Joe Biden — amerikai politikus, volt alelnök és 2020-as demokrata jelölt
Joe Biden — amerikai politikus, volt alelnök és 2020-as demokrata jelölt: tapasztalt vezető, Delaware-i szenátori múlt, nemzetközi elismerések és országos politikai befolyás.
Joseph Robinette Biden Jr., ismertebb nevén Joe Biden (/ˌrɒbɪˈnɛt ˈbaɪdən/; született 1942. november 20-án) amerikai politikus. Szülővárosa Scranton, Pennsylvania, de gyermekkorát és politikai pályafutása nagy részét a Delaware állambeli Wilmingtonból folytatta. Biden a demokraták tagja; hosszú karrierje során szenátor, alelnök és az Egyesült Államok elnöke lett. 1973 és 2009 között Delaware amerikai szenátora volt, ezzel többet szolgált a szenátusban, mint bármelyik másik későbbi alelnök. 2009–2017 között Barack Obama elnöksége alatt az Egyesült Államok 47. alelnöke volt. 2020-ban – miután 2019. április 25-én elindította elnökválasztási kampányát – a demokrata jelöltséget megszerezte, majd a 2020. novemberi választást megnyerve 2021. január 20-án hivatalba lépett az Egyesült Államok 46. elnökeként. Elnöksége alatt több jelentős törvénycsomagot fogadtak el, például a COVID-19 gazdasági mentőcsomagját (American Rescue Plan) és az infrastrukturális beruházásokat ösztönző törvényt.
Korai élet és tanulmányok
Biden 1942-ben született. Egyetemi tanulmányait a Delaware-i Egyetemen végezte, ahol 1965-ben politikatudomány és történelem szakon diplomázott. Jogot a Syracuse University College of Law-on tanult, ahol 1968-ban szerzett diplomát. Jogászként rövid ideig dolgozott, majd 1970-ben választották meg a New Castle megyei tanácsba (New Castle County Council), innen indult gyors politikai pályafutása a szövetségi szinten.
Korai politikai pálya és szenátusi évek
1972-ben választották meg a szenátusba, a hivatalba lépéskor alig 30 éves volt, így az egyik legfiatalabb szenátorok közé tartozott. A szenátusban több jelentős bizottságban szolgált, többek között a Judiciary és a Foreign Relations bizottságban; elnökölte is ezeket időnként. A szenátusi időszak alatt legismertebb törvénykezdeményezései közé tartozik a Violence Against Women Act (1994), valamint aktív szerepet vállalt a nemzetközi kapcsolatok és a külpolitika ügyében. A Clarence Thomas alkotmánybíró-jelölés kapcsán lezajlott meghallgatások során is központi szerepe volt, később az eljárás kritikákat és vitákat váltott ki.
Az alelnökség (2009–2017)
2008-ban Biden részt vett az elnökjelöltségért folytatott versenyben, majd a 2008-as választások során Barack Obama akkori szenátor őt választotta jelölt-társának. Obama megválasztása után Biden lett az Egyesült Államok alelnöke (2009–2017). Alelnökként fontos szerepet töltött be a bel- és külpolitikai kérdésekben, koordinátorként és tanácsadóként dolgozott az adminisztráción belül, különösen a gazdasági válságkezelés, a külföldi ügyek és a szövetségépítés terén.
2020-as kampány és az elnökválasztás
Biden 2019. április 25-én jelentette be jelöltségét a 2020-as elnökválasztásra. 2020. április 8-án vált a demokrata jelölés esélyes jelöltjévé, miután Bernie Sanders befejezte kampányát. A 2020. november 3-i elnökválasztáson legyőzte az újraválasztásért induló Donald Trumpot, és 2021. január 20-án beiktatták az Egyesült Államok 46. elnökeként; alelnöke Kamala Harris lett, aki az Egyesült Államok első női, fekete és dél-ázsiai származású alelnöke.
