Rotterdam

Történelem

1260-ban gátat építettek a Rotte folyón, ahol ma a Hoogstraat található. A Rotterdam név erről a gátról származik. A település eleinte rendes halászfalu volt, de hamarosan virágzó kereskedelmi kikötővé vált. A város 1340-ben városi jogokat, 1360-ban pedig városfalakat kapott. Rotterdam a 15. század közepén vált Hollandia fontos városává, amikor kis háborúkat nyert Delft és Gouda ellen. 1449-től 1525-ig gótikus templomot (Laurenskerk) építettek. A városban ekkor körülbelül 10 000 ember élt. A város 1573-ban fellázadt a spanyol megszállás ellen, és a nyolcvanéves háború egyik fő városa lett. Rotterdam kikötője a 16. század végén és a 17. század elején sokat fejlődött. A 17. század végén a városban csaknem 50 000 ember élt. A város azonban nem épült a városfalakon kívül. A város nagyon zsúfolt lett.

Rotterdam kikötője a 19. században egyre nagyobb lett, amikor számos új csatornát ástak. Ezek a következők voltak: Nieuwe Waterweg (szó szerint: Új vízi út) és Voornse Kanaal. A kikötőben folyó hatalmas mennyiségű munka miatt a város gyorsan növekedett. A lakosság száma az 1880-as 160 000 főről 1900-ra 315 000 főre nőtt. Különböző új városrészek épültek, köztük a Cool, a Crooswerk és a Nieuwe Westen. A szomszédos helyek is Rotterdam részévé váltak. 1920-ban a város történetében először több mint 500 000 ember lakott a városban.

Második világháború

A náci Németország 1940 májusában megtámadta Hollandiát. A hollandiai csata súlyos harcokat hozott Rotterdamban. A rotterdami villámháborúban a németek 1940. május 14-én bombázták Rotterdamot. A károk hatalmasak voltak; 24 000 épület pusztult el mindössze 15 perc alatt, és Rotterdam régi központjából gyakorlatilag semmi sem maradt. 800 ember azonnal meghalt, és 80 000 ember vált hajléktalanná. A bombázás a Willemsbrigdét is elpusztította, a Maason akkoriban átívelő két brigd egyikét. A németek gyorsan megjavították a hidat, mivel az létfontosságú volt a város számára. A német megszállás alatt a szomszédos Hillegersberg, Schiebroek, Overschie, Kralingseveer és Ijsselmonde helységeket Rotterdamhoz csatolták (bekebelezték). 1944. november 11-én nagyszabású razzia zajlott. Rotterdamból mintegy 50 000 17-40 év közötti férfit deportáltak munkatáborokba. A város az 1944-es éhínségben (hongerwinter (szó szerint: az éhség telén)) is sok embert veszített.

A háború után

Rotterdamot a háború után gyorsan újjáépítették, de a modernizáció azt eredményezte, hogy sok régi épületet nem javítottak ki, hanem teljesen újakkal helyettesítettek. Ez azt eredményezte, hogy Rotterdam központja új épületekből áll, ami nem jellemző az európai városokban. A rotterdami kikötők a 20. század második felében még inkább növekedtek. A Botlek, a Maasvlakte és az Europoort közvetlenül a tengerbe épült új területek. Az Euromast (185 m magas) Rotterdam egyik jelképévé válik. 1968-ban megnyitják a rotterdami metrót, amely akkoriban Hollandia első metrója volt. Az 1990-es években a felhőkarcolók száma megnövekedett. Az 1991-ben elkészült Delftse Poort volt Hollandia legmagasabb felhőkarcolója 151 méteres magasságával, míg 2009-ben a Maastoren lett a legmagasabb épület 165 méteres magasságával. 1996-ban elkészült az új Erasmusbridge, amely új szimbólumot adott Rotterdamnak.

Rotterdam a Laurenskerk körüli bombázás után


Brandgrens projekt (tűzhatár) 2007. május 15-én éjszaka


Erasmusbrigde a régi kikötőből nézve

Kerületek

Rotterdam városa 14 kerületre oszlik, amelyek mindegyike több városrészből áll. A városrészek a következők:

1. Rotterdam Centrum
2. Charlois
3. Delfshaven
4. Feijenoord
5. Hillegersberg-Schiebroek
6. Hoek van Holland
7. Hoogvliet
8. IJsselmonde
9. Kralingen-Crooswijk
10. Noord
11. Overschie
12. Pernis
13. Prins Alexander
14. Rozenburg

Rotterdam nevezetes személyiségei

• Leo Beenhakker
• Thea Beckman
• Pascal Bosschaart
• Giovanni van Bronckhorst
• Willem Pieterszoon Buytewech
• Ferry Corsten
• Jules Deelder
• Julian "Bean" Delphiki (irodalmi szereplő)
• Edsger Dijkstra
• Royston Drenthe
• André van Duin
• Desiderius Erasmus
• Pim Fortuyn
• Ida Gerhardt
• Jacobus van 't Hoff
• Marianne Heemskerk
• Bep van Klaveren
• Rem Koolhaas
• Kruimeltje (irodalmi szereplő)
• Ruud Lubbers
• Paul de Leeuw
• Rie Mastenbroek
• Robin van Persie
• Hendrik Martenszoon Sorgh
• Ron Steens
• Marten Toonder