A holland ellenállás a második világháborúban: történet és műveletek
Holland ellenállás a II. világháborúban: bátor történet, titkos műveletek, szabotázsok és zsidómentések — részletes kronika a mozgalomról és akcióiról.
A holland ellenállás a hollandok széles körű mozgalma volt, amely Hollandia náci megszállása ellen küzdött a második világháború idején. A mozgalom rendkívül változatos volt: mindenütt megjelentek illegális csoportok, segítő hálózatok és kémhálózatok. Sok tevékenység nem erőszakos jellegű volt — például hamis papírok készítése, elrejtés és tiltakozó akciók —, de előfordultak szabotázsok és fegyveres összecsapások is. Az ellenállás segítségével 1944 őszére sokakat – egyes források szerint akár 300 000 embert – rejtettek el a náci üldözés elől.
Kezdetek és szervezeti fejlődés
A holland ellenállás lassan és széttagoltan alakult ki. Jelentős fordulópont volt az 1941. februári sztrájk, amikor munkások tiltakoztak a zsidók deportálása ellen; ez erős morális jelzést adott és ösztönözte a további ellenállást. A holland kommunisták létrehozták a sejtes rendszert, ami fontos modell lett a titkos működéshez. Ezzel egy időben megjelentek amatőr és katonai formációk is: például Bernard IJzerdraat csoportja, a De Geuzen, illetve az Ordedienst ("rendvédelmi szolgálat"), amelyet visszatérő katonák hoztak létre.
Sok korai csoportot a megszállók felfedeztek és felszámoltak; a háború első két évében különösen sebezhetőek voltak az ellenállók. Ahogy az évek teltek, jobban szervezett hálózatok és ellátási csatornák alakultak ki, amelyek a felszabadulás előtti időszakban hatékonyabban tudtak működni.
Műveletek és módszerek
- Hamis papírok és rejtőhelyek: nagyobb számú civil, zsidók és ellenállók elrejtését és elrejtésükhöz szükséges hamis személyazonossági papírok előállítását szervezték.
- Illegális sajtó és propaganda: titokban készítettek és terjesztettek újságokat, amelyek hírt adtak a valós helyzetről és fenntartották a közvélemény ellenállási szellemét.
- Hírszerzés és kémelhárítás: információkat gyűjtöttek a náci rendelkezésekről és mozgósításokról, amelyeket a szövetséges erők számára is továbbítottnak.
- Szabotázs: a vasútvonalak, kommunikáció és hadiellátás elleni akciókkal igyekeztek lassítani a német hadmozdulatokat.
- Menekültsegítés és háborítatlan ellátás: élelem-, ruházat- és orvosi segély biztosítása a bujkálók és üldözöttek részére.
- Allied airmen mentése: lelőtt szövetséges pilóták kimentésében és biztonságos területekre juttatásában is jelentős szerepet vállaltak.
Szervezetek, kiemelkedők és különleges akciók
Az ellenállás nem volt egységes: helyi csoportok, politikai irányzatokhoz kötődő sejtek, katonai jellegű hálózatok és humanitárius szervezetek működtek párhuzamosan. A kommunisták és más politikai csoportok korai szerepe fontos volt a szervezeti keretek kialakításában. Később megjelentek olyan segélyszervezetek, amelyek kifejezetten zsidó gyermekek és családok elrejtésére szakosodtak; sok ilyen akció sikeres volt, de sajnos sok rejtőhelyet is rajtakaptak és elárultak.
Következmények, áldozatok és emlékezés
A náci haláltáborokban és a deportációk során a hollandiai zsidók jelentős része elpusztult: a cikk elején szereplő adatok szerint a hollandiai zsidók mintegy 75%-át (105 000-et a 140 000-ből) ölték meg a holokauszt során. Számos ellenállási csoport kimondottan zsidó gyermekek mentésére alakult. Emellett becslések szerint 215 és 500 közötti hollandiai románokat is megöltek a nácik.
Az ellenállók áldozatokkal is fizettek: sok aktivistát letartóztattak, kivégeztek vagy koncentrációs táborokba deportáltak. A megszállás utáni időszakban az ellenállás tettei és a segítők áldozata fontos része lett Hollandia kollektív emlékezetének; emlékművek, múzeumok és kutatások őrzik emléküket.
Összefoglalás
A holland ellenállás sokszínű, decentralizált mozgalom volt, amely politikai, katonai és humanitárius eszközökkel is küzdött a megszállók ellen. Kezdetben sok csoportot korán lelepleztek, de a mozgalom idővel kiforrott, és jelentős szerepet játszott abban, hogy sok embert megvédjenek a deportációtól és a németek üldözésétől. Bár sok áldozatot követelt a küzdelem, az ellenállás hozzájárult a német elnyomás elleni küzdelemhez és a későbbi felszabaduláshoz.
