A 2011-es csendes-óceáni tájfunszezonban trópusi ciklonok alakultak ki a Csendes-óceán nyugati részén. A szezon egész 2011-ben tartott, a legtöbb trópusi ciklonügynökség május és november között volt aktív. E cikk hatálya az Egyenlítőtől északra, a keleti 100. hosszúsági körtől a 180. hosszúsági körtől keletre eső Csendes-óceánra korlátozódik; ez a térség a meteorológiai gyakorlatban a nyugat-csendes-óceáni (északnyugat-csendes-óceáni) tájfubasinusnak felel meg.

Ügynökségek, névadás és osztályozás

A Csendes-óceán északnyugati részén belül több, egymástól független meteorológiai és figyelmeztető szervezet működik, és ezek eltérő szabályok szerint nevezik el vagy osztályozzák a trópusi ciklonokat. Ennek következtében előfordulhat, hogy ugyanazt a vihart többféle néven említik a nemzetközi és helyi jelentésekben.

  • Japán Meteorológiai Ügynökség (JMA) — a térség „nemzeti meteorológiai központjaként” nemzetközi névadó hatáskörrel bír: akkor ad nevet egy trópusi ciklonnak, ha az a medencében bárhol legalább 65 km/h (40 mph) 10 perces tartós szélsebességet ér el. .
  • PAGASA (Fülöp-szigeteki Atmoszférikus, Geofizikai és Csillagászati Szolgálatok Igazgatósága) — a Fülöp-szigetek környezeti védelméért felelős szervezet; saját névadási rendszerrel dolgozik és nevet ad azoknak a ciklonoknak, amelyek a felelősségi területükön a keleti hosszúság 115°–135° és az északi szélesség 5°–25° közötti tartományban trópusi depresszióvá alakulnak vagy ott tevékenykednek, még akkor is, ha a JMA már adott nemzetközi nevet.
  • Egyesült Államok Közös Tájfun Figyelmeztető Központja (JTWC) — elsősorban katonai és nemzetközi hajózási-felderítési célokra ad ki figyelmeztetéseket; a JTWC a medencében megfigyelt trópusi depressziókat sorszámmal jelöli, amelyekhez a „W” (west) utótagot csatolja (például 01W, 02W stb.).

A különböző szervezetek közötti eltérések részben abból adódnak, hogy nem ugyanazt az időszakot tekintik egy adott szélerősség tartásának: a JMA 10 perces átlagos szélerősséget használ, míg több más ügynökség (például a JTWC és az amerikai NOAA) 1 perces átlagot alkalmaz. Ezért egyes eseményeket eltérően sorolhatnak be (például a „tájfun” vagy a „szuper tájfun” kategóriák), illetve azonos viharokhoz többféle intenzitásadat is tartozhat.

Névlista és névadási eljárás

A JMA által használt nemzetközi névlista a WMO Regionális Tájfun Bizottság (Typhoon Committee) által elfogadott nevekből áll, amelyeket az érintett országok és területek szolgáltatnak. A listán szereplő nevek rotációban követik egymást; súlyos következményekkel járó viharok nevét visszavonhatják és pótolják. Ezzel szemben a PAGASA saját, a Fülöp-szigetekre szabott névlistát használ, amelyet a helyi kommunikáció és a gyors riasztás megkönnyítése érdekében tart fenn — emiatt ugyanaz a vihar két különböző, párhuzamosan használt névvel is szerepelhet a híradásokban.

Átlagok, szezonális jellemzők és hatások

Ebben a medencében évente átlagosan 27 trópusi ciklon alakul ki, de a tényleges mennyiség és intenzitás évről évre jelentősen változhat az olyan nagyobb skálájú éghajlati jelenségek — például az ENSO (El Niño–Délieső) — hatására. A szezon fő csúcspontjai általában a nyár végén és az ősz folyamán vannak, amikor a tengervíz hőmérséklete és a légköri feltételek kedveznek az intenzív viharok kialakulásának.

Az északnyugati Csendes-óceán trópusi ciklonjai általában a következő típusú kockázatokat jelentik:

  • heves csapadékok és belvíz, árvízek;
  • part menti viharhullám és árapály (storm surge);
  • erős széllökések, szélerózió és épületszerkezeti károk;
  • földcsuszamlások dombvidéki területeken;
  • megszakadt közlekedés és ellátási láncok, mezőgazdasági károk.

Adatok, jelentések és további források

Az események nyomon követéséhez és visszamenőleges elemzéséhez a JMA, a JTWC, valamint a regionális meteorológiai szolgálatok hivatalos jelentései és adatbázisai használhatók. Ezek a források részletes adatokat adnak a viharok pályájáról, intenzitásáról és a kialakult következményekről. A helyi kormányok és segélyszervezetek által kiadott jelentések pedig a konkrét társadalmi-gazdasági hatásokról tartalmaznak információkat.

A 2011-es szezon konkrét viharairól, jelentősebb eseményeiről és hatásaikról részletes, eseményenkénti összegzés megtalálható a meteorológiai ügynökségek évkönyveiben és archívumaiban; ezek összevetésekor érdemes figyelembe venni az egyes ügynökségek közötti mérési- és osztályozási eltéréseket.

Megjegyzés: A cikk célja alapvető tájékoztatás és a névadási illetve osztályozási rendszerek magyarázata a nyugat-csendes-óceáni medencéhez kapcsolódóan. Részletes szezonális összefoglalók, káresemények és statisztikák tekintetében érdemes a forrásügynökségek hivatalos kiadványaira támaszkodni.