Elnökség – kiemelt intézkedések és külpolitika
Elnöksége első éveiben Biden a COVID-19-járvány elleni küzdelemre, a gazdasági fellendítésre és az infrastrukturális beruházásokra helyezte a hangsúlyt. Az adminisztráció támogatott nagyobb jövőbeni beruházásokat az infrastruktúra, a tiszta energia és a családtámogatások területén. Külföldön Biden visszavezette az Egyesült Államokat a Párizsi klímaegyezmény kereteihez, erősítette a transzatlanti kapcsolatokat és reagált a 2022-ben kezdődő orosz–ukrán háborúra az Oroszországgal szembeni szankciókkal és katonai/humánitárius támogatások nyújtásával. Elnöksége során viták is övezték például az afganisztáni kivonulás körülményeit és hatásait.
Korábbi elnökjelölti próbálkozások és akadályok
Biden korábban is indult elnöki posztért: 1988-ban és 2008-ban is próbálkozott, de egyik alkalommal sem sikerült győznie. 1988-as kampánya korán véget ért, részben a beszédeiben megjelenő pontatlanságok és plágiummal kapcsolatos vádak miatt; 2008-ban pedig visszalépett, majd később Barack Obama alelnökjelöltje lett.
Magánélet és család
Biden római katolikus vallású (Római katolikus). Első felesége, Neilia Hunter Biden és kislányuk, Naomi 1972-ben tragikus autóbalesetben hunyt el; két idősebb fia, Beau és Hunter sérülésekkel felépült. 1977-ben házasodott Jill Jacobs-szal (Jill Biden), aki pedagógus és 2021-től first lady. Legidősebb fia, Beau Biden (1969–2015) Delaware állam főügyésze volt, és korai halála családi tragédia volt. Hunter Biden neve politikai viták tárgya is volt az elmúlt években.
Tanítás és közéleti munka
Miután befejezte második alelnöki ciklusát, Biden a Pennsylvaniai Egyetemen kezdett dolgozni, és létrehozta a Penn Biden Center for Diplomacy and Global Engagementet. Oktató és előadó szerepet vállalt a nemzetközi kapcsolatok és a közélet témáiban, majd aktívan visszatért a politikába a 2020-as kampány során.
Díjak és elismerések
Biden számos kitüntetést kapott pályafutása során, köztük több tiszteletbeli doktori címet. Öt tiszteletbeli doktori címet kapott, köztük egyet az alma materétől, és egyet onnan, ahol jogot tanított. 2017-ben Presidential Medal of Freedom with distinction kitüntetést kapta Barack Obamától. Emellett különféle nemzetközi elismeréseket és díjakat is átadtak neki; említésre került korábbi szövegben a pakisztáni kormány kitüntetése is.
Összegzés
Joe Biden hosszú és sokszínű politikai pályát tudhat maga mögött: fiatal szenátortól az Egyesült Államok elnökéig ívelt karrierje. Kiemelt területei közé tartozik a külpolitika, az igazságügy és a családi ügyekkel kapcsolatos jogalkotás, valamint a válságkezelés. Politikusi megítélése és intézkedései körül gyakran alakulnak ki heves viták, de pályafutása során számos törvényt és kezdeményezést vezetett be, amelyek hosszabb távon is hatással voltak az Egyesült Államok bel- és külpolitikájára.
Korai életút
Joe Biden 1942. november 20-án született a pennsylvaniai Scrantonban lévő St. Mary's Keller Memorial Kórházban ír katolikus családban. Édesapja, idősebb Joe Biden üzletember volt. Fiatal korában a családja a Delaware állambeli Wilmingtonba költözött. A középiskolában Biden focizott és baseballozott, de nem volt túl jó tanuló. Biden a Delaware-i Egyetemen és a Syracuse-i Egyetemen tanult. Nem kellett harcolnia a vietnami háborúban, mert főiskolára járt, és gyerekkorában asztmás volt.
A szenátusban
|
| Ez a szakasz több információt igényel. (2020. május) |
![[icon]](https://www.alegsaonline.com/image/20px-Wiki_letter_w_cropped.svg.png){kind=small}
Biden sok éven át Delaware amerikai szenátora volt. Biden 1972-ben, 29 évesen került be az amerikai szenátusba. Megválasztása némileg meglepetés volt. A másik jelöltnek, J. Caleb Boggsnak több tapasztalata volt, és több pénzt tudott költeni a kampányára. Ő az egyik legfiatalabb ember, aki amerikai szenátor lett, mivel csak két hónappal volt idősebb az ehhez szükséges 30 éves korhatárnál. (Bár a választás idején 29 éves volt, 30 éves lett, mielőtt szenátor lett volna).
