Joseph Robinette Biden Jr., ismertebb nevén Joe Biden (/ˌrɒbɪˈnɛt ˈbaɪdən/; született 1942. november 20-án) amerikai politikus. Szülővárosa Scranton, Pennsylvania, de gyermekkorát és politikai pályafutása nagy részét a Delaware állambeli Wilmingtonból folytatta. Biden a demokraták tagja; hosszú karrierje során szenátor, alelnök és az Egyesült Államok elnöke lett. 1973 és 2009 között Delaware amerikai szenátora volt, ezzel többet szolgált a szenátusban, mint bármelyik másik későbbi alelnök. 2009–2017 között Barack Obama elnöksége alatt az Egyesült Államok 47. alelnöke volt. 2020-ban – miután 2019. április 25-én elindította elnökválasztási kampányát – a demokrata jelöltséget megszerezte, majd a 2020. novemberi választást megnyerve 2021. január 20-án hivatalba lépett az Egyesült Államok 46. elnökeként. Elnöksége alatt több jelentős törvénycsomagot fogadtak el, például a COVID-19 gazdasági mentőcsomagját (American Rescue Plan) és az infrastrukturális beruházásokat ösztönző törvényt.

Korai élet és tanulmányok

Biden 1942-ben született. Egyetemi tanulmányait a Delaware-i Egyetemen végezte, ahol 1965-ben politikatudomány és történelem szakon diplomázott. Jogot a Syracuse University College of Law-on tanult, ahol 1968-ban szerzett diplomát. Jogászként rövid ideig dolgozott, majd 1970-ben választották meg a New Castle megyei tanácsba (New Castle County Council), innen indult gyors politikai pályafutása a szövetségi szinten.

Korai politikai pálya és szenátusi évek

1972-ben választották meg a szenátusba, a hivatalba lépéskor alig 30 éves volt, így az egyik legfiatalabb szenátorok közé tartozott. A szenátusban több jelentős bizottságban szolgált, többek között a Judiciary és a Foreign Relations bizottságban; elnökölte is ezeket időnként. A szenátusi időszak alatt legismertebb törvénykezdeményezései közé tartozik a Violence Against Women Act (1994), valamint aktív szerepet vállalt a nemzetközi kapcsolatok és a külpolitika ügyében. A Clarence Thomas alkotmánybíró-jelölés kapcsán lezajlott meghallgatások során is központi szerepe volt, később az eljárás kritikákat és vitákat váltott ki.

Az alelnökség (2009–2017)

2008-ban Biden részt vett az elnökjelöltségért folytatott versenyben, majd a 2008-as választások során Barack Obama akkori szenátor őt választotta jelölt-társának. Obama megválasztása után Biden lett az Egyesült Államok alelnöke (2009–2017). Alelnökként fontos szerepet töltött be a bel- és külpolitikai kérdésekben, koordinátorként és tanácsadóként dolgozott az adminisztráción belül, különösen a gazdasági válságkezelés, a külföldi ügyek és a szövetségépítés terén.

2020-as kampány és az elnökválasztás

Biden 2019. április 25-én jelentette be jelöltségét a 2020-as elnökválasztásra. 2020. április 8-án vált a demokrata jelölés esélyes jelöltjévé, miután Bernie Sanders befejezte kampányát. A 2020. november 3-i elnökválasztáson legyőzte az újraválasztásért induló Donald Trumpot, és 2021. január 20-án beiktatták az Egyesült Államok 46. elnökeként; alelnöke Kamala Harris lett, aki az Egyesült Államok első női, fekete és dél-ázsiai származású alelnöke.

Elnökség – kiemelt intézkedések és külpolitika

Elnöksége első éveiben Biden a COVID-19-járvány elleni küzdelemre, a gazdasági fellendítésre és az infrastrukturális beruházásokra helyezte a hangsúlyt. Az adminisztráció támogatott nagyobb jövőbeni beruházásokat az infrastruktúra, a tiszta energia és a családtámogatások területén. Külföldön Biden visszavezette az Egyesült Államokat a Párizsi klímaegyezmény kereteihez, erősítette a transzatlanti kapcsolatokat és reagált a 2022-ben kezdődő orosz–ukrán háborúra az Oroszországgal szembeni szankciókkal és katonai/humánitárius támogatások nyújtásával. Elnöksége során viták is övezték például az afganisztáni kivonulás körülményeit és hatásait.

Korábbi elnökjelölti próbálkozások és akadályok

Biden korábban is indult elnöki posztért: 1988-ban és 2008-ban is próbálkozott, de egyik alkalommal sem sikerült győznie. 1988-as kampánya korán véget ért, részben a beszédeiben megjelenő pontatlanságok és plágiummal kapcsolatos vádak miatt; 2008-ban pedig visszalépett, majd később Barack Obama alelnökjelöltje lett.

Magánélet és család

Biden római katolikus vallású (Római katolikus). Első felesége, Neilia Hunter Biden és kislányuk, Naomi 1972-ben tragikus autóbalesetben hunyt el; két idősebb fia, Beau és Hunter sérülésekkel felépült. 1977-ben házasodott Jill Jacobs-szal (Jill Biden), aki pedagógus és 2021-től first lady. Legidősebb fia, Beau Biden (1969–2015) Delaware állam főügyésze volt, és korai halála családi tragédia volt. Hunter Biden neve politikai viták tárgya is volt az elmúlt években.

Tanítás és közéleti munka

Miután befejezte második alelnöki ciklusát, Biden a Pennsylvaniai Egyetemen kezdett dolgozni, és létrehozta a Penn Biden Center for Diplomacy and Global Engagementet. Oktató és előadó szerepet vállalt a nemzetközi kapcsolatok és a közélet témáiban, majd aktívan visszatért a politikába a 2020-as kampány során.

Díjak és elismerések

Biden számos kitüntetést kapott pályafutása során, köztük több tiszteletbeli doktori címet. Öt tiszteletbeli doktori címet kapott, köztük egyet az alma materétől, és egyet onnan, ahol jogot tanított. 2017-ben Presidential Medal of Freedom with distinction kitüntetést kapta Barack Obamától. Emellett különféle nemzetközi elismeréseket és díjakat is átadtak neki; említésre került korábbi szövegben a pakisztáni kormány kitüntetése is.

Összegzés

Joe Biden hosszú és sokszínű politikai pályát tudhat maga mögött: fiatal szenátortól az Egyesült Államok elnökéig ívelt karrierje. Kiemelt területei közé tartozik a külpolitika, az igazságügy és a családi ügyekkel kapcsolatos jogalkotás, valamint a válságkezelés. Politikusi megítélése és intézkedései körül gyakran alakulnak ki heves viták, de pályafutása során számos törvényt és kezdeményezést vezetett be, amelyek hosszabb távon is hatással voltak az Egyesült Államok bel- és külpolitikájára.