Holland ellenállás

Meghatározás

A fegyveres ellenállás mellett a náci német megszállással szembeni ellenállás más formáit is megvalósították a hollandok. Ezek fontos lehetőségeket jelentettek azok számára, akik ellenálltak a náciknak, de úgy döntöttek, hogy nem használnak fegyvert. Az erőszakmentes ellenálláshoz tartozott a kémkedés, a bujkálás és a szökevények segítése, a náci szabályok be nem tartása, a nyilvános tüntetéseken való részvétel, az illegális lapok kiadása és a szabotázs (a háborús erőfeszítéseket segítő vállalatok tönkretétele). A nácik ezreket tartóztattak le és börtönöztek be hónapokra, kínoztak, koncentrációs táborokba küldtek vagy megöltek.

Az 1941. februári hollandiai sztrájk, amely a zsidók Hollandiából való deportálása ellen tiltakozott, az egyetlen ilyen sztrájk volt a nácik által megszállt Európában.

A háború után Hollandia létrehozta és kiosztotta a bátorságért járó kitüntetést, az Ellenállási Keresztet. A 95 ember közül, aki megkapta, 93-an meghaltak.

Prelude

A németek megszállása előtt Hollandia semleges volt. A hollandok 1830 óta nem vívtak háborút egyetlen európai országgal sem. Az első világháború alatt Hollandia nem szállta meg Németországot. A német ex-kaiser 1918-ban még Hollandiába is menekült. Emiatt a második világháborúban a német invázió nagy megrázkódtatás volt. Hollandia 1939 szeptemberében elrendelte hadseregének felkészülését.

Bár Hollandia még semleges volt, és a II. világháború alatt nem állt egyik fél oldalára sem, az ország nagy kereskedelmi flottáját a II. világháború kezdete után a németek megtámadták. A nácik 1939 novemberében elsüllyesztették az SS Simon Bolivar holland utasszállító hajót, 84 ember halálát okozva. Ez sokkolta Hollandiát. Nem ez volt az egyetlen holland hajó, amelyet elpusztítottak.

Német invázió

1940. május 10-én a német csapatok megkezdték Hollandia megtámadását. A németek mintegy 750 000 emberrel szállták meg Hollandiát. Ez a holland hadsereg háromszorosa volt. A németek 1100 repülőgéppel (a holland hadseregnek 125 volt) és hat páncélvonattal szálltak meg. A holland katonai repülőgépek 80%-át megsemmisítették bombázással, bár a németek több mint 500 gépet vesztettek a támadás során.

A nácik megpróbálkoztak a történelem első nagyszabású ejtőernyős támadásával, amely kudarcot vallott. A hollandok visszafoglalták a németek által elfoglalt három repülőteret. A holland hadseregnek csak egy tankja volt(egy Renault ft-17, de nem használtuk, mert szemét volt és szó szerint elsüllyedt mindenhol, ahol csak jött a 8 km/h-s végsebességével) (145 másik tankunk volt, de azok nem jöttek időben(a szolgálat 10-ből 1 volt(nem ajánlom)).

A katonai ellenállás fő területei a következők voltak:

• A Grebbelinie Amszterdam közelében
• Kornwerderzand, amely megerősített bunkerekkel rendelkezett...
• Rotterdam, a holland tengerészgyalogosok által védett hidak

Négy nap múlva a németek az ország 70%-át megszállták. Adolf Hitler elrendelte Rotterdam elpusztítását. A náci bombázások következtében mintegy 85 000 holland civil vált hajléktalanná. A hollandok megadták magukat.

A náci invázióban mintegy 2000 holland katona halt meg. Legalább 800 civil is meghalt Rotterdamban.

Kezdeti német politika

A nácik célja az volt, hogy a hollandokból nácikat csináljanak. Az ország tágas, nyílt területei megnehezítették az illegális tevékenységek elrejtését - ellentétben például a franciaországi maquis-kkal, akiknek számos rejtekhelyük volt.

A zsidók 1941 februárjában történt első német összefogása a németek elleni első általános sztrájkhoz vezetett.

Holland szociáldemokraták, katolikusok és kommunisták indították el az ellenállási mozgalmat. Eleinte, ha a németek rájöttek, hogy valaki részt vett az ellenállásban, börtönbe zárták. Ha azonban valaki fegyveres vagy katonai csoport tagja volt, a nácik koncentrációs táborokba küldhették. 1944 közepe után Hitler utasította katonáit, hogy lőjenek le minden ellenállót. A nácik bosszúhadjáratokat is folytattak civilek ellen, ahol ártatlan civileket öltek meg, miután ellenállási tevékenységek történtek.

A nácik a holland zsidókat koncentrációs és megsemmisítő táborokba deportálták. A part mentén erődítmények építésébe kezdtek, és 30 repülőteret építettek. A 18 és 45 év közötti felnőtt férfiakat arra kényszerítették, hogy német gyárakban vagy közmunkákon dolgozzanak. 1944-ben a legtöbb vonatot Németországba küldték, és 550 000 hollandot küldtek Németországba munkaszolgálatosként. Az ellenállás egyre szervezettebbé és erőteljesebbé vált. Az ellenállás magas rangú holland tisztviselőket ölt meg, például Seyffardt tábornokot.

Hollandiában a németeknek sikerült sok zsidót megölniük.

Tevékenységek

1941. február 25-én a Holland Kommunista Párt általános sztrájkra, a "februári sztrájkra" szólított fel. A német csapatok válaszul fegyvertelen tömegekre lőttek, és sok foglyot ejtettek. A sztrájk azonban azért volt fontos, mert a náci megszállással szembeni ellenállás ezután megerősödött.

A holland ellenállás általában titkos volt. A hollandiai ellenállás magában foglalta a szabotázst (például a telefonvonalak elvágását, németellenes röplapok terjesztését vagy plakátok letépését). Néhány kisebb csoport hírszerzési információkat gyűjtött és földalatti lapokat adott ki, mint például a De Waarheid, Trouw, Vrij Nederland és Het Parool. Telefonvonalakat is szabotáltak.

Egy másik fontos ellenállási tevékenység volt a zsidó családok, például Anne Franké, az ellenállók, a férfiak és a szövetségesek repülőgépeinek elrejtése. Az ellenállás több mint 300 000 embert rejtett el a nácik elől.

A Sachsenhausen-i koncentrációs táborban a németek által kivégzett holland ellenállók emléktáblája

Kapcsolódó oldalak

• Corrie ten Boom, keresztény ellenállás szervezője
• Antifasizmus

További olvasmányok

• Bentley, Stewart. A holland ellenállás és az OSS (2012)
• Bentley, Stewart. Narancsvér, ezüstszárnyak: A holland ellenállás el nem mondott története a Market-Garden alatt (2007)
• Fiske, Mel és Christina Radich. Anyánk háborúja: A holland ellenállás gyermekének életrajza (2007)
• van der Horst, Liesbeth. A holland ellenállás múzeuma (2000)
• Schaepman, Antoinette. Felhők: A holland háborús ellenállás epizódja, 1940-45 (1982)
• Sellin, Thorsten, szerk. "The Netherlands during German Occupation," Annals of the American Academy of Political and Social Science Vol. 245, May, 1946 pp i to 180 in JSTOR
• Warmbrunn, Werner. The Dutch under German occupation, 1940-1945 (Stanford University Press, 1963)
• Dewulf, Jeroen. Az ellenállás szelleme: Dutch Clandestine Literature under the Nazi Occuaption (Rocher NY: Camden House, 2010)