K: Miért tartották őt az emberek fontosnak?
V: Az emberek azért tartották fontosnak, mert megváltoztatta az oszmán jogrendszert, és mert egyesek még "világcsászárnak és az utolsó kor Messiásának" is tartották.
K: Hová vezetett Szulejmán háborúkat uralkodása alatt?
V: Uralkodása alatt Szulejmán háborúkat vezetett Magyarországon, Ausztriában, a Földközi-tengeren és Észak-Afrika egyes részein.
Keres