Japán folklór: kami, yōkai és néphagyományok áttekintése
A japán folklór Japán folklórja. Nagy hatással van rá a sintó és a buddhizmus, az ország két legfontosabb vallása. Általában humoros vagy furcsa karaktereket és helyzeteket tartalmaz. Számos természetfeletti lényt is tartalmaz, mint például a kami (istenek és tisztelt szellemek), yōkai (szörnyszellemek) (mint az oni, kappa és tengu), onryō (szellemek), sárkányok és természetfeletti erővel rendelkező állatok, mint a kitsune (róka), tanuki (mosómedve kutya), mujina (borz) és bakeneko (átalakuló macska).
A japán folklórt gyakran több kategóriába sorolják: "mukashibanashi", a régmúlt idők történetei; "namidabanashi", szomorú történetek; "obakebanashi", kísértettörténetek; "ongaeshibanashi", a jóság történetei; "tonchibanashi", szellemes történetek; "waraibanashi", vicces történetek; és "yokubaribanashi", a kapzsiság történetei.
Néhány híres japán népmese és legenda:
Kami és a sintó világkép
A kami a sintó központi fogalma: olyan szellemi jelenlét, amely lehet természeti jelenség, hegy, fa, folyó, valamint ősi hírességek vagy ősök szelleme. A sintóban a világ animisztikus: a természet tele van tiszteletre méltó erőkkel, amelyeket a jinja (sintó szentélyek) és a családi kamidana (házi oltár) előtt tisztelnek. A sintó rítusok — például a megtisztulás (harae) és az adományozás — a közösség és a természet harmonikus együttélését szolgálják.
Yōkai, onryō és más lények — szerepük és jellemzőik
A yōkai gyűjtőfogalom: foglalt elemek között találunk játékos, veszélyes, tréfálkozó és félelmetes alakokat is. Néhány általános típus:
- Oni: erős, gyakran szarvakkal és vaskalapáccsal ábrázolt démonok. A setsubun kedvelt rituáléjában például a gonosz oni-kat kivetik babszórással („oni wa soto!”).
- Kappa: vízi lények, teknősszerű tálkával a fejükön. Vízhez kötődő tréfáikról és veszélyeiről ismertek; a néphagyományban gyakran figyelmeztetésként szolgálnak a gyermekek vízhez közel kerülése ellen.
- Tengu: hegyi szellemek, csőrös vagy madárszerű arccal, harcos és szerzetesi motívumokkal. Néha bölcs tanítók, máskor arrogáns csínytevők.
- Kitsune: rókaszellemek, amelyek képesek emberi alakot felvenni; tréfálkozhatnak vagy segíthetnek is, attól függően, hogyan bánnak velük.
- Tanuki: mosómedve-kutyák, átalakuló és ügyeskedő figurák, gyakran vidám, táncos jellemzőkkel és némi kötekedéssel.
- Mujina és bakeneko: átalakuló borzok és macskák; a bakeneko különösen veszélyesnek és misztikusnak számít, mert magatartásuk váratlanul emberi jellegű lehet.
- Onryō: bosszúálló szellemek, gyakran tragikus halált szenvedett nők alakjában; klasszikus motivum a visszatérő, rosszindulatú kísértet.
Történelmi és vallási hatások
A japán folklórban a sintó és a buddhizmus évszázadokon át egymásra hatottak (shinbutsu-shūgōként ismert szincretizmus). A buddhista elképzelések a túlvilágról, a karma és a halál utáni létezés fogalma jól keveredett a helyi szellemhitekkel, így sok népmese egyszerre hordoz vallási, erkölcsi és szórakoztató üzeneteket. A középkor és a korai modern kor irodalma (pl. otogi-zoshi, kaidan-gyűjtemények) nagyban hozzájárult a történetek rögzítéséhez és népszerűsítéséhez.
Népi műfajok és társadalmi funkciók
A különböző műfajok — mukashibanashi, namidabanashi, obakebanashi stb. — mindnek megvolt a maga szerepe: tanítani, figyelmeztetni, vigasztalni, szórakoztatni vagy normákat közvetíteni. Sok történet erkölcsi leckét hordoz (jutalmazza a jót, bünteti a rosszat), mások kultúrtörténeti emlékeztetők (helyi eredetmítoszok, hősök, szent helyek történetei).
