Crispus Attucks

Korai életút

Attucks életéről a történészek - azon kívül, hogy hogyan halt meg - nem sokat tudnak. Apja, Prince Yonger rabszolga volt, aki Afrikában született; anyja, Nancy Attucks pedig wampanoag indián volt. Crispus Attucks egyik őse a massachusettsi John Attucks volt, akit Fülöp király háborúja idején felakasztottak.

Attucks maga is szabad ember lehetett, vagy megszökhetett a rabszolgaságból. Egyes bizonyítékok azonban arra utalnak, hogy Attucks rabszolgaként született a massachusettsi Framinghamben, de megszökött a rabszolgaságból. 1750-ben William Brown, egy framinghami rabszolgatartó hirdetést adott ki egy Crispus nevű szökött rabszolgáról. A hirdetésben Brown 10 font jutalmat ajánlott fel annak, aki megtalálja és visszaadja neki Attucksot. A hirdetésben szereplő leírás Crispus Attucksra illett. Ez arra utal, hogy Attucks egy szökött rabszolga volt. Az emberek mégis évtizedek óta vitatkoznak arról, hogy Attucks szabad fekete ember volt-e vagy szökött rabszolga.

Attucks dokkmunkásként vagy kereskedelmi tengerészként dolgozhatott. Minden bizonnyal tengerész lett, és élete hátralévő részét a tengeren töltötte. Gyakran dolgozott bálnavadászhajókon, ami hosszú tengeri utakkal járt. Sok történész úgy véli, hogy a "Michael Johnson" fedőnevet használta, hogy elkerülje, hogy elfogják és visszaküldjék a rabszolgaságba. Lehet, hogy csak ideiglenesen tartózkodott Bostonban 1770 elején, mivel nemrég tért vissza egy Bahamákra tett útjáról. Nem sokkal később egy hajóval Észak-Karolinába kellett volna indulnia.

Reakció és kísérletek

John Adams sikeresen érvelt azzal, hogy a legtöbb vádlott brit katona önvédelemből lőtt. Kettő kivételével az összes katonát felmentette a gyilkosság vádja alól (nem találták bűnösnek). Két katonát emberölésben találtak bűnösnek. Büntetésül megbélyegezték (megégették) a hüvelykujjukat. A brit katonák védelmében Adams a tömeget "pimasz fiúk, négerek és molattok, ír teague-ok és furcsa Jack Tarrsok vegyes csőcselékének" nevezte. Különösen Attucksot vádolta azzal, hogy úgy döntött, "ő lesz az éjszaka hőse", és hogy "őrült viselkedésével" konfliktust szított.

A mészárlásban megölt öt embert hősként temették el a Granary Burying Groundban, ahol Samuel Adams, John Hancock és más fontos emberek sírja is található.

Jelentősége a történelemben

A bostoni mészárlásban történt halála után Attucksot az amerikai forradalom első mártírjaként tartották számon. Attucks és négy másik amerikai halála feldühítette az amerikai népet, és hozzájárult az amerikai forradalom kirobbanásához.

Attucks a 18. századi abolicionista (rabszolgaságellenes) mozgalom szimbólumává is vált. A 19. század elején, amikor az abolicionista mozgalom megerősödött Bostonban, a támogatók Attucksot olyan afroamerikusként méltatták, aki hősies szerepet játszott az Egyesült Államok történelmében. Mivel Attucks vegyes afrikai és indián származású volt, az indiánok történelmének is fontos alakja lett.