Bident hatszor választották újra a szenátusba. Később a szenátusban töltött ideje alatt Biden a Szenátus Külügyi Kapcsolatok Bizottságának és a Szenátus Igazságügyi Bizottságának elnöke volt. A külkapcsolatok bizottsága más országok amerikai ügyeivel foglalkozik. Amikor Biden volt az elnök, a bizottság foglalkozott az 1991-es öbölháborúval, a 2003-as iraki háborúval és számos szerződéssel. Az igazságügyi bizottság Clarence Thomas, Robert Bork és mások kiválasztásával foglalkozott a Legfelsőbb Bíróságra (SCOTUS). Biden úgy vélte, hogy Thomasnak és Borknak nem kellene a Bíróságon lennie. Bár az amerikai szenátorok Washingtonban dolgoznak, Biden minden este vonattal ment haza Delaware-be.
Biden és Jimmy Carter
Elnök- és alelnökjelöltek
Biden háromszor indult az elnökválasztáson: 1988-ban, 2008-ban és 2020-ban. Az első alkalommal már korán jó választásnak tartották, de visszalépett, miután kiderült, hogy olyan beszédet mondott, amelyet Neil Kinnock brit politikustól másolt.
Biden a 2008-as elnökválasztáson ismét megpróbálta megszerezni a Demokrata Párt jelölését. Elsősorban külpolitikai kérdésekkel, különösen az amerikai csapatok Irakból való kivonásával kapcsolatban indult. Sokan úgy gondolták, hogy jó választás lenne külügyminiszteri posztra. Kampányát 2008. január 3-án leállította, miután az iowai caucuson nem kapott sok szavazatot. Később azonban Barack Obama alelnöknek választotta, mivel sokat tudott Irakról, és mert a munkásosztály kedvelte őt.
Amikor Biden indult az elnökválasztáson, kritizálta Obamát, és a tapasztalat hiányáról beszélt, de később támogatta, hogy Obama legyen az elnök. Alelnöki ellenfele Sarah Palin volt, akinek kevesebb tapasztalata volt, de a média érdekesebbnek tartotta. A választások előtt viták zajlottak az elnöki és alelnöki posztra pályázó különböző jelöltek között. A Biden és Palin közötti vitában sokan úgy vélték, hogy Biden többet tud Amerika vezetéséről, mint Palin. Amikor Obamát 2008. november 4-én elnökké választották, Bident alelnökké választották.
Biden együtt kampányol Barack Obama szenátorral 2008-ban
Alelnökként
|
| Ez a szakasz több információt igényel. (2020. május) |
Biden 2009. január 20-án lett alelnök, és ő az első delaware-i és az első római katolikus alelnök. Amikor Biden alelnök lett, azt mondta, hogy másképp fog cselekedni, mint Dick Cheney, aki előtte alelnök volt. Biden azt mondta, hogy alelnöksége nem olyan lesz, mint a többi.
Biden fő szerepe Obama tanácsadója volt, főként külpolitikai és gazdasági kérdésekben. Obama a legtöbb fontos döntésében - például a kabinetbe való bejutásról és az afganisztáni háború megvívásának módjáról - kérte Biden véleményét. Obama megbízta őt a munkásosztály problémáival foglalkozó csoportok vezetésével, valamint az ösztönző törvényjavaslatában szereplő pénzek felügyeletével. Biden alelnökként többször utazott a Közel-Keletre is Obama és az Egyesült Államok nevében. 2011-ben Biden vezette a költségvetésről és az adósságról szóló tárgyalásokat. 2012. november 6-án Bident Barack Obama elnökkel együtt újraválasztották második alelnöki ciklusára.
A választások megnyerése után Biden 2017. január 20-ig töltötte be az alelnökséget.
