Green New Deal (GND) – az amerikai klímavédelmi és társadalmi terv
Green New Deal (GND) — az amerikai klímavédelmi és társadalmi terv: 100% megújuló energia, zéró kibocsátás, társadalmi egyenlőség és univerzális egészségügy ambíciója.
A Green New Deal (GND) az Egyesült Államokban felvetett, ambiciózus gazdasági és klímaátalakító javaslatcsomagok összefoglaló neve. A terv nevét Franklin D. Roosevelt 1933–1936 közötti New Deal programjáról kapta, és célja egyszerre az éghajlatváltozásra reagálás, valamint a társadalmi‑gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése.
2019. február 7-én Alexandria Ocasio-Cortez képviselő és Ed Markey szenátor közzétett egy 14 oldalas, nem kötelező érvényű határozati javaslatot a GND-ről. A dokumentum több, egymással összefüggő célt fogalmaz meg, például azt, hogy az Egyesült Államok 10 éven belül törekedjen a gazdaság teljes kibocsátás‑mentesítésére és az energiaigény 100%-át megújuló, zéró kibocsátású energiaforrásokból fedezze. A javaslat kitér az országban uralkodó szegénység csökkentésére, valamint az egyetemes egészségügyi ellátás és a megfizethető lakhatás, tiszta ivóvíz és minőségi oktatás biztosítására.
Fő elemei
- Ambiciózus klímacélok: nettó zéró üvegházhatású‑gáz‑kibocsátás elérése, 100% tiszta energiára való átállás és az infrastruktúra klímabiztosítása.
- Munka és igazságosság: jól fizető, biztosított, gyakran szakszervezeti munkalehetőségek teremtése a zöld átállásban, „munkahely‑garancia” jellegű programok.
- Infrastruktúra és beruházás: megújuló energia, energiatakarékos épületek, tömegközlekedés fejlesztése, hálózatmodernizáció és környezetbarát iparösztönzés.
- Társadalmi ellátórendszerek bővítése: egyetemes egészségügyi ellátás, oktatáshoz és lakhatáshoz való hozzáférés javítása, valamint segítség a munkahelyek átállásához szükséges átképzésben.
- Környezet‑igazságosság: külön figyelem a „frontvonalbeli” közösségekre (olykor hátrányos helyzetű, szennyezésnek kitett térségek), kárpótlás és részvétel biztosítása a döntéshozatalban.
Támogatás, politikai hátterek és kritikák
A GND a baloldali és környezetvédelmi csoportok jelentős részénél népszerű, mert egyetlen, átfogó programmal köti össze a klímacélokat és a társadalmi igazságosságot. Ugyanakkor a javaslatot sok konzervatív politikus és üzleti szereplő elutasította, részben a költségek nagyságrendje és a megvalósítás gyakorlati részleteinek hiánya miatt. A 2019-es határozat főként elvi célokat fogalmazott meg, nem részletes költségvetési vagy törvényhozási lépéseket.
A költségekre vonatkozó becslések eltérnek: az American Action Network és más kritikák legalább 1 billió dolláros nagyságrendet jeleztek, míg elemzők hangsúlyozták, hogy a teljes gazdaság karbonmentesítése – különösen rövidebb időtávokon – ennél jóval többe kerülhet, vagy alternatív számításokban részbeni megtakarításokkal és hosszú távú haszonnal járhat. A dokumentumból nem volt egyértelmű, hogy a javaslat pontosan milyen forrásokból finanszírozná a beruházásokat (például szövetségi költségvetés, adóreformok, állami és magánberuházások vagy zöld kötvények kombinációja).
