Hattyúk (Cygnus nemzetség) – fajok, élőhely, táplálkozás, viselkedés
Ismerje meg a hattyúk (Cygnus) fajait, élőhelyét, táplálkozását és viselkedését — erős, védelmező vízimadarak, fiókák, életmód és érdekes tények egy helyen.
A hattyú a lúdfélék családjába tartozó nagytestű vízimadár; a tudományos nemzetség leggyakrabban a Cygnus név alatt szerepel, de egyes források külön tárgyalják a Coscoroba nemzetséget is. A hattyúk rendszertanilag a Anatidae családon belül az Anserinae alcsaládba sorolhatók; rokonaik a libák és a kacsák. A hattyúkat (tágabban: a Cygnini törzset) gyakran egyszerűen csak nagy, hosszú nyakú vízimadarakként írják le.
Fajok és megjelenés
A Cygnus nemzetség több ismert fajjal rendelkezik; néhány jellegzetes például a fehér és a fekete hattyúk: a közismert fajok közé tartozik a Cygnus olor, a Cygnus cygnus, a Cygnus columbianus, a Cygnus buccinator, a Cygnus atratus és a Cygnus melanocoryphus. A faji különbségek megjelenésben (testméret, csőrszín, nyakforma) és élőhelyválasztásban is megmutatkoznak: egyes fajok teljesen fehérek, mások csőrük vagy nyakuk részén sötétebb színezetet viselnek.
Élőhely és elterjedés
Sok hattyú a hidegebb éghajlatokat részesíti előnyben; gyakoriak Észak-Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában. Több faj vándormadár, tavasztól őszig északon költ, majd télen délebbre húzódik. A hattyúk elsősorban a vízen élnek: sekély tavakon, tavak partján, folyók lassú szakaszain és védett tengeröblökben, de előfordulnak nádasokban és lápokban is.
Táplálkozás
A hattyúk főként növényevők: a víz felszíne közelében úszva leszedik a vízinövényeket és a tavak, tavak vagy óceánok fenekén élő növényzet gyökereit, szárát. Táplálékukhoz időnként rovarok és más apró állatok is tartoznak; a fiatalok több fehérjét igényelnek, ezért gyakrabban fogyasztanak rovarokat és vízi gerincteleneket. A táplálékkeresés közben a hattyúk gyakran víz alá nyújtják a fejüket, vagy a fenék közelében kaparják az üledéket.
Viselkedés és társas élet
A hattyúk erőteljes, területvédő madarak. A felnőtt példányok szigorúan védik fészküket és fiókáikat: fenyegetés esetén kinyitott szárnyakkal, csőrrel és fejcsapásokkal jeleznek, és szükség szerint támadnak is; ezért fontos, hogy ember és háziállat a fészkelő pároktól távol tartózkodjon. A hattyúk általában monogámok, sok faj életre szóló párkapcsolatot alakít ki, és közösen gondozzák a fiókákat (a fiatal hattyút gyakran cigányfiókának vagy angolul „cygnet”-nek nevezik).
Szaporodás
A hattyúk fészkelése általában a tavaszi időszakra esik. A fészkeket parti növényzet közé, nádasba vagy sekély víz közelébe építik; a tojáshozatal és a kotlás a pár mindkét tagjának részvételével zajlik. A fiókák rövid időn belül úszni és táplálkozni kezdenek, de a szülők több hétig védik és kísérik őket.
Vándorlás és mozgás
Néhány hattyúfaj vonuló, nagy távolságokat megtevő madár; mások helyhez ragaszkodóbbak és telelni sem vonulnak el, ha elég élelem és jégmentes víz áll rendelkezésre. A vándorlás szakaszos, csoportosan történik, és jellegzetes, rendezett formációkban látható.
Veszélyek és védelem
A hattyúkat veszélyeztethetik élőhelyvesztés, vízszennyezés, illegális vadászat és a költőhelyek zavarása. Néhány faj sikeresen alkalmazkodott emberi környezethez és városi tavakon is megél, míg mások védelmet igényelnek. A természetvédelmi intézkedések, vizes élőhelyek védelme és a megfelelő emberi magatartás (például a fészkelő párok zavartalanul hagyása) fontos a populációk megőrzéséhez.