Joe Biden 2009. január 20-án alelnök lesz
2016-os elnökválasztás
2015 augusztusában Biden kijelentette, hogy keresi az esélyt arra, hogy a 2016-os amerikai választásokon ismét induljon az elnökválasztáson. Biden PAC-ot alapított az esetleges indulására. Október 21-én a Rózsakertben egy pódiumról, felesége és Obama elnökkel az oldalán Biden bejelentette, hogy nem száll versenybe a demokraták elnökjelöltségéért a 2016-os választásokon.
2020-as elnökválasztás
A hivatalából való távozása előtt, 2016. december 5-én az amerikai szenátusban újságírókkal tett körútja során Biden azt mondta, hogy lehetséges egy elnökjelöltségi pályázat a 2020-as elnökválasztáson, miután alelnökként távozik hivatalából. Biden a választás napján 77 éves lesz, 2021-ben, a beiktatás napján pedig 78 éves. December 7-én a The Late Show with Stephen Colbert című műsorban nyilatkozva kijelentette, hogy "soha ne mondd, hogy soha" a 2020-as elnökjelöltségről, ugyanakkor azt is elismerte, hogy nem lát olyan forgatókönyvet, amelyben újra indulna a választásokon. 2017. január 13-án, pontosan egy héttel Donald Trump hivatalba lépése előtt, hogy nem fog indulni. Négy nappal később, január 17-én azonban visszavonta a kijelentést, mondván: "indulok, ha tudok járni".
Bident számos hírmédia a 2020-as demokrata jelöltség lehetséges jelöltjeként emlegette. 2019 márciusában azt mondta, hogy esetleg indul.
Hivatalosan 2019. április 25-én indította el kampányát.
2020 áprilisában Biden lett az egyetlen jelölt az előválasztáson, így ő lett a jelölés esélyes jelöltje. Az első három előválasztási versenyt eleinte elvesztette Bernie Sanders szenátorral szemben. Miután megnyerte a dél-karolinai előválasztást, egyre nagyobb teret nyert, és megnyerte a legtöbb szuper keddi versenyt.
Biden azt ígérte, hogy megválasztása esetén megvédi a Roe v. Wade-döntést, létrehozza az egészségbiztosítás állami opcióját, dekriminalizálja a szabadidős kannabiszt, elfogadja az egyenlőségi törvényt, ingyenes közösségi főiskolát és 1,7 billió dolláros klímatervet, amely támogatja a Zöld Új Alkut. A fracking teljes betiltása helyett a szabályozást támogatja.
Biden 2020 elején megígérte, hogy egy nőt választ majd jelöltjelöltjének. Azt is megígérte, hogy első legfelsőbb bírósági kinevezése egy fekete nő lesz. 2020 augusztusában Kamala Harris kaliforniai amerikai szenátort választotta jelölttársának.
2020. szeptember 15-én a FiveThirtyEight statisztikai modellje azt jósolta, hogy Biden 76%-os eséllyel győzi le Donald Trumpot.
Biden első elnökválasztási kampánygyűlésén a pennsylvaniai Philadelphiában, 2019. május
Fizikai kötelességszegéssel kapcsolatos vádak
Számos olyan fénykép készült, amelyen Biden nőket ölelget és vagy érint meg, amit a kommentelők szerint nem helyénvaló, mivel a nőkkel és gyerekekkel szembeni cselekedetei csókolózás és vagy érintés voltak. Biden azt mondta, hogy ez a viselkedés a múltban bajba sodorta őt.
2019 márciusában Lucy Flores volt nevadai képviselőnő azt állította, hogy Biden a beleegyezése nélkül csókolta meg őt egy 2014-es kampánygyűlésen Las Vegasban. Flores azt írta, hogy Biden mögé lépett, a vállára tette a kezét, megszagolta a haját, és megcsókolta a tarkóját. A HuffPostnak adott interjújában Flores kijelentette, hogy szerinte Biden viselkedése arra kellene, hogy kényszerítse, hogy ne induljon 2020-ban. 2019. április elejéig összesen hét nő tett ilyen vádakat Bidennel kapcsolatban.
