Héra (Juno) — a görög mitológia házasság- és az ég istennője
Héra (Juno) — a görög mitológia házasság- és égistennője: Zeusz felesége, a páva, gránátalma és korona jelképe, az olimposzi istenek bölcs királynője.
A görög mitológiában Héra a házasság, az élet és a szerelem istennője volt. Zeusz felesége. A tizenkét olimposzi lény egyike. Héra az ég és a csillagos égbolt istennője is. Az ókori görögök szerint Héra az egyik legszebb istennő, majdnem olyan szép, mint Aphrodité.
Saját különleges jegyei a páva, a gránátalma és a tehén. További fontos tárgyai a korona és a fátyol.
Héra szülei Kronosz és Rhea. Testvérei Zeusz (akihez hozzá is ment), Hesztia, Demeter, Hádész és Poszeidón. Hérának egy lánya és két fia van, Héba, Árész és Héphaisztosz. Athéné a mostohalánya. Hermész a mostohafia.
Héra az összes görög isten és istennő királynője. Gyakran bölcsnek és komolynak tartják. Hérát "az ég királynőjének" is nevezik, mert ő uralkodik az Olümposzhegyén, ahol az összes isten és istennő él. Jóval Zeusszal kötött házassága előtt ő uralkodott az ég és a Föld felett. Ő felelős minden élőlényért, beleértve az évszakokat és az időjárást is. A legtöbb történetben, mítoszban és legendában Héra (Juno) a házasság istennője. A Héra név jelentése 'gyönyörű hölgy'.
Eredet, család és kapcsolatok
Héra a titánok, Kronosz és Rhea fia, és a görög panteon egyik legbefolyásosabb alakja. A legtöbb forrás szerint Zeusz felesége, de egyúttal testvére is — ez az ókori görög isteni családfákra jellemző összetettség. Gyermekeik közül Héba (az ifjúság istennője), Árész (a háború istene) és Héphaisztosz (a kovácsmesterség istene) a legismertebbek; Athéné és Hermész Zeusz egyéb kapcsolataiból származó mostohagyermekei.
Jellem, szerep és attribútumok
Héra elsősorban a házasság, a család és a női szerepek védelmezője. Uralma kiterjed az Olümposz istennői és istenei fölött; az ókori görögök gyakran hivatkoztak rá, mint az istenek királynőjére. Ikonográfiájában fontosak a következők: a páva (a díszes farktollak szemecskéivel kapcsolatos mítosz miatt), a tehén (szent állat) és a gránátalma (termékenység jele). Gyakran ábrázolják koronával, fátyollal és trónon ülve.
Mítoszok és legismertebb történetek
Héra alakja sok mítoszban jelenik meg, gyakran a féltékenység, érdekérvényesítés és igazságosság ellentmondásos ötvözetében:
- Io: Zeusz szerelméért Héra bosszút állt Io-n — a nőt tehénné változtatták, majd hosszú vándorlásra ítélték, amelynek során Héra egy gondviselő, Argosz őrizte őt. A mítosz végén Argosz szemeit a páva farkára helyezték, így kapcsolódik a pávához.
- Létó és Apollón/Artemisz: Héra megakadályozta, hogy Létó könnyen helyet találjon gyermekei, Apollón és Artemisz világrahozatalához — a szülés miatt Létó Delos-szigetén szült, mert a földet megtagadta tőle Héra haragja.
- Szémélé és Dionüszosz: Héra fondorlatokat szőtt Zeusz szeretője, Szémélé ellen; álnéven eljátszva a kételyt, végül Szémélé Zeusz isteni dicsőségét követelve pusztult el, és gyermeke, Dionüszosz rendkívüli körülmények között született.
- Héraklész: Héra egész életében üldözte Héraklészt (Zeusz halandó fia), aki számos próbát és szenvedést élt át; több mítosz szerint Héra küldte rá a megpróbáltatásokat, de van történet, amelyben később békét köt vele — végül Héraklész Héba férjévé válik, így Héra fia lett az ő örökbefogadó apósa.
- Argosz és Argus: Héra szolgálatában állt Argus Panoptesz, aki sokszemű őr volt; miután Hermész megölte Arguszt, Héra szemeket helyezett a páva farkára emlékként.
Kultusz, templomok és ünnepek
Héra kultusza igen elterjedt volt az ókori Görögországban. Jelentős szentélyei közé tartozott a Heraion Samoson és Argoszban, valamint más nagy templomok (például a perachorai Heraion). Női versenyeket és ünnepeket, Heraia-kat rendeztek, amelyek közé gyakran nőknek szóló játékok és áldozatok tartoztak. Héra különböző oltalmazó jelzőkkel illették, például Hera Teleia (a házasság beteljesítője) és Hera Gamelia (a házasság védelmezője).
Irodalmi források és művészet
Héra fontos szereplője Homérosz eposzainak (különösen az Iliászban), valamint Hesiodos munkáinak. A művészetben gyakran megjelenik trónon ülve, koronával és fátyollal, mellett pávával vagy tehénnel. Szobrok, reliefek és vázaképek gyakran ábrázolják haragját, de egyben méltóságteljes, királyi egyéniségét is.
