Az emberi természet
Az emberi természet az emberiség jellemzőire utal. Ez a gondolkodás, az érzések és a cselekvés olyan módjait jelenti, amelyekkel az emberek természetüknél fogva rendelkeznek.
Hogy mik ezek a jellemzők, mi okozza őket, és mennyire állandó az emberi természet, ezek jó kérdések. A nyugati filozófia legrégebbi és legfontosabb kérdései közé tartoznak. Ezek a kérdések érintik az etikát, a politikát és a teológiát. Az emberi természet tanácsokat ad a jó élethez, de korlátokat és akadályokat is állít a jó élet elé.
Az ilyen kérdések összetett következményeivel a művészet és az irodalom is foglalkozik, míg a humán tudományok az emberi természetet kutatják, és azt, hogy mit jelent embernek lenni.
Az emberi természet elméletei
Sok nagy gondolkodónak voltak határozott elképzelései az emberi természetről, de néhány elképzelés jobban megmaradt, mint mások. Erre példa a legkelendőbb egyetemi tankönyv, amely először 1974-ben jelent meg Az emberi természet hét elmélete címmel. A hét elmélet a következő volt:
- Platón
- Kereszténység
- Marx
- Freud
- Sartre
- Skinner
- Lorenz
Harminc évvel később tíz elméletet választottak ki:
- Konfucianizmus
- Hinduizmus
- Buddhizmus
- Platón
- Arisztotelész
- A Biblia
- Kant
- Marx
- Sartre és
- Darwini elméletek az emberi természetről.
Arisztotelész
Arisztotelész, Platón leghíresebb tanítványa, az emberi természetről a leghíresebb és legbefolyásosabb kijelentéseket tette.
Műveiben az emberi természetről néhány egyértelmű kijelentést tesz:
- Az ember egy házastársi állat. A "házastársi" azt jelenti, hogy együtt élünk, háztartást (oikosz) építünk. Egy klánt vagy egy kis falut még mindig a családfő vezethetett.
- Az ember politikai állat. Ez alatt egy olyan állatot értett, amely képes komplex, város- vagy településméretű közösségek kialakítására, munkamegosztással és törvényhozással. Ez a fajta közösség különbözik a nagycsaládtól, és megköveteli az emberi ész használatát.
- Az ember szereti használni a képzeletét (és nem csak a törvényhozás és a városi tanácsok vezetése terén). Szeretünk dolgokat nézegetni, megtanulni a nevüket, és gondolkodni róluk.
Arisztotelész számára az értelem az, ami a legkülönlegesebb az emberiségben a többi állathoz képest, és amit a legjobban elérünk.
Arisztotelész emberi természetről szóló leírásának nagy része ma is nagy hatással van, de az a sajátos teleológiai elképzelés, hogy az embereket "szánták" vagy arra szánták, hogy legyenek valamik, sokkal kevésbé népszerű a modern időkben.
Biológiai elméletek
Az emberek emlősök, és evolúciós folyamat során fejlődtek ki. Ebből következik, hogy amit emberi természetnek nevezünk, az öröklődik, és a természetes kiválasztódás terméke volt. Nem vagyunk üres lapok; szellemi életünknek és viselkedésünknek ősi gyökerei vannak. Ez a természet kontra nevelés kérdése, és az evolúciós pszichológia tárgya. Az etológia és a szociobiológia szintén az emberi evolúció és öröklődés szempontjából vizsgálta ezeket a kérdéseket.
