Biom
Az ökológiában a biom a régió fizikai természeti környezetéhez, földrajzi szélességéhez, tengerszint feletti magasságához és domborzatához legjobban alkalmazkodott, jellegzetes növény- és állatközösségek nagyobb regionális csoportja.
Egy biomot a stabil, állandó állapotú ökorégiók vagy közösségek és az összes kapcsolódó átmeneti, zavart vagy degradált növényzet, állatvilág és talaj alkotják, de gyakran a csúcsvegetáció típusa alapján is azonosítható.
Az egyes biomokra jellemző biológiai sokféleség, különösen az állatvilág és a szubdomináns növényformák sokfélesége az abiotikus tényezők és az uralkodó növényzet biomassza termelékenységének függvénye. A szárazföldi biomok magasabb nettó primer termelékenységgel, nedvesség elérhetőséggel és hőmérséklettel rendelkeznek.
A biomok alapvető osztályozása a következő:
- Szárazföldi (szárazföldi) biomok és
- Vízi (vízi) biomok.
A biomoknak gyakran helyi neveket adnak. Például egy mérsékelt égövi füves vagy bozótos biomot Közép-Ázsiában sztyeppének, Dél-Afrikában szavannának vagy veldának, Észak-Amerikában prérinek, Dél-Amerikában pampának, Ausztráliában pedig outbacknek vagy bozótosnak neveznek. Néha egy egész bioszféra is védetté válhat, különösen egy-egy nemzet biológiai sokféleséggel kapcsolatos cselekvési tervének keretében.
Szárazföldi biomok
Az éghajlat a szárazföldi biomok eloszlását meghatározó fő tényező. A fontos éghajlati tényezők közé tartoznak:
- szélesség: sarkvidéki, boreális, mérsékelt égövi, szubtrópusi, trópusi.
- páratartalom: nedves, félnedves, félszáraz és száraz.
- szezonális ingadozás: a csapadék eloszlása lehet egyenletes az év folyamán, vagy lehet szezonális ingadozással jellemezhető.
- száraz nyár, nedves tél: a Föld legtöbb régiójában a nyári hónapokban esik a legtöbb csapadék; a mediterrán éghajlatú régiókban a téli hónapokban esik a legtöbb csapadék.
- tengerszint feletti magasság: a tengerszint feletti magasság növekedésével az élőhelytípusok eloszlása hasonlóan alakul, mint a földrajzi szélesség növekedésével.
A biológiai sokféleség általában a sarkoktól az egyenlítő felé haladva növekszik, és a páratartalommal együtt nő.
A biomok osztályozásának legszélesebb körben használt rendszerei a földrajzi szélességnek (vagy hőmérsékleti zónáknak) és a páratartalomnak felelnek meg.
Udvardy rendszer
1975-ben Udvardy Miklós közzétette a biogeográfiai tartományok rendszerét, amelyet 12 szárazföldi biomra osztott fel.
Bailey rendszer
Robert G. Bailey 1975-ben közzétett térképén kidolgozott egy biogeográfiai osztályozási rendszert az Egyesült Államokra. Bailey később, 1981-ben kiterjesztette a rendszert Észak-Amerika többi részére, 1989-ben pedig a világra. A Bailey-rendszer az éghajlaton alapul, és négy területre oszlik (sarkvidéki, nedves mérsékelt égövi, száraz és nedves trópusi), további felosztással más éghajlati jellemzők alapján (szubarktikus, meleg mérsékelt égövi, meleg mérsékelt égövi és szubtrópusi, tengeri és kontinentális, alföldi és hegyvidéki).
