Rotterdam – Hollandia második legnagyobb városa, nagy kikötő és Erasmus Egyetem

Rotterdam — Hollandia modern kikötővárosa: Európa egyik legnagyobb kikötője, dinamikus kulturális élet és rangos Erasmus Egyetem — üzleti és diákcentrum.

Rotterdam Hollandia második legnagyobb városa. Körülbelül 650 000 ember él itt; a város területén körülbelül 1,1 millió ember él a nagyobb agglomerációval együtt. Rotterdamban található a világ egyik legnagyobb kikötője is: ez Európa legnagyobb és a világ legfontosabb logisztikai csomópontjai közé tartozik. A város több folyón is fekszik, leginkább a Maason. Rotterdam, mint egész Hollandia, óceáni éghajlatú (Cfb a Koeppen éghajlati osztályozás szerint), ami mérsékelt teleket és hűvös nyarakat jelent, az időjárás pedig viszonylag csapadékos egész évben.

Egy egyetemnek is otthont ad: a rotterdami Erasmus Egyetemnek, amely nemzetközi hírű különösen az üzlet, közgazdaságtan, jog és egészségügyi tudományok terén. Az egyetemhez tartozik az Erasmus MC, a város nagyobb klinikai és kutatóközpontja, és sok külföldi hallgatót vonz.

Történelem és városkép

Rotterdam története a középkorig nyúlik vissza, de a város modern arculatát leginkább a második világháborúban elszenvedett súlyos bombázás alakította: 1940-ben nagy részét elpusztították, ezért a háború utáni újjáépítés során a város merészen építette újra magát. Ennek eredményeként Rotterdam különösen híres modern és kísérletező építészeti arculatáról: felhőkarcolók, futurisztikus hídak és kísérleti lakóépületek (például a híres kockaházak) jellemzik. Jellegzetes építészeti pontok a városban az Erasmus-híd, a Markthal és az Euromast kilátó.

Kikötő és gazdaság

A rotterdami kikötő a város gazdasági motorja: hatalmas konténerforgalom, olaj- és vegyipari berendezések, fuvarozás és logisztikai központok koncentrálódnak itt. A kikötő fontos kapu Nyugat‑Európa belső területei, különösen Németország és Franciaország felé. A kikötő modern terminálokkal, vasúti és csatorna-kapcsolatokkal, valamint nagy átrakodó kapacitással rendelkezik, ami meghatározó a város foglalkoztatottságában és ipari szerkezetében.

Építészet és látnivalók

Rotterdam erősen különbözik a hagyományos holland városoktól: kevés történelmi belváros állt meg a háború miatt, viszont emiatt sok modern építészeti kísérlet valósult meg. Néhány kiemelt látnivaló:

• Erasmus-híd – a város jelképe, amely összeköti a két partot.
• Markthal – fedett piac és lakóépület egyben, szokatlan belső művészeti installációkkal.
• Kockaházak – különleges lakóépületek, amelyeket sokan fénykép- és látványosságként keresnek fel.
• Számos múzeum: tengerészeti múzeum (Maritime Museum), Kunsthal, a fontos gyűjteménnyel rendelkező múzeumok és fotográfiai intézmények.

Kultúra, fesztiválok és életmód

Rotterdam élénk, soknemzetiségű város, ahol sokféle kultúra, konyha és művészeti esemény találkozik. Nemzetközi filmfesztivál (IFFR), zenei rendezvények és különböző kulturális programok rendszeresen vonzanak látogatókat. A város gasztronómiai kínálata széles: utcai piacok, nemzetközi éttermek és modern kávézók jellemzik.

Közlekedés

Rotterdam kiváló közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik: jó vasúti összeköttetések Amsterdam és Amszterdam, Den Haag, Antwerpen felé; helyi tömegközlekedése kiterjedt villamos-, metro- és buszhálózatot kínál. A városhoz tartozik a Rotterdam The Hague Airport is, amely rövidebb nemzetközi járatokat szolgál ki. A kerékpározás fontos és népszerű közlekedési forma, mint Hollandiában általában.

Sport

A város híres sportélete: a labdarúgásban a Feyenoord klub játszik otthon a De Kuip stadionban. Emellett rendszeresen rendeznek maratonfutást, vizes és egyéb sporteseményeket.

Összegzés

Rotterdam dinamikus, modern nagyváros, amelynek identitását a jelentős kikötő, a merész építészet, a nemzetközi egyetem és sokszínű kulturális élete határozza meg. Akár üzleti, akár turisztikai vagy tanulmányi célból látogatnak el ide, Rotterdam erős közlekedési, oktatási és gazdasági háttérrel szolgálja a látogatókat és a helyieket egyaránt.

