Tehénhimlő
A tehénhimlő egy betegség. Ez a betegség a bőrt érinti. Egy vírus (Cowpox vírus) okozza, amely a Vaccinia vírussal áll rokonságban. A betegségben szenvedő embereknek (vagy állatoknak) piros hólyagjai vannak. A betegség érintéssel terjedhet a tehenekről az emberre. A tehénhimlőt okozó vírust használták az első sikeres vakcinázás elvégzésére egy másik betegség ellen. A betegség, amely ellen beoltották, a halálos himlő volt. A himlőt a rokon variola vírus okozza. Ezért a "vakcinázás" szó latin gyökere vaca, ami tehenet jelent.
1798-ban Edward Jenner angol orvos különös megfigyelést tett. Jenner vidéken élt, nem pedig városban. Néhány betege elkapta a tehénhimlőt, és meggyógyult belőle. Megfigyelte, hogy ezek a betegek nem kapták el újra a betegséget, úgy tűnt, immunisak ellene. Mi több, úgy tűnt, hogy a himlővel szemben is immunisak voltak. A himlő akkoriban halálos betegség volt, amely a legtöbb embert megölte, akit megfertőzött. Ezért a tehénhimlő okozta elváltozásokból nyert folyadékot használta, és egészséges emberekbe karcolta. Így immunissá tudta tenni ezeket az embereket a himlő ellen.
A tehénhimlő (Catpox) vírus Európában és főként az Egyesült Királyságban fordul elő. Az emberi megbetegedések nagyon ritkák, és leggyakrabban házimacskáktól fertőződnek meg. A vírus nem gyakran fordul elő tehenekben; a vírus rezervoárgazdái az erdei rágcsálók, különösen a poloskák. A házimacskák ezektől a rágcsálóktól kapják a vírust. A macskák tünetei közé tartoznak az arc, a nyak, a mellső végtagok és a mancsok elváltozásai, ritkábban pedig a felső légúti fertőzés. A tehénhimlővírussal való fertőzés tünetei az embernél lokalizált, gennyes elváltozások, amelyek általában a kezeken találhatók, és a behurcolás helyére korlátozódnak. A lappangási idő (a fertőzés és a betegség első jelei közötti idő) 9-10 nap. A vírus főleg nyár végén és ősszel fordul elő.
Történelmi felhasználás
A tehénhimlő volt az eredeti oltóanyag a himlő ellen. A betegséggel való megfertőződés után a szervezet (általában) képessé válik arra, hogy felismerje a hasonló himlő vírus antigénjeiről a himlő vírusát, és így sokkal hatékonyabban képes felvenni a harcot a himlőbetegséggel.
Később, és még ma is, egy másik vakcinát használtak: a vakcinát. A vakcina hasonlít a tehénhimlőhöz, de nem ugyanaz.
Kapcsolódó oldalak
- Bárányhimlő
- Betegségek listája
Kérdések és válaszok
K: Mi a tehénhimlő?
V: A tehénhimlő a bőrt érintő betegség, amelyet a tehénhimlő vírus okoz, amely a Vaccinia vírus rokona. Érintéssel terjedhet a tehenekről az emberre, és vörös hólyagokat okoz a bőrön.
K: Hogyan használták a tehénhimlőt egy másik betegség elleni védőoltásra?
V: A tehénhimlőt okozó vírust használták a halálos betegség, a himlő elleni első sikeres védőoltás elvégzéséhez. Edward Jenner megfigyelte, hogy a tehénhimlőből felépült emberek immunisnak tűntek a himlővel szemben, ezért a tehénhimlő okozta sérülésekből származó folyadékot egészséges emberekbe karcolta, hogy őket is immunissá tegye.
K: Honnan származik az "oltás" szó?
V: Az "oltás" szó latin gyökere a vaca, ami tehenet jelent, mivel eredetileg a tehénhimlő elleni, tehénhimlővel történő oltásra használták.
K: Ki fedezte fel, hogyan lehet a tehénhimlőt oltásra használni?
V: 1798-ban Edward Jenner angol orvos tette ezt a felfedezést, miközben vidéken élt, és megfigyelte betegeit, akik tehénhimlőt kaptak és meggyógyultak belőle.
K: Hol található a tehénhimlő (Catpoc) vírus?
V: A Cowpoz (Catpoc) vírus főként Európában és különösen az Egyesült Királyságban fordul elő. Az emberi esetek nagyon ritkák, és leggyakrabban házimacskáktól fertőződnek meg. Az erdei rágcsálókban, például a verebekben is megtalálható, ahonnan a házimacskák is elkapják.
Kérdés: Milyen tünetei vannak a Cowpoz-vírussal való fertőzésnek az embernél?
V: A Cowpoz-vírussal való fertőzés tünetei az embernél a következők: helyi gennyes, gennyes elváltozások, amelyek általában a kezeken, a behurcolás helyén találhatók, lappangási ideje 9-10 nap.
K: Mikor fordul elő általában a Cowpoz vírus?
V:: A Cowpoz általában késő nyáron vagy ősszel fordul elő.
