Szociobiológia

A szociobiológia olyan tudományterület, amely azon a feltételezésen alapul, hogy a társas viselkedés az evolúció eredménye. A társadalmi viselkedést igyekszik így magyarázni és vizsgálni.

Az etológia és a szociológia egyik ága, a szociobiológia az antropológia, az evolúció, a zoológia, a régészet, a populációgenetika és más tudományágakból merít. Az emberi társadalmak tanulmányozásaként a szociobiológia a darwini antropológiával, az etológiával és az evolúciós pszichológiával áll kapcsolatban.

Az etológia az állatok kollektív viselkedését vizsgálja, például a párzási szokásokat, a területi harcokat, a falkavadászatot és a társas rovarok kaptártársadalmát. Azt állítja, hogy a szelekciós nyomás vezetett az előnyös társas viselkedés genetikai evolúciójához. Más szóval, egy tipikus viselkedésmintát azért öröklünk, mert az más viselkedésformákkal szemben növelte az egyedek inkluzív fitneszét. Ez a mainstream biológia. Kiterjesztése az emberi társas viselkedésre az etológusok számára teljesen normális, mások számára azonban ellentmondásos lehet.

Bár a "szociobiológia" kifejezés az 1940-es évekre vezethető vissza, a fogalom csak 1975-ben, E. O. Wilson Szociobiológia című könyvének megjelenésével vált ismertté.

A szociobiológia két alapvető feltételezésen alapul:

Bizonyos viselkedési tulajdonságok öröklődnek,

Az öröklött viselkedési tulajdonságokat a természetes szelekció fejlesztette ki.
Ezért ezek a tulajdonságok valószínűleg adaptívak voltak a faj eredeti környezetében.

Az emberek állatok

Ezért viselkedésüket a természetes szelekció módosította.
Az emberi viselkedés gyökere tehát öröklött, és az a képességünk, hogy társadalmi eszközökkel megváltoztassuk, korlátozott. Az emberek nem üres lapok.

Ez utóbbi pont a legvitatottabb.

Kritika

Wilson könyve csaknem 700 oldalas volt, amely szinte teljes egészében az állatok társas viselkedéséről szólt. Az emberi viselkedés evolúciójával kapcsolatos elképzelései a könyv végén egy rövid, 30 oldalas fejezetben szerepeltek. E szakasz miatt azonban a szociobiológia (látszólag) új területét heves viták övezték. A kritikát a kor politikai eseményei vezérelték.

"Az 1970-es évek közepén az egyetemeken intenzív politikai tevékenység folyt, amelynek nagy részét a vietnami háborút ellenző baloldali professzorok és diákjaik kezdeményezték. A Harvard Egyetemen [Wilson munkáltatója] a háború... számos marxista vagy félig marxista meggyőződésű tudós támadásába került... A marxista filozófia azon az előfeltevésen alapszik, hogy az emberi intézmények ideológiai előírással tökéletesíthetők. Ezért a marxista nézeteket valló személyek különösen nem voltak fogékonyak arra az elképzelésre, hogy létezik egy fejlett "emberi természet""".

Richard Lewontin és Stephen Jay Gould, valamint a Szociobiológiai Tanulmányozó Csoport kritikája arra utalt, hogy van némi kapcsolat ezen elképzelések és a történelem néhány legrosszabb eseménye között. A kritikusok legfőbb aggályának az tűnt, hogy a szociobiológia segítséget és kényelmet nyújt azoknak, akik fenntartják a társadalmi igazságtalanságot és egyenlőtlenséget. ^p545

Valójában Wilson utolsó fejezetében nem volt politikai tartalom, és Wilson maga is liberális gondolkodó volt és az is. Könyvének 25. évfordulós kiadásában Wilson saját maga számol be a vitáról.

Hogy elkerüljék a viták egy részét, bár elképzeléseik meglehetősen hasonlóak Wilsonéhoz, néhány pszichológus és antropológus megalapította az evolúciós pszichológia rokon területét. Ez osztozik a szociobiológiával a viselkedésminták evolúciós eredetébe vetett hitben. Azonban inkább az emberi viselkedésre irányul, míg a szociobiológia az állatok viselkedésével kapcsolatos kísérletekből (etológia) alakult ki.

Egy emberi esettanulmány

Miért vannak a férfiaknak szépségnormái, amelyeket a nőkre alkalmaznak? Erre a kérdésre egy tipikus feminista szociológus azt válaszolná: ez kulturálisan meghatározott, egy hiedelemrendszer, amely azt szolgálja, hogy a férfiak dominánsak maradjanak a nőkkel szemben.

