John Hancock (1737. január 12. - 1793. október 8.) korai amerikai hazafi, az amerikai függetlenségi háború egyik vezetője és amerikai államférfi volt. Bár a történetírásban gyakran említik az első aláíróként, valójában aláírása különösen feltűnő és könnyen olvasható volt, ezért neve a mindennapi angol nyelvben az aláírás szinonimájává vált: az amerikai függetlenségi nyilatkozatot többek között ő írta alá feltűnően nagy betűkkel, és a modern Amerikában a "John Hancock" kifejezés ma is az aláírás egyik ismert jelzője (inonimája.)

Korai élet és kereskedői karrier

Hancock ősei 1652-ben érkeztek az angol gyarmatokra. Hancock 1737-ben született Braintree-ben (ma Quincy, Massachusetts). Amikor ifjabb John Hancock apja korán meghalt, nagybátyja, egy bostoni (Massachusetts) kereskedő fogadta örökbe és nevelte fel. Nagybátyja halála után örökölte az üzletet, és hamarosan Boston vezető kereskedője és a gyarmatok egyik leggazdagabb polgára lett. Vállalkozása révén hatalmas vagyont halmozott fel, amelyet később politikai és közéleti célokra is felhasznált.

Politikai tevékenység és a Liberty-ügy

1768-ban a brit hatóságok lefoglalták a Liberty nevű hajóját, amely borszállítmányt vitt — a tisztviselők szerint a rakomány csempészett volt. A bostoni hazafiak hevesen tiltakoztak, tömegek gyűltek össze, és végül a hajó visszaadását követelték; az eset a gyarmati közvéleményben erős felháborodást keltett. A Liberty-ügy az adózás és vámok miatti feszültségek egyik jelképévé vált, és hozzájárult ahhoz a politikai légkörhöz, amely az amerikai függetlenségi háború kitöréséhez vezetett. Hancock anyagilag és politikailag is támogatta a hazafias mozgalmakat; vagyonát a függetlenségi törekvések szolgálatába állította.

Kontinentális és helyi vezetés

Hancocknak több fontos állása volt a gyarmati Amerikában és a korai Amerikai Egyesült Államokban. Ő volt a Massachusetts tartományi kongresszus elnöke 1774-ben és 1775-ben, és aktívan vett részt a gyarmati ellenállás szervezésében. A britek veszélyes lázadónak tekintették, és hatalma, befolyása miatt különösen céltáblának számított.

Hancock 1774-ben és 1775-ben a Kontinentális Kongresszus elnöke volt, és szerepe központi volt a függetlenség előkészítésében. Bár ő is pályázott a kontinentális hadsereg vezetésére, a parancsnokságot végül George Washington kapta meg. Hancock emellett próbálkozott fegyveres műveletek szervezésével is: tervei között szerepelt, hogy erőket von össze és cselekedjen a britek ellen, többek között a Rhode Islandet a britektől történő felszabadítás érdekében, de ezek a kísérletek általában nem értek el tartós katonai sikert.

Massachusetts kormányzója és késői évek

Hancock vezette azt a konvenciót, amely 1780-ban elfogadta a massachusettsi alkotmányt — ezt az alkotmányt John Adams nagy részben megírta, és az amerikai alkotmányosság fontos korai dokumentumának tartják. A dokumentum elfogadása után Hancock lett Massachusetts állam első kormányzója. Hivatalban kilenc, egymást követő és nem folyamatos cikluson át szolgált, összességében hosszabb ideig töltötte be a tisztséget, mint sok kortársa. Későbbi életében köszvényben szenvedett, ami az egészségi állapotát rontotta, és 1793-ban hunyt el.

Örökség

John Hancock neve ma is gyakran felmerül az amerikai emlékezetben: aláírása miatt vált a személyes hitelesség és elkötelezett hazafiság jelképpé. Nevét számos intézmény, emlékmű és cégnév őrzi — az egyik legismertebb ma már a John Hancock biztosítótársaság, valamint több utcát, épületet és emléktáblát neveztek el róla az Egyesült Államokban. A politikai pálya, anyagi hozzájárulásai és közszereplése miatt a függetlenségi mozgalom egyik meghatározó alakjaként tartják számon.