A színlátás evolúciója
A színlátás fejlődése azt eredményezi, hogy a fényt a hullámhossza szerint látjuk. Ennek nyilvánvaló előnyei vannak, különösen az állatoknak segít megtalálni a táplálékot.
Sok növényevő állat színlátása lehetővé teszi, hogy meglássa a gyümölcsöket vagy (éretlen) leveleket, amelyek jól fogyaszthatók. A kolibrik gyakran a színük alapján ismerik fel az egyes virágokat. A ragadozók is használják a színlátást, hogy megtalálják zsákmányukat.
Mindez elsősorban a nappali állatokra vonatkozik. Ezzel szemben az éjszakai emlősök színlátása sokkal kevésbé fejlett. Náluk a retinán lévő helyet jobban kihasználják több pálcikával, mivel a pálcikák jobban összegyűjtik a fényt. A színkülönbségek sokkal kevésbé láthatók a sötétben.
Arthropods
A gerinceseken kívül csak az ízeltlábúaknak van színlátásuk. A vízi ízeltlábúak, például a rákfélék szintén rendelkeznek színlátással. A gerincesekhez hasonlóan a részletek különböznek, de a munkát végző molekulák - az opsinok - nagyon hasonlóak.
Gerincesek
Négy fotopigment-opszin létezik a teleost halakban, a hüllőkben és a madarakban. Ez arra utal, hogy a tetrapodák és az amnioták közös őse (~360 millió évvel ezelőtt) rendelkezett:
"pálcikák" és négy spektrális kúposztály, amelyek mindegyike az öt látópigmentcsalád egyikét képviseli. A négy spektrálisan különböző kúposztály kiegészítése biztosítja ezeknek a fajoknak a tetrakromatikus színlátás lehetőségét".
Emlősök
Ezzel szemben az emlősök elvesztették színlátó képességük nagy részét a mezozoikum azon hosszú időszaka alatt, amikor éjszakai állatokként éltek.
"...két kúp-opszin géncsalád jelenik meg a mai eutriás emlősökben, és néhány főemlős kivételével egyik állat sem származik a két géncsalád mindegyikéből egynél több fotopigmenttípusból".
Sok főemlős valóban nappal élő állat, és az egyik csoport - az óvilági majmok - trikromatikus látást fejlesztett ki. Az emberszabású majmok és az emberek ettől a majomcsoporttól származnak, és szintén jó színlátással rendelkeznek. Így jön létre, hogy a legtöbb majomnak és embernek jó a színlátása, de a legtöbb más eutrióta emlősnek nem: Nekik csak két opsinjuk van, és bikromatikusak.
UV fény
Az ultraibolya fény sok állat, különösen a rovarok színérzékelésében játszik szerepet.
A színlátás, amely az UV-sugárzást is megkülönbözteti, számos ízeltlábúban jelen van - a gerinceseken kívül ez az egyetlen szárazföldi állat, amely rendelkezik ezzel a tulajdonsággal.
A madarak, teknősök, gyíkok, sok hal és néhány rágcsáló retinájában UV-receptorok találhatók. Ezek az állatok látják a virágokon és más vadon élő állatokon található UV-mintákat, amelyek egyébként az emberi szem számára láthatatlanok.
Kérdések és válaszok
K: Mi okozza a fény hullámhossz szerinti láthatóságát?
V: A színlátás fejlődése okozza, hogy a fényt a hullámhossza szerint látjuk.
K: Milyen előnyei vannak a színlátásnak?
V: A színlátás előnyei közé tartozik, hogy segít az állatoknak megtalálni a táplálékot, és a ragadozók is használják a színlátást, hogy megtalálják zsákmányukat.
K: Mit tesz lehetővé sok növényevő állat számára a színlátás?
V: Sok növényevő állat színlátása lehetővé teszi számukra, hogy meglássák a gyümölcsöket vagy (éretlen) leveleket, amelyek jól fogyaszthatók.
K: Hogyan ismerik fel a kolibrik az egyes virágokat?
V: A kolibrik a színük alapján ismerik fel az egyes virágokat.
K: Mi a pálcikák szerepe az éjszakai emlősök retinájában?
V: Az éjszakai emlősök retináján a pálcikák szerepe jobb, mivel jobban összegyűjtik a fényt, és a retinán lévő helyet jobban ki lehet használni, ha több pálcika van.
K: Mely állatoknak van sokkal kevésbé fejlett színlátása?
V: Az éjszakai emlősök színlátása sokkal kevésbé fejlett.
K: Láthatóak-e a színkülönbségek a sötétben?
V: Nem, a színkülönbségek sokkal kevésbé láthatók a sötétben.
