A kruppot (vagy laryngotracheobronchitist) legtöbbször vírusfertőzés okozza. A fertőzés a gége (larynx), a légcső (trachea) és a hörgők (bronchusok) felső részének gyulladását és duzzanatát eredményezi, ami akadályozhatja a normális légzést. Jellemző tünetek a „ugató” köhögés, a magas hangú sípoló légzés (stridor) és a rekedtség; ezek a panaszok gyakran éjszaka rosszabbodnak. Enyhébb esetek általában otthoni gondozással rendeződnek, de súlyosabb rohamoknál orvosi beavatkozásra lehet szükség. A krupp kezelése gyakran magában foglalja a szteroid adását szájon át vagy inhalációval; súlyosabb, légzőszervi nehezítettségnél rövid hatású adrenalint is alkalmazhatnak. Ritkán van szükség kórházi kezelésre.

Tünetek

  • Jellemző köhögés: száraz, mély, „ugató” köhögés.
  • Stridor: főleg belégzéskor hallható magas, sziszegő hang.
  • Rekedtség vagy változás a hangban.
  • Láz és megfázásszerű tünetek (orrfolyás, torokfájás) előfordulhatnak.
  • Súlyosabb esetben légzési nehezítettség, gyors vagy erőltetett légzés, száj körüli kékes elszíneződés (cyanosis), letargia vagy étvágytalanság jelezheti a sürgősséget.
  • A tünetek gyakran éjszaka rosszabbodnak, és sírás, mozgatás is súlyosbíthatja őket.

Okok és kockázati tényezők

  • Leggyakrabban vírusok (például parainfluenza-vírusok) okozzák; más vírusok (influenza, RSV, adenovírus stb.) is szerepelhetnek.
  • Gyakrabban fordul elő kisgyermekkorban: a 6 hónapos és 5–6 éves kor közötti gyermekek érzékenyebbek a duzzanatra a keskeny légutak miatt.
  • Gyakori előfordulási időszak: hűvösebb hónapokban több beteg jelentkezik.
  • Újabban fellépő, hirtelen kezdődő stridor esetén gondolni kell idegen testre a légutakban, illetve ritkább, de súlyos bakteriális kórképekre (pl. bakteriális tracheitis, epiglottitis).

Diagnózis

Az orvos általában a jellemző tünetek és a fizikális vizsgálat alapján állapítja meg a kruppot, miután kizárta az egyéb lehetséges okokat (például idegen test a légutakban vagy ritkább bakteriális betegségek). Vérvizsgálat, tenyésztés általában nem szükséges. Rutin röntgenvizsgálatra sincs feltétlenül szükség; speciális esetekben (pl. másodlagos fertőzés vagy kivételes differenciál-diagnosztikai helyzet) képalkotó vizsgálatot rendelhetnek el. A döntést mindig az adott tünetek és a gyermek állapota alapján hozzák meg.

Kezelés

  • Szteroidok: egyetlen adag szájon át adott szteroid (például dexamethason) jelentősen csökkentheti a duzzanatot és javítja a tüneteket; ez az alapkezelés enyhe és közepesen súlyos esetekben is hatékony.
  • Nebulizált adrenalin: súlyosabb stridor vagy légzéselégtelenség esetén a rövid hatású inhalációs adrenalin (orvosi felügyelet mellett) gyorsan csökkentheti a tüneteket, de hatása átmeneti, ezért megfigyelésre lehet szükség.
  • Oxigén, folyadékpótlás: ha oxigénhiány vagy kiszáradás fenyeget, kórházi ellátás szükséges lehet.
  • Otthoni gondozás: nyugodt környezet, a gyermek megnyugtatása, hideg levegő vagy párás levegő (a bizonyítékok vegyesek, de rövid távon néha enyhít) segíthet. A súlyos, nehéz légzés vagy romló állapot azonban kórházi ellátást igényel.
  • Antibiotikumok: vírusok miatt általában nem indokoltak; csak bakteriális felülfertőződés esetén jönnek szóba.

Mikor kell orvoshoz vagy sürgősségire menni?

  • Ha a gyermeknek stridor nyugalomban vagy egyre súlyosbodó légzési nehezítettsége van.
  • Ha megjelenik kékes elszíneződés az ajkakon vagy az arcon, álmosság, nehéz ébredés vagy nem reagálás.
  • Ha a gyermek nem tud megfelelően inni vagy folyamatosan romlik az állapota.
  • Ha a tünetek gyorsan rosszabbodnak, vagy az otthoni intézkedések nem hoznak javulást.

Megelőzés és kimenetel

  • A krupp általában rövid lefolyású: sok gyermeknél 48–72 órán belül javulnak a tünetek, bár a köhögés és rekedtség tovább fennállhat.
  • Gyakran ismétlődhet egyes gyermekeknél (rekurrens krupp), ilyenkor érdemes orvosi tanácsot kérni a további teendőkről.
  • Megelőzésként fontos a jó higiénia (kézmosás), a beteg gyermek elkülönítése, valamint a légúti fertőzések elleni oltások követése (például influenzaoltás), amelyek csökkenthetik az egyes kiváltó okok gyakoriságát.
  • Környezeti tényezők, például passzív dohányfüst-expozíció növelhetik a légúti tünetek súlyosságát, ezért kerülendők.

Összefoglalva: a krupp gyakori gyermekkori betegség, többnyire vírusos eredetű, és a tünetek többsége enyhén-közepesen súlyos esetben otthoni és egyszerű orvosi eszközökkel kezelhető. Mindig kérjen orvosi tanácsot, ha bizonytalan a gyermek állapota vagy ha a légzés romlik.