Tevék (Camelus): dromedár, baktriai, eredet és jellemzők
Ismerd meg a Camelus tevék—dromedár és baktriai—eredetét, fajait, jellemzőit és rokonaikat (láma, alpaka). Történeti és biológiai áttekintés.
A teve a tevefélék családjába tartozó emlős. A tevék a Camelus nemzetségbe tartoznak. A tevéknek három élő faja van. A legismertebbek a dromedár (egy púpú) és a baktriai (két púpú) tevék.
A tevefélék családjába tartoznak az "újvilági" tevefélék: a láma, az alpaka, a guanakó és a vikunya.
A legkorábbi ismert teve, a Protylopus 40-50 millió évvel ezelőtt, az eocén korban élt Észak-Amerikában. Körülbelül akkora volt, mint egy nyúl, és a mai Dél-Dakota nyílt erdőségeiben élt.
Fajok és elterjedés
A Camelus nemzetség három jelenleg élő képviselőjét gyakran így különítik el: a dromedár (Camelus dromedarius), a házi baktriai teve (Camelus bactrianus) és a vad baktriai vagy vad teve (Camelus ferus), amely a kettőspúpúak vad változata. A dromedár elsősorban az észak-afrikai, közel-keleti és arab-sivatagi területeken honos, illetve háziasítva széles körben tartják; Ausztráliában nagy, elszabadult (ferál) állományai vannak. A baktriai tevék központi-ázsiai sztyeppéken és sivatagokban élnek, a vad baktriai pedig ritka és szigorúan védett a Gobi- és takla-makan vidékein.
Eredet és evolúció
A tevefélék eredete Észak-Amerikához kötődik: a korai formák (mint a Protylopus) kisebb testű erdei vagy nyílt-erdős élőlények voltak. A szárazföldi átjárók (például a Bering-földhíd) lehetővé tették a tevék ősének vándorlását Ázsiába, ahol az éghajlatváltozás és az új táplálékforrások hatására nagytestű, sivatagi környezethez alkalmazkodott formák jöttek létre. Az észak-amerikai fajok később eltűntek (a pleisztocén végén bekövetkezett kihalási hullám részeként), míg az ázsiai-afrikai vonal tovább fejlődött a mai tevék őseivé.
Anatómia és alkalmazkodások
- Púpok: A púp(ok) elsősorban zsírt raktároznak, nem vizet. Ez a zsírforrás energiát ad, amikor a táplálék ritkás, és segít a túlélésben a zord környezetben.
- Víz- és hőszabályozás: A tevék rendkívüli tűrőképességgel bírnak a dehidratációval és a hőingadozásokkal szemben: testhőmérsékletük széles határok között változhat, ezáltal kevesebb izzadással veszítenek vizet. Nagy mennyiségű vizet képesek egyszerre felvenni — nagyjából több tíz litertől akár száz liter körüli mennyiségig attól függően, mikor és milyen körülmények között itatták őket.
- Vér és vérsejtek: A tevevörösvérsejtek alakja és rugalmassága lehetővé teszi, hogy a vér folyékony maradjon még erős dehidratáció esetén is, így a keringés stabilabb marad.
- Szem és orr: Erős, dupla sor szempilla és zárható orrnyílások védik őket a homokviharoktól; a harmadik szemhéj segít a por eltávolításában.
- Lábak és lábpárnák: Széles, párnás lábpárnák és hosszú lábak segítik a járást homokos, laza talajon, csökkentve a belesüllyedést.
- Bunda: Kétpúpú fajok rendszerint vastagabb, hosszabb szőrzettel rendelkeznek, amely télre melegít, nyáron pedig ledobható; ez különösen a közép-ázsiai szélsőséges klímáknál fontos.
Táplálkozás, viselkedés és szaporodás
A tevék növényevők: fűféléket, cserjéket, sós vagy tüskés növényzetet is képesek fogyasztani. Egyedülálló emésztésük és takarmányhasznosításuk lehetővé teszi a tápanyag-szegény táplálék feldolgozását. Szociális állatok, általában csordákban élnek, ahol hímek dominanciája és udvarlási viselkedés figyelhető meg. A vemhesség hossza körülbelül 12–14 hónap, jellemzően egy borjú születik, amely viszonylag gyorsan fel tud állni és járni. A tevék élettartama 40–50 év körül lehet a fogságban vagy gondozott körülmények között.
Domesztikáció és emberi hasznosítás
A tevék háziasítása több ezer évre nyúlik vissza: a dromedár és a baktriai tevék fontos szerepet játszottak a vándorló és félnomád népek életében. Szállítóállatként, teherhordóként, lovaglásra, élelmiszerforrásként (tej, hús), valamint bőr és gyapjú előállítására hasznosították őket. A sivatagi kereskedelem, karavánok és a közlekedés alapvető elemei voltak a közel-keleti és közép-ázsiai területeken. Napjainkban a tevék továbbra is kulturális és gazdasági jelentőségűek sok régióban, valamint turisztikai vonzerőt jelentenek.
Veszélyeztetettség és védelem
Míg a háziasított dromedárok és baktriai tevék száma nagyszámú (a dromedár például széles körben elterjedt), a vad baktriai teve (Camelus ferus) kritikus veszélyeztetettségi helyzetben van: szabadon élő egyedeinek száma igen alacsony, és élőhelyeik pusztulása, vízforrások kimerülése, orvosolt vadászat és verseny a házi állatokkal komoly fenyegetést jelentenek. Nemzetközi természetvédelmi erőfeszítések és helyi védelem folynak az állományok megőrzésére és a populációk stabilizálására.
