Saffir–Simpson hurrikánskála: a hurrikánok szélsebesség szerinti kategóriái

Saffir–Simpson hurrikánskála: részletes útmutató a hurrikánok szélsebesség szerinti kategóriáiról, várható károkról és hatásokról az Atlanti- és északkeleti Csendes-óceán térségében.

A Saffir-Simpson hurrikán szélskála egy olyan skála, amelyet a trópusi ciklonok osztályozására használnak a nyugati féltekén. Csak azokra a viharokra alkalmazzák, amelyek erősebbek a "trópusi viharoknál", és tényleges hurrikánokká válnak. A kategóriákat, amelyekbe a skála a hurrikánokat sorolja, a maximális tartós szélsebességük alapján határozzák meg. A besorolásokat elsősorban arra használják, hogy megbecsüljék, milyen lehetséges szélkárokat okozhat egy hurrikán, amikor partot ér. Fontos megjegyezni, hogy a skála nem méri közvetlenül a csapadékmennyiséget, a viharhullámot (storm surge) vagy a vihar fizikai kiterjedését.

A skálát a szubtrópusi ciklonok osztályozására is alkalmazzák, miután a Nemzeti Hurrikánközpont 2002-ben megváltoztatta a szabályokat, és lehetővé tette, hogy bizonyos szubtrópusi rendszerekre is ugyanazt a besorolást alkalmazzák.

A Saffir–Simpson skálát elsősorban az Atlanti-óceánon és a Csendes-óceán északi részén, a nemzetközi dátumvonaltól keletre kialakuló hurrikánok leírására használják. Más térségek más elnevezéseket és helyi osztályozásokat alkalmazhatnak a trópusi viharokra.

Kategóriák és szélsebesség-határok

• 1. kategória – Enyhén veszélyes: tartós szél 119–153 km/h (74–95 mph; 64–82 csomó). Lehetséges szerkezeti és kültéri károk, faágak törése, kisebb épületek tetőkárosodása.
• 2. kategória – Mérsékelt-közepes veszély: tartós szél 154–177 km/h (96–110 mph; 83–95 csomó). Jelentős anyagi károk, gyengén rögzített szerkezetek, nagyobb fa-, áramkimaradások.
• 3. kategória – Nagy veszély (major hurrikán) : tartós szél 178–208 km/h (111–129 mph; 96–112 csomó). Jelentős szerkezeti károk, tetők és falak károsodása; széles körű áramkimaradások.
• 4. kategória – Nagyon nagy veszély (major hurrikán): tartós szél 209–251 km/h (130–156 mph; 113–136 csomó). Súlyos szerkezeti károk, a legtöbb lakóépület jelentős károkat szenvedhet, hosszú távú kiürítések szükségesek.
• 5. kategória – Katasztrofális (major hurrikán): tartós szél ≥252 km/h (≥157 mph; ≥137 csomó). Széles körű és súlyos, gyakran visszafordíthatatlan károk; lakhatatlanná váló területek, hosszú helyreállítási idő.

A skála a vihar maximális tartós (sustained) szélsebességén alapul, amelyet általában 1 perces átlagként definiálnak 10 méter magasságban a tengerfelszín fölött (a NOAA/WMO gyakorlatának megfelelően). A gyakorlatban a hurrikánoknál megadott értékek gyakran mérési bizonytalansággal és időbeli változékonysággal járnak.

Mire nem ad teljes képet a Saffir–Simpson skála?

• A skála nem veszi figyelembe a vihar kiterjedését vagy a szélsőséges csapadékmennyiséget: egy kisebb kiterjedésű, de erős szélű hurrikán más károkat okozhat, mint egy nagy, lassú rendszer.
• Bár korábban a skálahoz kapcsoltak központi nyomás- és viharhullám-becsléseket is, ezeket később elkülönítették: 2010 körül a Nemzeti Hurrikánközpont és a NOAA hivatalosan leszögezte, hogy a Saffir–Simpson-skála kizárólag a szélsebességre vonatkozik.
• A viharhullám (storm surge) és az áradások gyakran nagyobb és halálosabb veszélyt jelentenek, mint maga a szél, ezért a döntéshozóknak és a lakosságnak ezeket külön kell figyelembe venniük.

Történet és fejlesztés

A skálát Herbert Saffir mérnök dolgozta ki 1971-ben, majd Robert Simpson meteorológus (a későbbi Nemzeti Hurrikánközpont vezetője) továbbfejlesztette és népszerűsítette, ezért viseli mindkettőjük nevét. Az eredeti skála több paramétert is magába foglalt (szél, központi nyomás, viharhullám várható hatása), de az idők során észrevételek, továbbfejlesztések és a kommunikáció egyszerűsítése miatt a hivatalos, ma használt változat csak a tartós szélsebesség alapján történő besorolást jelenti.

Használat, kritikák és gyakorlati tanácsok

A skálát mentési és kommunikációs célokra széles körben használják: a kategória gyors, könnyen érthető jelzést ad a lakosság számára a vihar szélerejéről. Ugyanakkor kritikus hangok rámutatnak arra, hogy a túlzott fókusz a kategóriára félrevezető lehet (például egy alacsonyabb kategóriájú, de lassan mozgó, nagy csapadékú hurrikán súlyos áradásokat okozhat). Emiatt a meteorológiai szolgálatok ma már rendszerint a szélkategória mellett külön figyelmeztetnek a várható csapadékra, áradásra és a viharhullámra.

• Hallgassuk meg a helyi figyelmeztetéseket és kitelepítési utasításokat, különösen ha a hatóságok evakuálást rendelnek el.
• Készüljünk fel tartalék táplálékra, ivóvízre, világításra és gyógyszerekre; biztosítsuk otthonunk laza tárgyait, ablakait.
• Ne ítéljük meg kizárólag a Saffir–Simpson-kategória alapján a veszély mértékét: figyeljünk a viharhullámra, várható esőmennyiségre és a helyi hatóságok tanácsaira.

Összefoglalva: a Saffir–Simpson skála hasznos, egyszerű eszköz a hurrikánok szélerejének gyors jellemzésére, de nem ad teljes képet a vihar okozta veszélyekről. A hatékony védekezéshez és tájékozódáshoz mindig több forrásból (helyi meteorológiai szolgálat, vészhelyzeti közlemények) származó információkat kell figyelembe venni.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a Saffir-Simpson hurrikán szélskála?

K: A skála méri a csapadékmennyiséget, a viharhullámot vagy a viharok szélességét?

K: Ezt a skálát csak az Atlanti-óceánon és a Csendes-óceán északi részén kialakuló hurrikánokra használják?

K: Mikor vezették be ezt a skálát?

K: Van-e más felhasználási módja is ennek a skálának azon kívül, hogy megjósolja a partot érő hurrikánok által okozott szélkárokat?

Keresés betűvel