Történelem

1260-ban gátat építettek a Rotte folyón, ahol ma a Hoogstraat található. A Rotterdam név erről a gátról származik. A település eleinte rendes halászfalu volt, de hamarosan virágzó kereskedelmi kikötővé vált. A város 1340-ben városi jogokat, 1360-ban pedig városfalakat kapott. Rotterdam a 15. század közepén vált Hollandia fontos városává, amikor kis háborúkat nyert Delft és Gouda ellen. 1449-től 1525-ig gótikus templomot (Laurenskerk) építettek. A városban ekkor körülbelül 10 000 ember élt. A város 1573-ban fellázadt a spanyol megszállás ellen, és a nyolcvanéves háború egyik fő városa lett. Rotterdam kikötője a 16. század végén és a 17. század elején sokat fejlődött. A 17. század végén a városban csaknem 50 000 ember élt. A város azonban nem épült a városfalakon kívül. A város nagyon zsúfolt lett.

Rotterdam kikötője a 19. században egyre nagyobb lett, amikor számos új csatornát ástak. Ezek a következők voltak: Nieuwe Waterweg (szó szerint: Új vízi út) és Voornse Kanaal. A kikötőben folyó hatalmas mennyiségű munka miatt a város gyorsan növekedett. A lakosság száma az 1880-as 160 000 főről 1900-ra 315 000 főre nőtt. Különböző új városrészek épültek, köztük a Cool, a Crooswerk és a Nieuwe Westen. A szomszédos helyek is Rotterdam részévé váltak. 1920-ban a város történetében először több mint 500 000 ember lakott a városban.

Második világháború

A náci Németország 1940 májusában megtámadta Hollandiát. A hollandiai csata súlyos harcokat hozott Rotterdamban. A rotterdami villámháborúban a németek 1940. május 14-én bombázták Rotterdamot. A károk hatalmasak voltak; 24 000 épület pusztult el mindössze 15 perc alatt, és Rotterdam régi központjából gyakorlatilag semmi sem maradt. 800 ember azonnal meghalt, és 80 000 ember vált hajléktalanná. A bombázás a Willemsbrigdét is elpusztította, a Maason akkoriban átívelő két brigd egyikét. A németek gyorsan megjavították a hidat, mivel az létfontosságú volt a város számára. A német megszállás alatt a szomszédos Hillegersberg, Schiebroek, Overschie, Kralingseveer és Ijsselmonde helységeket Rotterdamhoz csatolták (bekebelezték). 1944. november 11-én nagyszabású razzia zajlott. Rotterdamból mintegy 50 000 17-40 év közötti férfit deportáltak munkatáborokba. A város az 1944-es éhínségben (hongerwinter (szó szerint: az éhség telén)) is sok embert veszített.

A háború után

Rotterdamot a háború után gyorsan újjáépítették, de a modernizáció azt eredményezte, hogy sok régi épületet nem javítottak ki, hanem teljesen újakkal helyettesítettek. Ez azt eredményezte, hogy Rotterdam központja új épületekből áll, ami nem jellemző az európai városokban. A rotterdami kikötők a 20. század második felében még inkább növekedtek. A Botlek, a Maasvlakte és az Europoort közvetlenül a tengerbe épült új területek. Az Euromast (185 m magas) Rotterdam egyik jelképévé válik. 1968-ban megnyitják a rotterdami metrót, amely akkoriban Hollandia első metrója volt. Az 1990-es években a felhőkarcolók száma megnövekedett. Az 1991-ben elkészült Delftse Poort volt Hollandia legmagasabb felhőkarcolója 151 méteres magasságával, míg 2009-ben a Maastoren lett a legmagasabb épület 165 méteres magasságával. 1996-ban elkészült az új Erasmusbridge, amely új szimbólumot adott Rotterdamnak.

Rotterdam a Laurenskerk körüli bombázás után


Brandgrens projekt (tűzhatár) 2007. május 15-én éjszaka


Erasmusbrigde a régi kikötőből nézve

Kérdések és válaszok

K: Mennyi Rotterdam lakossága?

K: Milyen az éghajlat Rotterdam városában?

K: Hol található Európa legnagyobb kikötője?

K: Melyik folyó folyik keresztül Rotterdamon?

K: Van Rotterdamban egyetem?

K: Mikor lett Rozenburg Rotterdam önkormányzatának része?

Keresés betűvel