Mély agyi stimuláció
A mély agyi stimuláció (DBS) egy olyan műtét, amelynek során az orvosok a páciens agyába olyan drótokat helyeznek, amelyek korrekciós elektromos jeleket képesek továbbítani. Az agyon kívül elhelyezett elektronikus berendezések ezután jeleket tudnak küldeni a személy agyának bizonyos részeire. A DBS-t számos betegség kezelésére használják. A DBS-t fájdalomzavar, Parkinson-kór, súlyos depressziós zavar, kényszerbetegség és Tourette-szindróma kezelésére használták. A Food and Drug Administration 1997-ben engedélyezte a DBS-t remegés kezelésére, 2002-ben a Parkinson-kór, 1999-ben a Tourette-szindróma, 2003-ban pedig a dystonia kezelésére. A DBS a legtöbb beteg számára hasznos, de súlyos szövődményekkel és mellékhatásokkal járhat.
Alkalmazások
Parkinson-kór
A Parkinson-kór egy neurológiai szindróma, amelyet remegés, hipokinézia, merevség és testtartási instabilitás jellemez. A DBS nem gyógyítja a Parkinson-kórt, de segíthet a tünetek csökkentésében és a beteg életének javításában. A DBS-t csak olyan betegeknél alkalmazzák, akiknek a tünetei gyógyszerekkel nem kezelhetők.
A DBS-t az Egyesült Államokban 2002-ben hagyta jóvá a Food and Drug Administration a Parkinson-kór kezelésére. A DBS a nagyobb műtétek kockázatával jár, a szövődmények aránya pedig a sebészi csapat tapasztalatától függ. A főbb szövődmények közé tartozik a vérzés (1-2%) és a fertőzés (3-5%).
Súlyos depresszió
A mély agyi stimulációt néhány betegnél alkalmazták a súlyos depressziós zavar (MDD) kezelésére. Nehéz jó célpontot találni az agyban a DBS számára, mivel kevés betegnél alkalmaztak DBS-t MDD kezelésére.
A súlyos depressziós zavar és a kényszerbetegség (kényszerbetegség) DBS kezelésével kapcsolatos vizsgálat 23 beteget vizsgált - kilencet kényszerbetegség, hetet MDD, egyet pedig mindkettő esetében. Megállapította, hogy "a betegek mintegy fele drámai javulást mutatott", és hogy kevés mellékhatás és szövődmény fordult elő.
A DBS a kezelésre rezisztens depresszió kezelésére ugyanolyan hatékony lehet, mint az antidepresszánsok, de a mellékhatásokat és a szövődményeket figyelni kell. Az MDD-re alkalmazott DBS gyakori mellékhatásai közé tartozik a fertőzés, a fejfájás, a rossz hangulat és az öngyilkossági gondolatok.
Tourette-szindróma
1999-ben a DBS-t Tourette-szindróma - egy örökletes neurológiai rendellenesség - kezelésére engedélyezték. A mély agyi stimulációt súlyos Tourette-szindrómában szenvedő betegek kezelésére alkalmazzák, ha a gyógyszeres kezelés nem segít a betegnek. A DBS után sok betegnél csökkennek a tünetek. Egyes betegeknél a DBS-t csak az agy egyik oldalára helyezik. Ez csökkentheti a tüneteket, és a betegeknek kevesebb mellékhatása lehet, ha az ingerlés csak az agy egyik oldalára kerül.
Az agyban két helyen történik az ingerlés. Az ingerlés vagy a talamuszba, vagy a globus pallidus pars internába kerül. A talamusz a DBS gyakoribb célpontja, de mindkét célpont csökkentheti a tüneteket. A Tourette-szindróma DBS-szel történő kezelésére a legjobb célpontot még nem határozták meg.
Egyéb orvosi alkalmazások
Alzheimer-kór
2012-ben egy szakirodalmi áttekintés hat Alzheimer-kóros betegnél, akiknél DBS-t alkalmaztak, a demencia és a memóriavesztés lassabb kialakulását mutatta ki.
Trauma/kóma
2007 augusztusában amerikai tudósok DBS-t alkalmaztak egy 38 éves férfin, aki hat évig kómában feküdt egy fejsérülés miatt. A beteg képes volt felébredni, kinyitni a szemét, és beszédre elfordítani a fejét. További DBS után a páciens képes volt megnevezni tárgyakat és használni a kezét. Folyadékot is tudott inni és ételt enni szájon át. Bár a DBS néhány fejsérült betegnél bevált, a DBS nem biztos, hogy minden súlyos fejsérült és/vagy kómában lévő betegnél beválik.
OCD
A DBS-t kényszerbetegség (OCD) kezelésére használták A DBS OCD-ben való alkalmazása a DBS egyik legsikeresebb alkalmazása bármely betegség esetében. Nem érthető, hogy a DBS miért olyan sikeres a kényszerbetegség kezelésére.
Lehetséges szövődmények és mellékhatások
A DBS egyes betegeknél hasznos, de más betegeknél mellékhatások és szövődmények jelentkeznek. A betegeknél mellékhatásként jelentkezhetnek apátia, hallucinációk, szerencsejáték-függőség, hiperszexualitás, kognitív problémák és depresszió. Ezek azonban átmenetiek lehetnek, és a stimulátor helyes elhelyezésével és kalibrálásával függhetnek össze. Egyes mellékhatások egy idő után elmúlhatnak.
Mivel az agy a műtét során kissé elmozdulhat, fennáll annak a lehetősége, hogy az elektródák elmozdulnak a helyükről. Ez további komplikációkat, például személyiségváltozást okozhat. Az elektródák elmozdulását könnyű megtalálni CT-vizsgálat segítségével. A műtétnek lehetnek szövődményei is, például vérzés az agyban.
Egy ritka esetben egy súlyos Tourette-szindrómában szenvedő betegnek nagyon súlyos mellékhatásai és szövődményei voltak. A beteg opisztotóniában szenvedett - amikor az izmok a beteg kontrollja nélkül összehúzódnak. A beteg később más fertőzések miatt halt meg.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a mély agyi stimuláció (DBS)?
V: A DBS egy olyan sebészeti eljárás, amelynek során az orvosok a páciens agyában korrekciós elektromos jeleket hordozó vezetékeket helyeznek el, amelyek lehetővé teszik, hogy az agyon kívüli elektronikus berendezések jeleket küldjenek a páciens agyának bizonyos részeire.
K: Milyen betegségek kezelésére használják a DBS-t?
V: A DBS-t fájdalomzavar, Parkinson-kór, súlyos depressziós zavar, kényszerbetegség és Tourette-szindróma kezelésére használják.
K: Mikor engedélyezték a DBS-t a remegés kezelésére?
V: Az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal 1997-ben hagyta jóvá a DBS-t a remegés kezelésére.
K: Mikor engedélyezték a DBS-t a Parkinson-kór kezelésére?
V: A DBS-t 2002-ben engedélyezték a Parkinson-kór kezelésére.
K: Mikor engedélyezték a DBS-t a Tourette-szindróma kezelésére?
V: A DBS-t 1999-ben engedélyezték a Tourette-szindróma kezelésére.
K: Mikor engedélyezték a DBS-t a dystonia kezelésére?
V: A DBS-t 2003-ban engedélyezték a dystonia kezelésére.
K: Vannak-e a DBS-nek komplikációi vagy mellékhatásai?
V: Igen, bár a DBS a legtöbb beteg számára hasznos, előfordulhatnak súlyos szövődmények és mellékhatások.