Az eindhoveni ellenállás tagjai az amerikai 101. légideszant hadosztály csapataival Eindhovenben a Market Garden hadművelet során, 1944 szeptemberében.
Meghatározás
A fegyveres ellenállás mellett a náci német megszállással szembeni ellenállás más formáit is megvalósították a hollandok. Ezek fontos lehetőségeket jelentettek azok számára, akik ellenálltak a náciknak, de úgy döntöttek, hogy nem használnak fegyvert. Az erőszakmentes ellenálláshoz tartozott a kémkedés, a bujkálás és a szökevények segítése, a náci szabályok be nem tartása, a nyilvános tüntetéseken való részvétel, az illegális lapok kiadása és a szabotázs (a háborús erőfeszítéseket segítő vállalatok tönkretétele). A nácik ezreket tartóztattak le és börtönöztek be hónapokra, kínoztak, koncentrációs táborokba küldtek vagy megöltek.
Az 1941. februári hollandiai sztrájk, amely a zsidók Hollandiából való deportálása ellen tiltakozott, az egyetlen ilyen sztrájk volt a nácik által megszállt Európában.
A háború után Hollandia létrehozta és kiosztotta a bátorságért járó kitüntetést, az Ellenállási Keresztet. A 95 ember közül, aki megkapta, 93-an meghaltak.
Prelude
A németek megszállása előtt Hollandia semleges volt. A hollandok 1830 óta nem vívtak háborút egyetlen európai országgal sem. Az első világháború alatt Hollandia nem szállta meg Németországot. A német ex-kaiser 1918-ban még Hollandiába is menekült. Emiatt a második világháborúban a német invázió nagy megrázkódtatás volt. Hollandia 1939 szeptemberében elrendelte hadseregének felkészülését.
Bár Hollandia még semleges volt, és a II. világháború alatt nem állt egyik fél oldalára sem, az ország nagy kereskedelmi flottáját a II. világháború kezdete után a németek megtámadták. A nácik 1939 novemberében elsüllyesztették az SS Simon Bolivar holland utasszállító hajót, 84 ember halálát okozva. Ez sokkolta Hollandiát. Nem ez volt az egyetlen holland hajó, amelyet elpusztítottak.
Német invázió
1940. május 10-én a német csapatok megkezdték Hollandia megtámadását. A németek mintegy 750 000 emberrel szállták meg Hollandiát. Ez a holland hadsereg háromszorosa volt. A németek 1100 repülőgéppel (a holland hadseregnek 125 volt) és hat páncélvonattal szálltak meg. A holland katonai repülőgépek 80%-át megsemmisítették bombázással, bár a németek több mint 500 gépet vesztettek a támadás során.
A nácik megpróbálkoztak a történelem első nagyszabású ejtőernyős támadásával, amely kudarcot vallott. A hollandok visszafoglalták a németek által elfoglalt három repülőteret. A holland hadseregnek csak egy tankja volt(egy Renault ft-17, de nem használtuk, mert szemét volt és szó szerint elsüllyedt mindenhol, ahol csak jött a 8 km/h-s végsebességével) (145 másik tankunk volt, de azok nem jöttek időben(a szolgálat 10-ből 1 volt(nem ajánlom)).
A katonai ellenállás fő területei a következők voltak:
- A Grebbelinie Amszterdam közelében
- Kornwerderzand, amely megerősített bunkerekkel rendelkezett...
- Rotterdam, a holland tengerészgyalogosok által védett hidak
Négy nap múlva a németek az ország 70%-át megszállták. Adolf Hitler elrendelte Rotterdam elpusztítását. A náci bombázások következtében mintegy 85 000 holland civil vált hajléktalanná. A hollandok megadták magukat.
A náci invázióban mintegy 2000 holland katona halt meg. Legalább 800 civil is meghalt Rotterdamban.
Kezdeti német politika
A nácik célja az volt, hogy a hollandokból nácikat csináljanak. Az ország tágas, nyílt területei megnehezítették az illegális tevékenységek elrejtését - ellentétben például a franciaországi maquis-kkal, akiknek számos rejtekhelyük volt.
A zsidók 1941 februárjában történt első német összefogása a németek elleni első általános sztrájkhoz vezetett.
Holland szociáldemokraták, katolikusok és kommunisták indították el az ellenállási mozgalmat. Eleinte, ha a németek rájöttek, hogy valaki részt vett az ellenállásban, börtönbe zárták. Ha azonban valaki fegyveres vagy katonai csoport tagja volt, a nácik koncentrációs táborokba küldhették. 1944 közepe után Hitler utasította katonáit, hogy lőjenek le minden ellenállót. A nácik bosszúhadjáratokat is folytattak civilek ellen, ahol ártatlan civileket öltek meg, miután ellenállási tevékenységek történtek.