Megvalósíthatóság és gyakorlati kihívások
A GND megvalósítása több technikai, politikai és társadalmi kihívásba ütközik: gyors technológiai skálázás és tárolási megoldások szükségesek, a munkaerő átképzése és a helyi közösségek bevonása kulcsfontosságú, továbbá a szövetségi és állami hatáskörök összehangolása is bonyolult. Emellett viták folynak arról, hogy a célokat milyen időtávon és milyen eszközökkel érdemes elérni, illetve milyen átmeneti intézkedések kellenek az energiaiparban és a nehéziparban dolgozók védelmére.
Hatás és további fejlemények
A GND kifejezésen alapuló eszme és politikai keret azóta is aktív vita tárgya az Egyesült Államokban: inspirált helyi, állami és pártprogramokat, formálta a zöld politika diskurzusát, és nyomást gyakorolt a klímapolitika szigorítására. Mivel az eredeti 2019-es dokumentum elsősorban keretként szolgált, a gyakorlati törvények és költségvetési csomagok részleteit később külön törvényjavaslatokban és költségvetési tárgyalásokban kell tisztázni.
Összefoglalva: a Green New Deal egy ambiciózus, a klímát és a társadalmi igazságosságot egyszerre kezelni kívánó politikai javaslatcsomag, amely világos célokat tűz ki, de a megvalósítás módja, időtartama és finanszírozása körül jelentős viták és bizonytalanságok vannak.
_(46105848855).jpg)
Alexandria Ocasio-Cortez amerikai képviselő a Zöld Új Alkuról beszél 2019 februárjában.
Támogatás
Jill Stein már 2012-ben beszélt a GND-ről. A GND hivatalosan is szerepel az USA Zöld Pártjának programjában.
Olyan szervezetek, mint a 350.org, a Greenpeace, a Sierra Club és a Föld Barátai támogatják a GND javaslatát.
A GND-t Deb Haaland, Rashida Tlaib, Ilhan Omar, Antonio Delgado, John Lewis, Earl Blumenauer, Carolyn Maloney és José Serrano demokrata politikusok is támogatják.
Kritika
Donald Trump amerikai elnök ellenzi a Green New Deal ötletét. Ezt a Twitteren közölte: "Szerintem nagyon fontos, hogy a demokraták folytassák a Zöld New Deal-t. Nagyszerű lenne az úgynevezett "szén-dioxid-kibocsátás" szempontjából, ha véglegesen megszüntetnénk az összes repülőgépet, autót, tehenet, olajat, gázt és a hadsereget - még akkor is, ha egyetlen más ország sem tenné ugyanezt. Briliáns!"
Kérdések és válaszok
K: Mi az a zöld New Deal?
V: A Zöld New Deal egy olyan javasolt gazdasági program az Egyesült Államokban, amely a gazdasági egyenlőtlenségekre és az éghajlatváltozásra összpontosítana.
K: Miért kapta a Zöld New Deal nevet?
V: Nevét Franklin D. Roosevelt 1933 és 1936 közötti New Deal programjáról kapta.
K: Ki adott ki egy dokumentumot a GND-ről 2019. február 7-én?
V: Alexandria Ocasio-Cortez amerikai képviselő és Ed Markey szenátor 2019. február 7-én egy 14 oldalas dokumentumot adott ki a GND-ről.
K: Mi felé akarja Ocasio-Cortez és Markey az Egyesült Államokat terelni?
V: Azt szeretnék elérni, hogy az Egyesült Államok 100%-ban megújuló, kibocsátásmentes energiaforrásokat használjon.
K: Mivel foglalkozna még a GND-terv az éghajlatváltozáson kívül?
V: A terv foglalkozna az Egyesült Államokban uralkodó szegénységgel is, és bevezetné az egyetemes egészségügyi ellátást.
K: Mennyibe kerülne a GND-terv az American Action Network szerint?
V: Az American Action Network becslése szerint a terv legalább 1 billió dollárba kerülne.
K: A GND-ről szóló dokumentumból kiderült, hogy honnan származna a pénz?
V: Nem, a dokumentumból nem derült ki, hogy a pénz konkrétan honnan származna.
Keres