Erre John Alcock azt kérdezi: "Mik a tényleges adatok? Vajon a nyugati kultúra szépségnormái önkényesek?" A szépségszabványok összhangban vannak a fiatalsággal és a jó egészséggel. A fiatal, egészséges nők nagyobb valószínűséggel esnek teherbe és szülnek sikeresen, mint az idősebb vagy egészségtelen nők. Alcock kérdezi:

"Mennyire valószínű, hogy az emberek több millió éves természetes szelekciója... egy olyan férfi pszichét hozna létre, amely közömbös a termékeny nőkkel kapcsolatos jelzések iránt? A válasz nyilvánvaló". ¹³⁷. ^o.

Alcock bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a fiatalság és a szépség jelei összhangban vannak a magas reprodukciós értékkel. ^p138

Egy madár esettanulmány

Bizonyos szempontból könnyebb más állatok viselkedését tanulmányozni, mert a saját tapasztalataink és előítéleteink nem játszanak szerepet. És olyan kísérleteket is végezhetünk rajtuk, amelyek emberekkel nem biztos, hogy lehetségesek.

Az énekesmadárfajoknak szinte mindig van egy, a fajra jellemző énekük. A legtöbb esetben az ének részletei nem öröklődnek. Ehelyett egy bizonyos életkorban örökölt képességet tanulnak meg. Ha egy fiatal hím fehércsőrű veréb (Zonotrichia leucophrys) a faj többi tagjának hangjától elszigetelten nevelkedik, nem tudja elénekelni az ő dalukat. Végül olyan éneket produkál, amely csak halványan hasonlít a megfelelő énekre. Ha azonban a kísérletvezető lejátssza a felnőtt hím énekének kazettáját, a fiatalok később, amikor elérik a megfelelő kort, a teljes és tökéletes éneket produkálják. Ha azonban a fiatal madarat megsüketítik, nem tudja megtanulni a dalt. Ebből megtudjuk

hogy a tanulási képesség inkább öröklődik, mint maga a dal.
hogy a felnőttek dalának hallgatása beindítja a tanulási folyamatot.
hogy a fiatal madárnak össze kell hasonlítania a hangját a modell énekével.
egy fiatal madár, akinek két vagy több dalt kínálnak magnószalagon, mindig a saját fajára jellemzőt tanulja meg.
de ha a fiatal hím csak egy másik faj kifejlett hímjével találkozhat, akkor megtanulja az "idegen" éneket.

Ez lehetővé teszi számunkra, hogy biztosak legyünk abban, hogy a dal, mint olyan, nem öröklődik, de öröklődik egy erős tanulási torzítás, aminek van értelme. A sikeres élet és szaporodás érdekében a hímnek kifizetődő, hogy egy azonos fajhoz tartozó nőstényt vonzzon magához, és megvédje a területét a fajához tartozó többi hímmel szemben. A megfelelő ének mindkét feladatot ellátja. ^p163/5

Szociobiológia ma

Az elmúlt években a szociobiológia támogatói azt állították, hogy "győztek". Úgy érzik, hogy az alapgondolatai eléggé megalapozottak. Nem vagyunk üres lapok, és emberi természetünk ugyanúgy az evolúció terméke, mint a többiek. Még a kedvtelésből tartott állatok iránti széles körű szeretetünk is azzal magyarázható, hogy a történelem előtti múltban javították túlélésünket. ^p35/9

Kapcsolódó oldalak

Kérdések és válaszok

K: Mi az a szociobiológia?

V: A szociobiológia egy olyan tudományterület, amely feltételezi, hogy a társadalmi viselkedés az evolúció eredménye, és megpróbálja a társadalmi viselkedést így magyarázni és vizsgálni. Különböző tudományágakból merít, például az antropológiából, a zoológiából, a régészetből, a populációgenetikából és másokból.

K: Milyen más területekből merít a szociobiológia?

V: A szociobiológia az antropológiából, a zoológiából, a régészetből, a populációgenetikából és más tudományágakból merít.

K: Hogyan vált ismertté a szociobiológia fogalma?

V: A szociobiológia fogalma 1975-ben vált ismertté E. O. Wilson "Szociobiológia" című könyvének megjelenésével.

K: Mi a szociobiológia két alapvető premisszája?

V: A szociobiológia két alaptétele az, hogy bizonyos viselkedési tulajdonságok öröklődnek, és hogy ezeket a tulajdonságokat a természetes szelekció úgy alakította ki, hogy azok valószínűleg adaptívak voltak az eredeti környezetükben.

K: Miért az utolsó pont, miszerint az emberi viselkedés öröklődik, a legvitatottabb?

V: Az emberi viselkedés öröklődéséről szóló utolsó pont a legvitatottabb, mert azt sugallja, hogy az emberek nem üres lapok, és hogy a viselkedésünk társadalmi eszközökkel történő megváltoztatásának képessége korlátozott.