Dinamika (zene)
A zenében a darab dinamikája a hangok vagy frázisok közötti hangerőbeli eltérés.
Az írott zenében a dinamikát a dinamikai szinteket jelölő olasz szavak betűivel jelölik. Ezek az alábbi táblázatban vannak felsorolva. Vegye észre, hogy a "piano" szót olaszul ejtik ("pi-AH-no"), hogy megkülönböztessük a
Használjon kettőnél több ps-t vagy fs-t, hogy megmutassa, hogy a zene nagyon-nagyon halk vagy nagyon-nagyon hangos. Csajkovszkij néha öt ps-t vagy fs-t használt, bár a kottákban általában csak legfeljebb három ps-t vagy fs-t találunk.
A dinamikai szinteket nem lehet pontosan mérni. Az, hogy pontosan milyen hangosnak kell lennie az mp-nek, több dologtól függ: mi történik a zenében, a hangszer, a szoba mérete, amelyben a zenét játsszák stb. A lényeg az, hogy a dinamikai szinteknek egymáshoz viszonyítva helyesnek kell lenniük.
Néhány zeneszerző nagyon pontosan megírja a kívánt dinamikát. Mások sok mindent az előadóra bíznak. Történelmileg a több évszázaddal ezelőtti zeneszerzők, például Bach, csak alkalmanként írtak dinamikai jeleket. Még Mozart is csak néhányat írt, többnyire p-t és f-et. A 19. századra a zeneszerzők sokkal részletesebben írták a dinamikát a zenéjükben.
Néha az ékezeteket a dinamikus jelekhez hasonló jelekkel jelzik. A sforzando erős, hirtelen ékezetet jelent, és sf, sfz vagy fz rövidítéssel jelölik. Az sfzp (vagy sfp) jelölés sforzandót jelent, amelyet azonnal követ a zongora.
A crescendo és a diminuendo (vagy néha decrescendo) kifejezések fokozatos hangosabbá vagy halkabbá válást jelentenek. Ezeket a "hajtűkanyaroknak" nevezett jelekkel is meg lehet jeleníteni. A kinyíló hajtű crescendo, a bezáródó pedig diminuendo.
A dinamika gyors váltására gyakran használják a molto cresc. és a molto dim. (a molto sokat jelent). A lassú változásokhoz a poco a poco cresc. és a poco a poco dim. használatos (a poco a poco azt jelenti, hogy apránként, azaz nagyon fokozatosan.)
Sforzando jelölés
Kérdések és válaszok
K: Mit jelent a "dinamika" kifejezés a zenében?
V: A zenében a dinamika a hangok vagy frázisok közötti hangerőbeli különbségekre utal.
K: Hogyan jelölik a dinamikát jellemzően az írott zenében?
V: A dinamikát általában olasz szavakat jelölő betűkkel jelölik, amelyek különböző dinamikai szinteket jelölnek.
K: Hogyan jelezheti egy zeneszerző a nagyon halk vagy nagyon hangos hangokat?
V: A nagyon halk vagy nagyon hangos hangok jelzésére kettőnél több ps-t vagy fs-t kell használni. Csajkovszkij néha akár öt ps-t vagy f-t is használt, bár a kottákban általában csak legfeljebb három ps-t vagy f-t találunk.
K: Milyen tényezők befolyásolják, hogy milyen hangosan kell játszani az mp-t?
V: Az mp pontos hangereje több dologtól is függ, például attól, hogy mi történik a zenében, milyen hangszeren játszanak, és mekkora a terem, ahol előadják.
K: Vannak más módok is az ékezetek megjelenítésére a dinamikai jeleken kívül?
V: Igen, az ékezeteket a dinamikai jelekhez hasonló jelekkel is meg lehet jeleníteni, mint például a sforzando (sfz), crescendo (kinyíló hajtű) és diminuendo (záró hajtű).
K: Miben különbözik a molto cresc. és a molto dim. a poco a poco cresc. és a poco a poco dim. jelektől? V: A molto cresc./dim., azaz "sok", a dinamika gyors változását jelzi, míg a poco a poco cresc./dim., azaz "apránként", lassú időbeli változást jelent.