Római megfelelő és modern hatás
A római mitológiában Héra megfelelője Juno, aki a rómaiaknál is a házasság és a nők védelmezője volt. Juno eltérő kultikus formákkal (például Juno Regina, Juno Moneta) jelent meg, de fő funkciója hasonló volt: a család, a nő és a város védelme. A modern kultúrában Héra/Juno neve feltűnik irodalmi, képzőművészeti és tudományos elnevezésekben (például a NASA Juno űrszondája Jupiter tanulmányozására).
Összegzés
Héra komplex, ellentmondásos alak: egyszerre a házasság és család védelmezője, az istenek királynője, ugyanakkor gyakran féltékeny és bosszúszomjas szereplő a mítoszokban. Kultusza és ábrázolása rávilágít arra, milyen fontos szerepet tulajdonítottak a házasságnak és a női szerepeknek az ókori görög társadalomban.
Héra szobra a Vatikánban.
Héra féltékenységéről szóló mítoszok
Dionüszosz
Dionüszosz Zeusz fia egy emberi nőtől. Héra megpróbálta megölni őt, amikor még csecsemő volt a titánokkal. A titánok játékokat mutatva akarták rávenni Dionüszoszt, hogy jöjjön hozzá, majd megenni. Zeusz elijesztette a titánokat a villámaival, de a titánok már mindent megettek, kivéve Dionüszosz szívét. Zeusz a szívvel újra Dionüszoszt teremtette. Ezt úgy tette, hogy a szívet Szemele méhébe helyezte. Dionüszosz ekkor másodszor is megszületett.
Echo
Echo egy nimfa a görög mitológiában. Egykor az volt a feladata, hogy elterelje Héra figyelmét arról, hogy Zeusznak más nőkkel van kapcsolata. Ezt úgy tette, hogy elvezette Hérát és hízelgett neki. Amikor Héra rájött, nagyon megharagudott Echóra. Megátkozta őt, ami azt jelentette, hogy csak akkor tudja kimondani más emberek szavait, ha már hallotta őket. Ennek a történetnek köszönhetjük a visszhang szó jelentését.
Io
Io Zeusz szeretője. Héra majdnem rajtakapta Iót és Zeuszt együtt, de Zeusz elrejtette Iót azzal, hogy tehénné változtatta. Héra nem hagyta magát becsapni, és azt mondta, hogy Zeusznak ajándékba kell adnia neki a tehenet. Miután Io Héra tulajdonába került, Argus vigyázott rá. Argus feladata volt, hogy gondoskodjon arról, hogy Io és Zeusz soha ne legyenek együtt. Zeusz megparancsolta Hermésznek, hogy ölje meg Argust, hogy Ió szabad legyen. Hermész ezt úgy tette, hogy megölte Argust, miután elaltatta. Héra ezután egy szúnyogot küldött, hogy megcsípje Iót, amint a földön járkál.
Lamia
Lamia Líbia királynője, akibe Zeusz szerelmes volt. Héra féltékeny volt Lamiára, és szörnyeteggé változtatta. Amikor szörnyeteggé vált, Lamia megölte a gyermekeit. A történet egy másik változata szerint Héra megölte Lamia gyermekeit, és ezután annyira elszomorodott, hogy szörnyeteggé változott. Héra megátkozta Lamiát is. Az átok az volt, hogy Lamia nem tudta becsukni a szemét. Héra azért választotta ezt az átkot, mert azt akarta, hogy Lamiának mindig a halott gyermekei képe jusson eszébe. Zeusz ekkor adta meg Lamiának azt az ajándékot, hogy ki tudja venni a szemét, így tudott pihenni. Utána vissza tudta tenni őket.
Leto
Amikor Héra megtudta, hogy Létó ikrekkel terhes Zeusztól, dühös lett. Megtiltotta Letónak, hogy bármely ismert szárazföldön vagy szigeten szüljön. Leto talált egy úszó szigetet, amelyet Dellosnak hívtak. Ez nem volt sem szárazföld, sem igazi sziget, így Letónak megengedték, hogy ott szüljön. Először Artemisz született meg, aki aztán segített Letónak megszülni Apollónt. Delloszt később négy pillérrel tartották le, hogy ne lebegjen többé. Állítólag hattyúk vették körül, és később Apollón szent helyévé vált.
Kapcsolódó oldalak
- Uni - Héra etruszk mitológiai változata.
- Juno - Héra római mitológiai változata.
Kérdések és válaszok
K: Kinek a felesége Héra?
V: Héra Zeusz felesége.
K: Milyen szimbólumok kapcsolódnak Hérához?
V: A Hérához kapcsolódó szimbólumok a páva, a gránátalma, a tehén, a korona és a fátyol.
K: Kik Héra szülei?
V: Héra szülei Kronosz és Rhea.
K: Kik a testvérei?
V: Testvérei közé tartozik Zeusz (akihez hozzá is ment), Hesztia, Demeter, Hádész és Poszeidón.
K: Mit jelent Héra a görög mitológiában?
V: A görög mitológiában a 'Héra' jelentése 'gyönyörű hölgy'.
K: Mi az egyik szerepe istennőként?
V: Istennőként Héra egyik szerepe az Olümposz-hegy feletti uralkodás, ahol az összes isten és istennő él.
K: Milyen állatot társítanak hozzá? V: A Hérához kapcsolódó állat a varjú.
Keres