WWF rendszer
Egy biológusokból álló csoport a Természetvédelmi Világalap (WWF) számára kidolgozott egy ökológiai földosztályozási rendszert, amely 14 biomot, úgynevezett fő élőhelytípust azonosított, és a világ szárazföldi területét 867 szárazföldi ökorégióra osztotta. Ezt az osztályozást használják a WWF által a természetvédelem szempontjából prioritásként meghatározott ökorégiók Global 200-as listájának meghatározásához. A WWF fő élőhelytípusai a következők:
- Erdők ("lombhullató" = angiospermák)
- Trópusi és szubtrópusi nedves lombos erdők (trópusi és szubtrópusi, nedves)
- Trópusi és szubtrópusi száraz lombhullató erdők (trópusi és szubtrópusi, félhőmérsékletű)
- Trópusi és szubtrópusi tűlevelű erdők (trópusi és szubtrópusi, félhőmérsékletű)
- Mérsékelt lombos és vegyes erdők (mérsékelt, nedves)
- Mérsékelt égövi tűlevelű erdők (mérsékelt égövi, párás és félárnyékos)
- Boreális erdők/taiga (szubarktikus, nedves)
- Mediterrán erdők, erdők, bozótosok és szklerofil erdők (mérsékelten meleg, félhőmérsékletű és félszáraz, téli csapadékkal).
- Grasslands
- Trópusi és szubtrópusi gyepek, szavannák és bozótosok (trópusi és szubtrópusi, félszáraz)
- Mérsékelt égövi gyepek, szavannák és bozótosok (mérsékelt égövi, félszáraz)
- Árvizes gyepek és szavannák (a mérsékelt övitől a trópusiig, édes vagy brakkos vízzel elöntött)
- Montán gyepek és bozótosok: alpesi (a fahatár felett) vagy montán (a fahatár alatt, tehát fákkal).
- Tundra (sarkvidék)
- Sivatagok és száraz bozótosok (a mérsékelt övitől a trópusiig, száraz)
- Mangrove (szubtrópusi és trópusi, sós vízzel elárasztott)
Vízi biomok
- kontinentális talapzat
- litorális/ árapályzóna
- tó
- korallzátony
- moszat erdő
- jégtakaró
- hidrotermális források
- hideg szivárgás
- benti zóna
- nyílt tengeri övezet
- neritikus zóna
Egyéb biomok
Az endolitikus bioszféra, amely teljes egészében a kőzet pórusaiban és repedéseiben, kilométerekkel a felszín alatt élő mikroszkopikus életből áll, csak nemrégiben fedezték fel, és a legtöbb osztályozási sémába nem illeszkedik jól.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a biom?
V: A biom olyan jellegzetes növény- és állatközösségek nagyobb regionális csoportja, amelyek a legjobban alkalmazkodtak a régió fizikai természeti környezetéhez, földrajzi szélességéhez, tengerszint feletti magasságához és domborzati viszonyaihoz.
K: Hogyan épül fel egy biom?
V: Egy biomot a stabil, állandó állapotú ökorégiók vagy települések és a hozzájuk kapcsolódó átmeneti, zavart vagy degradált növényzet, állatvilág és talajok alkotják.
K: Mi határozza meg az egyes biomok biológiai sokféleségét?
V: Az egyes biomokra jellemző biológiai sokféleséget olyan abiotikus tényezők határozzák meg, mint a nettó elsődleges termelékenység, a nedvesség elérhetősége és a hőmérséklet, valamint az uralkodó növényzet biomassza termelékenysége.
K: Két fő biomtípus létezik?
V: Igen, két fő biomtípus létezik - a szárazföldi (szárazföldi) biomok és a vízi (vízi) biomok.
K: A biomok a világ különböző részein helyi neveket kapnak?
V: Igen, a biomoknak gyakran adnak helyi neveket attól függően, hogy hol helyezkednek el a világon. Például egy mérsékelt égövi füves vagy bozótos biomot Közép-Ázsiában sztyeppének, Dél-Afrikában szavannának vagy mezőnek nevezhetnek.
K: Lehetséges, hogy egy egész biomot védetté nyilvánítsanak?
V: Igen, lehetséges, hogy egy egész bioszféra védelemre kerüljön az egyes országok biológiai sokféleséggel kapcsolatos cselekvési tervének keretében.