Fesztiválok, rituálék és anyagi kultúra
A folklór élő része a napi életnek: matsuri (fesztiválok) során felvonulnak a helyi istenségek szent hordozói, maszkok és jelmezek használata a Nō és a Kabuki színházban, valamint a népi kézművesség (maszkok, bábuk, ofuda és talizmánok) mind a hagyomány fenntartói. Az Obon ünnep a halottak emlékezete és a visszatért lelkek tisztelete, míg a setsubun a gonosz kiűzésére szolgáló népszokás.
Híres mesék és legendák
- Momotarō — a „Barackfiú”: egy fiatal hős, aki állati társaival (kutya, majom, faiskola/varázs társ) legyőzi az oni-kat és példát mutat bátorságból és közösségi szellemből.
- Urashima Tarō — a tengerész, aki egy tengeralatti birodalomba kerül, és amikor visszatér, az idő megváltozott; az idő múlását és következményeit vizsgáló történet.
- A bambuszvágó lány (Taketori Monogatari) — az egyik legrégebbi japán elbeszélés: egy titokzatos holdbeli leány és földi jótevői legendája, amely a mulandóságot és a csodát ötvözi.
- Shita-kiri Suzume (A nyelvét elvágó veréb) — erkölcsi mese kapzsiságról és jutalomról.
- Tsuru no Ongaeshi (A hálaadó daru) — egy daru, amely hálából segít egy embernek, fontos történet a hála és az önfeláldozás témájában.
- Yotsuya Kaidan és Okiku és a kilenc tányér meséje (Banchō Sarayashiki) — klasszikus onryō-történetek, amelyek a bosszúszomjas kísértetek motívumát mutatják be; gyakran dramatizálták őket kabuki és más előadóművészeti formákban.
- Hyakki Yagyō — „Egyszázabb démonok éjjele”: a yōkai-k felvonulásának legendája, amely számos különféle idegentípust és rémtörténetet fog össze.
- Issun-bōshi (Az egy hüvelykes fiú) — apró hős kalandjai, aki ravaszságával és bátorságával éri el céljait.
Kortárs hatások és megőrzés
A japán folklór ma is élő: a yōkai és a kami motívumai megjelennek a modern médiában (manga, anime, film), a helyi fesztiválok és múzeumok pedig aktívan őrzik és bemutatják a hagyományokat. Egyre több kutató és közösség foglalkozik a néphagyományok dokumentálásával, valamint azzal, hogyan lehet őket a mai társadalomban fenntarthatóan továbbadni.
A folklór tehát nem csupán régi mesék gyűjteménye: élő szövet, amely a vallás, a természet- és közösségképzetek, valamint a művészet találkozásából keletkezik, és amely a mai napig formálja Japán kulturális identitását.
Kapcsolódó oldalak
- Japán mitológia
Kérdések és válaszok
K: Mi a japán folklór?
V: A japán folklór azokat a történeteket és hagyományokat jelenti, amelyek Japánban generációkon keresztül öröklődtek.
K: Melyik az a két fő vallás, amely hatással van a japán folklórra?
V: A sintó és a buddhizmus a két fő vallás, amely hatással van a japán folklórra.
K: Milyen karakterek és helyzetek szerepelnek általában a japán folklórban?
V: A japán folklór általában humoros vagy furcsa karaktereket és helyzeteket tartalmaz.
K: Melyek azok a természetfeletti lények, amelyek a japán folklór részét képezik?
V: A japán folklórban szereplő természetfeletti lények közé tartoznak a kami (istenek és tisztelt szellemek), yōkai (szörnyszellemek), onryō (szellemek), sárkányok és természetfeletti erővel rendelkező állatok, mint a kitsune, tanuki, mujina és bakeneko.
K: Hogyan kategorizálják a japán folklórt?
V: A japán folklórt gyakran több kategóriába sorolják, például "mukashibanashi", "namidabanashi", "obakebanashi", "ongaeshibanashi", "tonchibanashi", "waraibanashi" és "yokubaribanashi".
K: Milyen példák vannak a híres japán népmesékre és legendákra?
V: Néhány híres japán népmese és legenda például a "Momotaro", az "Urashima Taro", a "Kaguya-hime" és a "Genji meséje".
K: Melyek a japán népmesék kategóriái?
V: Néhány példa a japán folklór kategóriáira: "namidabanashi" (szomorú történetek), "waraibanashi" (vicces történetek) és "tonchibanashi" (szellemes történetek).