A Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának mérföldkőnek számító döntése, az Roe kontra Wade (1973) alapjaiban változtatta meg az Egyesült Államokban az abortusz jogi helyzetét. A bíróság megállapította, hogy alkotmányellenes olyan állami törvény, amely teljesen megtiltja az abortuszt (kivéve az anya életének megmentését célzó kivételt), és több körülmény között legálissá tette az abortuszt. A döntés alapvetően azt hangsúlyozta, hogy a nő magánélethez való joga kiterjed a terhesség megszakítására vonatkozó döntésre is — ezt a bíróság a 14. alkotmánykiegészítésből levezetett jogi „magánélet” (privacy) elvére támasztotta.

A döntés lényege és a jogi indoklás

A bíróság többségi véleményét Justice Harry A. Blackmun írta, és a döntés 7–2 arányban született: Warren E. Burger főbíró és hat másik bíró csatlakozott a többséghez, míg William Rehnquist és Byron White ellene szavaztak. A bíróság a korábbi magánélethez fűződő jogi elvekre (például a Griswold-ügyre) hivatkozva alakította ki az ún. trimeszter-rendszert:

  • az első trimeszterben a döntést elsősorban a nő és az orvosa hozhatta meg;
  • a második trimeszterben az állam már szabályozhatott olyan intézkedéseket, amelyek az anya egészségének védelmét szolgálták;
  • a harmadik trimeszterben, amikor a magzat életképessé válik, az állam szélesebb körben korlátozhatta vagy megtilthatta az abortuszt, kivételt engedve az anya életének vagy egészségének megőrzése érdekében.

A per szereplői és előzmények

A perben "Jane Roe" álnéven szerepelt a felperes (valódi neve Norma McCorvey), a vádlott pedig Dallas megye ügyésze, Henry Wade. Az ügyet 1970 körül indították, 1972-ben tartották az érvelést, és 1973-ban hozták meg a döntést. Norma McCorvey később ismertté vált: életútja során politikai és vallási nézetei változtak, és évtizedekkel később nyilvánosan is a pro-life mozgalom felé fordult.

Következmények, társadalmi hatás és későbbi fejlemények

A döntés mély polarizációt váltott ki: a társadalom nagy része két táborra oszlott — a életpárti (pro-life) és az abortuszpárti (pro-choice) mozgalomra. Az életpártiak azzal érveltek, hogy a meg nem született magzatnak joga van az élethez, és a kormánynak védelmeznie kell azt; a választáspártiak pedig a nő önrendelkezését és testhez fűződő jogát hangsúlyozták.

Az 1973 utáni évtizedekben a Legfelsőbb Bíróság és a szövetségi bíróságok több döntéssel finomították vagy korlátozták a Roe által kijelölt elveket. Például a Webster kontra Reproduktív Egészségügy (1989) esetben a bíróság megengedte, hogy az államok bizonyos korlátozásokat vezessenek be. Később, 1992-ben, a Planned Parenthood v. Casey döntés felváltotta a tri-meszter szerinti megközelítést az ún. „undue burden” (aránytalan terhelés) teszttel: ez lehetővé tette az államok számára további szabályozásokat, amennyiben azok nem róttak aránytalan akadályt a nők abortuszhoz való hozzáférésére.

Az elmúlt években a kérdés ismét a politika középpontjába került: a Legfelsőbb Bíróság 2022-ben a Dobbs v. Jackson Women’s Health Organization ügyben megsemmisítette a Roe és Casey precedenseit, így a szövetségi szintű oltalmazást visszaadta az egyes államoknak. Ennek következtében az Egyesült Államokban jelenleg államonként eltérő szabályozás van: egyes államok szigorú tiltásokat vezettek be vagy alkalmaztak „trigger” törvényeket, míg mások védelmet biztosítanak az abortuszhoz való hozzáférésnek.

Mi maradt örökségként?

A Roe kontra Wade döntés nemcsak jogi precedenst teremtett, hanem erősen hatott az amerikai belpolitikára, bírói kinevezésekre és társadalmi mozgalmakra. Noha a Roe 1973-as formájában ma már nem érvényes precedens, az ügy története, jogi érvei és következményei továbbra is fontos részei az abortuszról folytatott vitának és a jogtörténetnek.

Rövid összefoglaló: az 1973-as Roe kontra Wade döntés a nők abortuszhoz való jogát az alkotmányos magánélethez fűződő jogból vezette le és egységes, országos szabályokat hozott az abortuszhoz való hozzáférésre vonatkozóan; később a döntést részben korlátozták, 2022-ben pedig a Legfelsőbb Bíróság visszavonta a Roe/Casy precedenst, így a szabályozás ma államonként nagyon eltérő.