Légköri keringés
A légköri cirkuláció a légtömegek nagyléptékű mozgása. E folyamatok eredete a napsugárzás. A nap hullámai a rövidhullámú sugárzást sugározzák. A Föld ennek az energiának csak egy részét nyeli el. A másik része visszasugárzik a légkörbe és a világegyetembe. A visszasugárzás hosszúhullámú. A hőenergia a levegő keringésének köszönhetően oszlik el a Föld felszínén.
A cirkuláció bemutatása évről évre változik, de az alapvető klimatológiai struktúra szinte állandó. Három cellát ismerünk: a Hadley-cellát, a Ferrel-cellát és a Polar-cellát. A légtömegek mozgását a coriolis erő befolyásolja. Ez azt jelenti, hogy a levegő nyugat felé terelődik.
Hadley-cella
A Föld és az óceán intenzíven sugárzik az egyenlítői területeken. A forró és általában nedves levegő felemelkedik. Ezt nevezzük konvekciónak. Ez a folyamat alacsony nyomású területet hoz létre az egyenlítő mentén. Ezt a területet intertrópusi konvergenciazónának is nevezik. A forró levegő délre és északra is áramlik, és egyre hidegebbé válik. Amikor a levegő eléggé lehűl, ismét a felszínre száll. Így jönnek létre a szubtrópusok sivatagjai és félsivatagjai. A 30. szélességi fokot elérve a légtömegek visszatérnek az esős Egyenlítőre.
Poláris cella
A 60. szélességi fokon a levegő hidegebb és szárazabb, mint az Egyenlítőn. Másrészt az emelkedő mozgások még mindig lehetségesek. A folyamatok jellege a Hadley-cellához hasonló. A melegebb levegő felfelé száll, a pólusokon pedig lefelé esik. Ez a levegő visszatér az egyenlítőre.
Ferrell-cella
A 30 és 60 fok közötti mozgások összetettebbek. Ennek a keringésnek nem a hőmérséklet a fő oka. A levegő ebben a mérsékelt övi cellában a Hadley- és a Polar-cellában mozgó tömegek közötti különbségeknek megfelelően mozog. Az uralkodó szelek általában nyugati irányúak.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a légköri keringés?
V: A légköri cirkuláció a légtömegek nagyméretű mozgása.
K: Mi a légköri cirkulációs folyamatok eredete?
V: A légköri keringési folyamatok eredete a napsugárzás.
K: Mi történik a Nap rövidhullámú sugárzásával?
V: A Nap rövidhullámú sugárzását a Föld elnyeli, de ennek az energiának csak egy részét nyeli el.
K: Mi történik azzal az energiával, amelyet a Föld nem nyel el?
V: Az az energia, amelyet a Föld nem nyel el, hosszúhullámú sugárzásként visszasugárzik a légkörbe és a világegyetembe.
K: Hogyan oszlik el a hőenergia a Föld felszínén?
V: A hőenergia a levegő keringésének köszönhetően oszlik el a Föld felszínén.
K: Hány cellát ismerünk fel a légkörforgásban?
V: A légköri keringésben három cellát ismerünk: a Hadley-cellát, a Ferrel-cellát és a Polar-cellát.
K: Mi az a coriolis-erő, és hogyan befolyásolja a légtömegek mozgását?
V: A coriolis-erő az az erő, amely a levegő nyugat felé való eltérülését okozza. Ez befolyásolja a légtömegek mozgását.
