Az 1. (I.) év a Julián-naptár szombaton kezdődő közös éve volt. A Gergely-naptárban az év hétfőn kezdődött, ha a Gergely‑naptár proleptikus (visszamenőleg alkalmazott) változatát használjuk. A Julián‑naptár szerint ez egy közönséges év volt, azaz 365 napból állt; a Gergely‑naptár a későbbi naptárreform eredménye, ezért a két rendszer kezdőnapja eltér.

Naptár, napok és számítások

A Julián‑naptárban a szökőévek minden negyedik évre estek, ami hosszú távon naptári eltolódáshoz vezetett, és ezért a XVI. századi Gergely‑reform korrigálta a naptárat. Ennek következtében, ha a Gergely‑naptár szabályait visszamenőleg alkalmazzuk az időszámítás elejére (proleptikus Gergely‑naptár), az 1. év hétfőn kezdődött; a korabeli tényleges, mindennapi használatban azonban a Julián‑naptár érvényesült, és ez a év szombaton indult.

Helye az időszámításban

Ez az év volt az 1. század és az 1. évezred első éve. Fontos megjegyezni, hogy az Anno Domini (szerinti) számozásban nincs 0. év: közvetlenül a Kr. e. 1. év után következik a Kr. u. 1. év.

Elnevezés és történeti használat

Abban az időben az évszámokat a rómaiak leggyakrabban a hivatalban lévő konzulokról nevezték meg; ezért az 1. évet a Caesar és Paullus konzulságának éveként jegyezték fel a római források. Az „1” jelölés — azaz az Anno Domini szerinti számozás — elterjedése a kora középkorhoz köthető; a rendszert a 6. században Dionysius Exiguus vezette be az egyházi évek számolására, és a középkor folyamán vált Európában a legelterjedtebb móddá az évek megjelölésére.

Római számok és különlegességek

Ez az év egyike annak a hét évnek, amelyben csak egy római számot használtak. A többi hét ilyen év: Kr. u. 1 (I), Kr. u. 5 (V), Kr. u. 10 (X), Kr. u. 50 (L), Kr. u. 100 (C), Kr. u. 500 (D) és Kr. u. 1000 (M). Ezek az évek azért különlegesek, mert a jelölésükhöz elegendő egyetlen római számjel.

Történelmi megjegyzések

A források az időszámítás első éveire vonatkozóan gyakran hiányosak; a római történetírás és feljegyzések adnak a legtöbb információt a kort illetően. A középkori krónikák némelyike azonosította ezt az időszámítási pontot Jézus születésének évével, de a modern történettudomány és biblikus kutatások általában korábbra, Kr. e. 6–4 körüli évekre helyezik a történeti Jézus születését, így a Kr. u. 1-et ma már nem tekintik megbízhatóan a születés éveként.

Összefoglalva: a Kr. u. 1. év a Julián‑naptár szerint szombaton kezdődött és 365 napos közönséges év volt; a Gergely‑naptár proleptikusan hétfői kezdéssel adja meg ugyanazt az időszakot. Az elnevezés a római konzulok nevéhez kötődött, az „1” jelölés pedig a kora középkori Anno Domini rendszerben vált általánossá. A közvetlen előzmény a Julián‑naptárban a Kr. e. 1. év.