2019 áprilisában Tara Reade, Biden egykori munkatársa elmondta, hogy többször is kellemetlenül érezte magát, amikor Biden 1993-ban a szenátusi irodájában dolgozva megérintette a vállát és a nyakát. 2020 márciusában Reade azt mondta, hogy Biden 1993-ban a Capitol Hillen tartózkodása alatt a falhoz szorította és behatolt belé. Biden tagadta a vádakat.
Személyes élet
Még az egyetemen vette feleségül első feleségét, Nelia Huntert. Három gyermekük született, két fiú (Beau és Robert) és egy lány (Naomi). A főiskola után ügyvéd lett, és a megyei tanácsban szolgált, egy olyan csoportban, amely egy megyét irányít. 1972-ben Nelia és Naomi meghaltak egy autóbalesetben, Beau és Robert pedig nagyon súlyosan megsérült. Mindketten túlélték a balesetet. Beau 2015 januárjáig Delaware állam főügyésze volt, és katonaként szolgált Irakban. Beau 2015. május 30-án halt meg agydaganatban a marylandi Bethesdában. 46 éves volt. Biden azon gondolkodott, hogy fia halála miatt lemond az alelnöki tisztségről.
Biden 1977-ben vette feleségül második feleségét, Jill Tracy JacobsBident. Ő tanárnő és az Egyesült Államok korábbi második asszonya. 1981-ben született egy lányuk, Ashley, aki ma szociális munkás. 1988-ban Biden agyvérzést szenvedett, és kétszer is agyműtétre volt szüksége. A családjában és a környezetében látottak miatt Biden nem iszik alkoholt.
Egy korai fotó Jill és Joe Bidenről
Díjak és kitüntetések
Biden tiszteletbeli diplomát kapott a Scrantoni Egyetemtől (1976), a Saint Joseph's Egyetemtől (1981), a Widener University School of Lawtól (2000), az Emerson College-tól (2003), alma materétől, a Delaware Egyetemtől (2004), a Suffolk University Law Schooltól (2005) és másik alma materétől, a Syracuse Egyetemtől (2009).
Biden 1980-ban kapta meg alma materétől, a Syracuse Egyetemtől a Chancellor Medal kitüntetést. 2005-ben megkapta a George Arents Pioneer Medal-t - a Syracuse legmagasabb öregdiák-díját - "a közügyekben való kiválóságért".
2008-ban Biden megkapta a kongresszus legjobbja díjat a Working Mother magazintól "az amerikai életminőség családbarát munkapolitikával történő javításáért". Szintén 2008-ban Biden Richard Lugar szenátortársával megosztva kapta meg a pakisztáni kormánytól a Hilal-i-Pakistan díjat, "a Pakisztánnak nyújtott következetes támogatásuk elismeréseként". 2009-ben Biden megkapta Koszovó Arany Szabadság Érdemérmét, a régió legmagasabb kitüntetését, amiért az 1990-es évek végén hangosan kiállt függetlenségük mellett.
Biden tagja a Delaware-i Önkéntes Tűzoltók Szövetségének Hírességek Csarnokának.
Biden alelnök koszovói látogatása, 2009. május
Kérdések és válaszok
K: Ki az a Joseph Robinette Biden Jr.?
V: Joseph Robinette Biden Jr. amerikai politikus, az Egyesült Államok 46., 2021 óta hivatalban lévő elnöke.
K: Milyen politikai párthoz tartozik?
V: A Demokrata Párt tagja.
K: Hol született?
V: A Delaware állambeli Wilmingtonban született.
K: Mennyi ideig volt Delaware amerikai szenátora?
V: 1973-tól 2009-ig volt Delaware amerikai szenátora.
K: Milyen tisztséget töltött be, mielőtt alelnök lett?
V: Mielőtt alelnök lett, Biden 1973 és 2009 között Delaware állam szenátora volt.
K: Mikor indította el Biden az elnökválasztási kampányát a 2020-as választásokra?
V: Biden 2019. április 25-én indította el elnökválasztási kampányát a 2020-as választásokra.
K: Milyen kitüntetéseket kapott Joe Biden?
V: Joe Biden számos kitüntetést kapott, többek között öt díszdoktori címet, a "Kongresszus legjobbja" díjat, a pakisztáni kormány kitüntetését és az Elnöki Szabadság Érdemérmet kitüntetéssel.
Keres