Kapcsolat az emberrel
A hattyúk sok helyen népszerű madarak a természetszeretők és a parkok látogatói körében; ugyanakkor közelítése vagy etetése felelősségteljes módon kell történjen, mert a nem megfelelő táplálék (pl. kenyér) egészségügyi problémákat okozhat. A fészekhez túl közel merészkedő embereket a madarak agresszívan elriaszthatják, ezért mindig tartsuk tiszteletben a madarak területét.
Megjegyzés: A tudományos rendszerezés és a fajok elnevezései idővel változhatnak; pontos, helyi fajlistáért és védettségi státuszért érdemes a hivatalos természetvédelmi forrásokat vagy madártani adatbázisokat felkeresni.
Leírás
A hattyúk a legnagyobb repülő madarak közé tartoznak. Nagy méretűek, nagy lábakkal és hosszú nyakkal rendelkeznek. A hímek általában nagyobbak és nehezebbek, mint a nőstények. A néma hattyú, a trombitahattyú és az énekes hattyú a legnagyobb hattyúk. Hosszuk meghaladhatja a 1,5 métert (60 hüvelyk). Súlyuk meghaladhatja a 15 kg-ot (33 fontot). Szárnyfesztávolságuk (ez a két szárny hosszát jelenti) csaknem 3 m (10 láb) is lehet.A legtöbb hattyú fehér. Az északi féltekén találhatók. Ez azt jelenti, hogy Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában találhatók. A fekete hattyú azonban fekete, vörös csőrrel. Ausztráliában él. A fekete nyakú hattyúnak fehér a repülőtollazata, és fekete a külső tollazata. Dél-Amerikában él. A szemek és a csőr között van egy kis bőrfelület, amelyen nincsenek tollak. Ez a terület különböző színű lehet, például sárga (például a Bewick-hattyúnál) vagy narancssárga (például a néma hattyúnál).
A coscoroba hattyú különbözik a többi hattyútól. Egyes tudósok szerint inkább kacsára vagy libára hasonlít. Kisebb, mint a többi hattyú. Ez a hattyú Dél-Amerikában él.
Taxonómia
- Cygnus nemzetség
- Fekete hattyú (Cygnus atratus)
- Új-zélandi hattyú (Cygnus atratus sumnerensis) †
- Hattyú (Cygnus buccinator)
- Bewick-hattyú (Cygnus bewickii)
- Füttyös hattyú (Cygnus columbianus)
- Pacsirtahattyú (Cygnus cygnus)
- Fekete nyakú hattyú (Cygnus melancoryphus)
- néma hattyú (Cygnus olor)
- Coscoroba nemzetség
Kérdések és válaszok
K: Milyen madár a hattyú?
V: A hattyú a Cygnus és a Coscoroba nemzetségbe tartozó, az Anserinae alcsaládba és az Anatidae családba tartozó vízimadár-fajta.
K: Hol élnek a hattyúk?
V: A hattyúk hidegebb régiókban, például Észak-Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában élnek. Jellemzően olyan vízfelületeken élnek, mint a tavak, tavak vagy óceánok.
K: Hogy hívják a hattyúbébit?
V: A hattyúbébit cigányfiókának nevezik.
K: Hogyan viselkednek a hattyúk más állatokkal szemben?
V: A hattyúk arról híresek, hogy szívós és erős madarak, amelyek nem tűrik a kutyák vagy macskák ostobaságait. Ha fenyegetve érzik magukat, figyelmeztető jelként kinyithatják a szárnyaikat, hogy maradjanak távol.
K: A hattyúk védik a fészküket?
V: Igen, a hattyúk nagyon védik a fészküket, és megtámadnak mindent, amit a fiókáikat fenyegetőnek látnak, beleértve az embert is.
K: Mit esznek a hattyúk?
V: A hattyúk a víztömegek, például tavak és tavak fenekén található növényekkel táplálkoznak, de rovarokat és kisebb állatokat is fogyasztanak.
Keres