Hagyaték és kitüntetések

• 1858: Boston környéki abolicionisták, köztük William Cooper Nell, létrehozták a "Crispus Attucks Napot" Attucks tiszteletére.
• 1888: Attucks és a bostoni mészárlás többi áldozatának tiszteletére emlékművet állítottak a Boston Commonon. Az emlékmű több mint 25 láb magas és körülbelül 10 láb széles. A bostoni mészárlást ábrázolja, az előtérben Attucks fekszik. A jelenet alatt a következő dátum olvasható: 1770. március 5. A jelenet fölött egy női alak áll, a Szabad Amerika, aki jobb kezében az elnyomás széttört láncát tartja. Jobb lába alatt szétzúzza Anglia királyi koronáját. Az alak bal oldalán egy sas látható. Az emlékmű egyik arcába tizenhárom csillag van vágva. E csillagok alatt emelt betűkkel annak az öt férfinak a neve olvasható, akiket aznap megöltek: Crispus Attucks, Samuel Gray, James Caldwell, Samuel Maverick és Patrick Carr. Néhányan egy nappal később haltak meg.
• 1888-ban a Massachusetts Történelmi Társaság és a New England Historic Genealogical Society nem akarta, hogy Attucks emlékműve létrejöjjön. A 20. század óta azonban mindkét szervezet elismerte jelentőségét a történelemben, és múzeumi kiállításokat hoztak létre a fekete történelemről és a genealógiáról.
• 1998: Az Egyesült Államok Kincstára kiadta a "The Black Revolutionary War Patriots Silver Dollar" (Fekete forradalmi háborús hazafiak ezüstdollárja) címet Attucks képével. Az érme eladásából származó pénzeszközöket a Washingtonban tervezett Fekete Forradalmi Háborús Hazafiak Emlékművére szánták.
• 2002: Kete Asante afrocentrista tudós Crispus Attucksot a 100 legnagyobb afroamerikai közé sorolta.
• Az Attucksról elnevezett helyek közé tartozik a Crispus Attucks High School Indianapolisban (Indiana); az Attucks Middle School a texasi Houstonban (Sunnyside); a Crispus Attucks Általános Iskola Kansas Cityben (Missouri); az Attucks Színház Norfolkban (Virginia); a Crispus Attucks Egyesület Yorkban, Pennsylvania államban; a Crispus Attucks Road Spring Valleyben, New York államban; a Crispus Attucks Általános Iskola Bedford-Stuyvesantban, Brooklynban; a Crispus Attucks Park Carbondale-ben, Illinois államban; a Crispus Attucks Általános Iskola East St. Louis, Illinois; a Crispus Attucks Park Washingtonban, D.C.; a Crispus Attucks Center Dorchesterben, Massachusetts; és a Crispus Attucks Bridge Framinghamben, Massachusetts.

Crispus Attucks sírja a Granary Burying Groundban


Crispus Attucks Középiskola, Sunnyside, Houston, Texas

A populáris kultúrában

• "Az első ember, aki meghalt a zászlóért, amit most magasra tartunk, egy fekete ember volt" - ez egy sor Stevie Wonder "Black Man" című dalából.
• "Crispus Attucks, the first blasted" - ez egy sor Nas "You Can't Stop Us Now" című dalából.
• John Boyle O'Reilly költő a következő verset írta, amikor az emlékművet végül leleplezték:

És Crispus Attucks tiszteletére, aki aznap a vezető és a hangadó volt: Az első, aki szembeszállt, és az első, aki meghalt, Maverickkel, Carrral és Grayvel együtt. Nevezzük lázadásnak vagy forradalomnak, vagy csőcseléknek vagy tömegnek, ahogy akarjuk, az ilyen halálesetek nemzetek magjai voltak, az ilyen életeket örökké tisztelni fogjuk...

• Melvin Tolson a Sötét szimfónia című versét a következő sorokkal kezdi:

"A fekete Crispus Attucks megtanított / Megtanított minket meghalni / Mielőtt a fehér Patrick Henry kürtjének lehelete / Kimondta a függőleges / Átadó kiáltást: / "Igen, adjatok szabadságot vagy adjatok halált.""

• Martin Luther King, Jr. a Why We Can't Wait (1964) bevezetőjében beszélt Attucksról, mint egy olyan ember példájáról, akinek a történelemhez való hozzájárulása az erkölcsi bátorság erős üzenetét közvetítette.
• Egy Attucksról szóló, forrás nélküli, népszerű könyvben James Neyland megírta értékelését a férfi jelentőségéről:

Ő az afroamerikai történelem egyik legfontosabb alakja, nem azért, amit saját fajáért tett, hanem azért, amit minden elnyomott emberért tett mindenütt. Ő emlékeztet arra, hogy az afroamerikai örökség nemcsak afrikai, hanem amerikai is, és ez az örökség Amerika kezdetétől kezdődik.

• Rush Limbaugh "Rush Revere and the First Patriots" című könyvében hosszasan tárgyalja Attucksot. A könyv a második a "Kivételes amerikaiakat" ünneplő sorozatban.
• Nat King Cole megemlíti Crispus Attucksot a Capitol Records "We Are Americans, Too" című felvételének beszélt bevezetőjében.