A nácik a holland zsidókat koncentrációs és megsemmisítő táborokba deportálták. A part mentén erődítmények építésébe kezdtek, és 30 repülőteret építettek. A 18 és 45 év közötti felnőtt férfiakat arra kényszerítették, hogy német gyárakban vagy közmunkákon dolgozzanak. 1944-ben a legtöbb vonatot Németországba küldték, és 550 000 hollandot küldtek Németországba munkaszolgálatosként. Az ellenállás egyre szervezettebbé és erőteljesebbé vált. Az ellenállás magas rangú holland tisztviselőket ölt meg, például Seyffardt tábornokot.
Hollandiában a németeknek sikerült sok zsidót megölniük.
Tevékenységek
1941. február 25-én a Holland Kommunista Párt általános sztrájkra, a "februári sztrájkra" szólított fel. A német csapatok válaszul fegyvertelen tömegekre lőttek, és sok foglyot ejtettek. A sztrájk azonban azért volt fontos, mert a náci megszállással szembeni ellenállás ezután megerősödött.
A holland ellenállás általában titkos volt. A hollandiai ellenállás magában foglalta a szabotázst (például a telefonvonalak elvágását, németellenes röplapok terjesztését vagy plakátok letépését). Néhány kisebb csoport hírszerzési információkat gyűjtött és földalatti lapokat adott ki, mint például a De Waarheid, Trouw, Vrij Nederland és Het Parool. Telefonvonalakat is szabotáltak.
Egy másik fontos ellenállási tevékenység volt a zsidó családok, például Anne Franké, az ellenállók, a férfiak és a szövetségesek repülőgépeinek elrejtése. Az ellenállás több mint 300 000 embert rejtett el a nácik elől.
A Sachsenhausen-i koncentrációs táborban a németek által kivégzett holland ellenállók emléktáblája
Kapcsolódó oldalak
- Corrie ten Boom, keresztény ellenállás szervezője
- Antifasizmus
További olvasmányok
- Bentley, Stewart. A holland ellenállás és az OSS (2012)
- Bentley, Stewart. Narancsvér, ezüstszárnyak: A holland ellenállás el nem mondott története a Market-Garden alatt (2007)
- Fiske, Mel és Christina Radich. Anyánk háborúja: A holland ellenállás gyermekének életrajza (2007)
- van der Horst, Liesbeth. A holland ellenállás múzeuma (2000)
- Schaepman, Antoinette. Felhők: A holland háborús ellenállás epizódja, 1940-45 (1982)
- Sellin, Thorsten, szerk. "The Netherlands during German Occupation," Annals of the American Academy of Political and Social Science Vol. 245, May, 1946 pp i to 180 in JSTOR
- Warmbrunn, Werner. The Dutch under German occupation, 1940-1945 (Stanford University Press, 1963)
- Dewulf, Jeroen. Az ellenállás szelleme: Dutch Clandestine Literature under the Nazi Occuaption (Rocher NY: Camden House, 2010)
Kérdések és válaszok
K: Mi volt a holland ellenállás?
V: A holland ellenállás hollandok mozgalma volt, akik Hollandia német megszállása ellen harcoltak a második világháború alatt.
K: Alkalmazott-e erőszakot az ellenállás?
V: Többnyire nem. Sokféle módon harcoltak a nácik ellen, többnyire erőszak nélkül.
K: Mit tett az ellenállás az emberek megsegítésére?
V: Az ellenállás 1944 őszén 300 000 ember elrejtésében segített.
K: Mikor alakult ki a holland ellenállás?
V: A holland ellenállás lassan fejlődött. 1941-ben a hollandok sztrájkot szerveztek, amelyet februári sztrájknak neveztek el, hogy tiltakozzanak az ellen, hogy a nácik több mint 400 zsidót deportáltak. Ez bátorította az ellenállást.
K: Milyen csoportok alakultak a holland ellenálláson belül?
V: A holland kommunisták létrehozták a sejtek (az ellenállás tagjainak kis csoportjai) rendszerét. Néhány más, nagyon amatőr csoport is alakult, mint például a De Geuzen, amelyet Bernard IJzerdraat hozott létre. Néhány katonai csoport is alakult, mint például az Ordedienst ("rendvédelmi szolgálat").
K: Mit tett az ellenállás a szövetséges erők megsegítésére?
V: A holland ellenállási csoportok kémelhárítást (információkat gyűjtöttek a nácikról), szabotázsakciókat hajtottak végre, és kommunikációs hálózatokat alakítottak ki. Mindez 1944-től kezdve egészen Hollandia felszabadulásáig segítette a szövetséges erőket.
K: Hány holland zsidót öltek meg a holokauszt során?
V: A hollandiai zsidók mintegy 75%-át (105 000-et a 140 000-ből) ölték meg a holokauszt során, többségüket a náci haláltáborokban gyilkolták meg.
Keres