Sarki fény (Aurora borealis/australis): meghatározás, keletkezés és hol látható
Fedezd fel a sarki fény (Aurora borealis/australis) keletkezését, hol látható, mikor érdemes utazni és hogyan fotózd ezt a lélegzetelállító égi jelenséget.
A sarki fény, más néven aurora (északi oldalon Aurora borealis, déli oldalon Aurora australis) egy látványos, természetes fényjelenség az éjszakai égen. Elsősorban a magas szélességi körökben, a sarkvidéki és a antarktiszi területek fölött figyelhető meg, de erősebb geomágneses viharok esetén jóval távolabbra is kiterjedhet. A sarki fény akkor keletkezik, amikor a Föld magnetoszféráját a napszél — vagyis a Napból érkező töltött részecskék áramlása — megzavarja.
Keletkezése
Az aurora létrejöttének lényege, hogy a Napból érkező elektronok és protonok a Föld mágneses mezejével együtt vezetődnek a sarkok felé, majd ütköznek a légkör atomjaival és molekuláival. Ezek az ütközések gerjesztik az oxigén és nitrogén atomokat, amelyek a gerjesztett állapotból visszatérve fényt bocsátanak ki. A sarki fény alakját és mozgását a geomágneses tér és a részecskék áramlása határozza meg; ezért láthatunk íveket, fátylakat, oszlopokat és hullámzó struktúrákat.
Színek és magasság
Az aurora színeinek fő oka az, hogy melyik részecske milyen gárral ütközik, és milyen magasságon történik az ütközés:
- Zöld: a leggyakoribb szín, általában 100–250 km közötti magasságban lép fel, oxigénatomok sugározzák (~557,7 nm).
- Piros: nagyobb magasságon (200–400 km felett) szintén az oxigén okozza; ritkábban látható, de nagyon hatásos.
- Kék és ibolyaszínű: nitrogénmolekuláktól ered, alacsonyabb magasságban jelenik meg, vagy keveredik a zölddel.
Az aurora jelensége általában mintegy 80 km-től kezdődik és akár 600 km fölé is kiterjedhet, attól függően, hogy milyen részecskék és milyen energiaállapotok vesznek részt.
Hol látható?
A legtöbb aurora az úgynevezett aurorális övben (auroral oval) fordul elő, amely a geomágneses pólusok körül helyezkedik el. Északi féltekén ezt gyakran Az Északi-sark környékén, déli féltekén pedig a Déli-sark körül lehet megfigyelni. Tipikus helyszínek:
- Észak-Skandinávia (Norvégia, Svédország, Finnország), Izland
- Alaszka és Kanada északi részei
- Grönland
- Déli féltekén: Antarktisz; ritkábban Dél-Ausztrália vagy Új-Zéland déli vidékei extrém eseményeknél
Erősebb naptevékenység (geomágneses viharok) idején az aurora jóval alacsonyabb szélességeken is láthatóvá válhat.
Mikor érdemes nézni és hogyan növelhetjük az esélyeket?
- Éjszaka és sötétben: a sarki fény csak sötét égen látható; a holdfény és a városi fényszennyezés csökkenti a láthatóságot.
- Téli időszak: a téli hónapokban hosszabbak a sötét órák, így gyakoribbak a megfigyelések; különösen jók az egyenlítőtől távolodó éjszakák és a nap-éjszaka egyenlősége körüli időszakok (tavaszi és őszi napéjegyenlőség).
- Napszaki és napciklus: a Nap 11 éves aktivitási ciklusa befolyásolja a gyakoriságot; napmaximum körül több és erősebb aurora várható. A Kp-index (geomágneses aktivitás mutatója) segít előre jelezni, mikor lehet látványos aurora.
- Elhelyezkedés és időjárás: tiszta ég, alacsony páratartalom és távolság a fényforrásoktól növeli a látványosság esélyét.
Fotózás és megfigyelési tippek
- Használj állványt és hosszú expozíciót (néhány másodperctől több tucat másodpercig), széles látószögű objektívet és magasabb ISO-értéket a gyenge fény miatt.