Összességében a tevék kiváló példái az alkalmazkodásnak a szélsőséges élőhelyekhez: anatómiai, élettani és viselkedésbeli sajátosságaik tették lehetővé a túlélést a sivatagi és sztyeppi környezetekben, miközben az emberrel való kapcsolata több ezer éve kulturális és gazdasági jelentőséget adott számukra.
Élőhely és alkalmazkodás
A tevék sivatagokban élnek, ahol forróság és szárazság van. A tevék alkalmazkodtak, és megtalálták azokat a módszereket, amelyek segítenek nekik a sivatagokban való túlélésben. Vastag szőrzetük van, amely nappal megvédi őket a hőségtől, éjszaka pedig melegen tartja őket. Nagy lábaik szétterítik a súlyukat a homokban, amikor sétálnak. Ha van élelem és víz, a teve nagy mennyiséget tud enni és inni, és azt zsírként elraktározza a púpjában. Amikor nincs élelem vagy víz, a teve a zsírt energiaként használja fel, és a púpja kicsi és puha lesz. A teve ürüléke nagyon kevés vizet tartalmaz. Még a teve leheletéből származó víz is visszaáramlik a szájába. A tevéknek bozontos szemöldökük van, amely homokviharban nem engedi, hogy a homok a szemükbe menjen. Hosszú, karcsú nyaka van, hogy elérje a magas leveleket, például a pálmafákat, a hasán és a térdén pedig gumírozott foltok vannak, hogy megvédjék a bőrét, amikor a forró homokon térdel és ül. Ezek ötéves kor után alakulnak ki.
A teve természetes módon szabályozza a hőmérsékletét - hat Celsius-fokot képes változtatni a testhőmérsékletén. Két szempillája van, az orrjárataiban záróizmok, hasított orrlyukak, szőrös fülek és kemény, bőrszerű bőr védi a teve bőrét életveszélyes helyzetekben, például homokviharban. Vastag, gumiszerű ajkai vannak a száraz, szúrós növények fogyasztásához, és nagy, szőrös farka van a kártevők, például a szúnyogok és legyek lecsapásához.
Tevelek 2003-ban.
Life
A tevék csoportokban élnek, egy hím, sok nőstény és a fiatal borjak vagy borjak. Ezek a tevék a patáikat használó állatok.
Szaporítás
Egy meg nem született teve körülbelül 9-11 hónapig vemhesül. Születésenként általában egy borjú születik. A teveborjú születése után csak néhány órával tud futni. A borjakat körülbelül 1 éves korukban elválasztják.
Diéta
A sivatagban az emberek fűvel, gabonával, búzával és zabbal etetik a tevéket. Amikor a tevék a sivatagban utaznak, gyakran nagyon nehéz élelmet találni. Így előfordulhat, hogy az állatnak szárított leveleken, magokon és tüskés gallyakon kell élnie (anélkül, hogy megsérülne a szája). Ha nincs rendes táplálék, a tevék bármit megesznek: bőrt, még a gazdájuk sátrát is.
Emésztés
A tevék kérődzők, de a tevék nem rágják meg jól a táplálékukat, mielőtt lenyelnék. Az első gyomor tárolja a nem teljesen megrágott táplálékot. Később ez a táplálék (vagy rágó) visszatér a teve szájába, és a teve újra megrágja. Ezután a teve lenyeli az eleséget, és az a gyomor többi részébe kerül, hogy ott teljesen megemésztődjön.

Egy dromedár anyaállat és borja.
Tevelek és emberek
A tevéket az ember körülbelül 5000 éve háziasítja. A tevéket lovaglásra és teherhordásra, valamint hús, tej és gyapjú előállítására használják.
Háziállatként Afrikában, Ázsiában és a 19. század óta Ausztráliában is használják. Körülbelül 900-1000 vadon élő baktriai teve él még Kínában, a Tibeti-fennsíkon és Mongóliában. Vadon élő dromedárok már nincsenek, de Ausztráliában vannak szökött házi dromedárok. Ma körülbelül 700 000 dromedár él vadon Ausztráliában, az outbackben.

Egy tevevonat Afrikában.
Galéria
· 
Baktriai teve
· 
Baktriai teve
·
Dromedár
· 
Türkmenisztáni férfi dromedárral, 1905-1915 körül, Türkmenisztánban.
· 
Két tevét használtak lovaglásra.
Kérdések és válaszok
K: Mik azok a tevék?
V: A tevék a tevefélék családjába tartozó emlősök.
K: Hány tevefaj létezik?
V: A tevéknek három élő faja van.
K: Melyik a két legismertebb tevefajta?
V: A két legismertebb tevefajta a dromedár (egy púpú) és a baktriai (két púpú) teve.
K: Milyen más állatok tartoznak még a tevefélék családjába?
V: A tevefélék családjába tartoznak még az "újvilági" tevefélék: a láma, az alpaka, a guanakó és a vikunya.
K: Hol és mikor élt a legkorábbi ismert teve?
V: A legkorábbi ismert teve, a Protylopus 40-50 millió évvel ezelőtt, az eocén korban élt Észak-Amerikában.
K: Mekkora volt a legkorábbi ismert teve mérete?
V: A Protylopus nevű legkorábbi ismert teve körülbelül akkora volt, mint egy nyúl.
K: Hol élt a legkorábbi ismert teve?
V: A legkorábbi ismert teve a mai Dél-Dakota területén lévő nyílt erdőségekben élt.
Keres