- Állítsd manuális fókuszra a végtelenhez; az automata fókusz sokszor nem talál célpontot a sötétben.
- Öltözz melegen és készülj a hidegre — a jó megfigyelés hosszú várakozást is jelenthet.
Tudományos és kulturális jelentőség
A sarki fény megfigyelése fontos a nap‑föld kölcsönhatások tanulmányozásában: az aurora vizsgálata segít megérteni a mágneses viharokat, a magnetoszféra dinamikáját és a világűrbéli időjárás hatásait a műholdakra és rádiókommunikációra. Ugyanakkor a sarki fényhez sok népi legenda és hiedelem kapcsolódik a területeken élő népek kultúrájában, ahol gyakran különleges jelentést tulajdonítottak a jelenségnek.
Összefoglalás
A sarki fény egy lenyűgöző, viszonylag jól tanulmányozott természeti jelenség, amely a Napból érkező töltött részecskék és a Föld légkörének kölcsönhatásából keletkezik. A legjobb esély a megfigyelésre a sarkközeli régiókban, tiszta, sötét éjszakán, különösen magas naptevékenység idején. A megfelelő előrejelzések és alapvető megfigyelési ismeretek segítenek abban, hogy minél többen élvezhessék ezt a különleges fényjátékkal járó látványt.
Egy sarki fény
Sarki fény világszerte
Hogyan történik
Sarki fény akkor keletkezik, amikor a Nap apró részecskéket bocsát ki az űrbe. Ezek a részecskék főként elektronok, amelyek töltéssel és energiával rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy hozzájárulnak az elektromossághoz. A Földet energiapajzs veszi körül. Ezt "mágneses mezőnek" nevezik, és egy hosszúkás gömböt alkot a Föld körül, amelyet "magnetoszférának" neveznek. A Föld mágneses mezeje tartja távol a napszél nagy részét.
A magas szélességű területeken (sarkvidékeken) a mágneses mező függőleges. Nem tartja vissza a napszél részecskéit, amelyek a magnetoszférából érkezhetnek, és a levegő (a Föld légkörének) részecskéivel találkozhatnak. Amikor ezek eltalálják, a légkör felhevül és gerjesztetté válik, a felesleges energia pedig távozik, ez a jelenség, amelyet jellemzően 100 km magasság felett mozgó fényekként látunk az égen. A sarki fény különösen fényes lehet egy napkitörést és koronakidobódást (CME) követően, amikor a töltött részecskék erejük miatt átszakítják az elektromágneses mezőt.
Más bolygókon
Aurorális jelenségeket más bolygókon is megfigyeltek, amelyeknek van mágneses mezejük, mint például a Jupiter, a Szaturnusz és újabban a Mars. Úgy gondolják, hogy a jelenség széles körben elterjedt a Naprendszerben és azon túl is.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a sarki fény?
V: A sarki fény egy természetes fényjelenség az égen, amelyet sarki fénynek, északi fénynek vagy déli fénynek is neveznek.
K: Hol láthatók általában a sarki fények?
V: Sarki fényt általában a magas szélességi körökben, különösen az Északi-sarkvidéken és az Antarktiszon lehet látni.
K: Mi okozza a sarki fényt?
V: A sarki fény akkor keletkezik, amikor a Föld magnetoszféráját a napszél megzavarja.
K: Mi az a sarki fény?
V: Az Aurora borealis az Északi-sark körül megjelenő sarki fény, amelyet általában északi fényként emlegetnek.
K: Mi az Aurora australis?
V: Az Aurora australis a Déli-sark körül megjelenő sarki fény, amelyet déli hajnalként vagy déli fényként is emlegetnek.
K: Mikor fordulhat elő sarki fény, és mikor lehet látni?
V: Sarki fény bármikor előfordulhat, de csak éjszaka látható, mert fényük nem olyan erős, mint a nappali fény.
K: Milyen legendák kapcsolódnak a sarki fényhez?
V: A sarki fényhez számos legenda kapcsolódik minden olyan országban, ahol ez a jelenség rendszeresen előfordul.
Keres