Kr. u. 1 (I): Az első év története, naptára és elnevezése
Fedezd el Kr. u. 1 évének történetét: naptári különbségek, elnevezése, római konzulságok és hogyan vált az Anno Domini korszak kezdő évévé.
Az 1. (I.) év a Julián-naptár szombaton kezdődő közös éve volt. A Gergely-naptárban az év hétfőn kezdődött, ha a Gergely‑naptár proleptikus (visszamenőleg alkalmazott) változatát használjuk. A Julián‑naptár szerint ez egy közönséges év volt, azaz 365 napból állt; a Gergely‑naptár a későbbi naptárreform eredménye, ezért a két rendszer kezdőnapja eltér.
Naptár, napok és számítások
A Julián‑naptárban a szökőévek minden negyedik évre estek, ami hosszú távon naptári eltolódáshoz vezetett, és ezért a XVI. századi Gergely‑reform korrigálta a naptárat. Ennek következtében, ha a Gergely‑naptár szabályait visszamenőleg alkalmazzuk az időszámítás elejére (proleptikus Gergely‑naptár), az 1. év hétfőn kezdődött; a korabeli tényleges, mindennapi használatban azonban a Julián‑naptár érvényesült, és ez a év szombaton indult.
Helye az időszámításban
Ez az év volt az 1. század és az 1. évezred első éve. Fontos megjegyezni, hogy az Anno Domini (szerinti) számozásban nincs 0. év: közvetlenül a Kr. e. 1. év után következik a Kr. u. 1. év.
Elnevezés és történeti használat
Abban az időben az évszámokat a rómaiak leggyakrabban a hivatalban lévő konzulokról nevezték meg; ezért az 1. évet a Caesar és Paullus konzulságának éveként jegyezték fel a római források. Az „1” jelölés — azaz az Anno Domini szerinti számozás — elterjedése a kora középkorhoz köthető; a rendszert a 6. században Dionysius Exiguus vezette be az egyházi évek számolására, és a középkor folyamán vált Európában a legelterjedtebb móddá az évek megjelölésére.
Római számok és különlegességek
Ez az év egyike annak a hét évnek, amelyben csak egy római számot használtak. A többi hét ilyen év: Kr. u. 1 (I), Kr. u. 5 (V), Kr. u. 10 (X), Kr. u. 50 (L), Kr. u. 100 (C), Kr. u. 500 (D) és Kr. u. 1000 (M). Ezek az évek azért különlegesek, mert a jelölésükhöz elegendő egyetlen római számjel.
Történelmi megjegyzések
A források az időszámítás első éveire vonatkozóan gyakran hiányosak; a római történetírás és feljegyzések adnak a legtöbb információt a kort illetően. A középkori krónikák némelyike azonosította ezt az időszámítási pontot Jézus születésének évével, de a modern történettudomány és biblikus kutatások általában korábbra, Kr. e. 6–4 körüli évekre helyezik a történeti Jézus születését, így a Kr. u. 1-et ma már nem tekintik megbízhatóan a születés éveként.
Összefoglalva: a Kr. u. 1. év a Julián‑naptár szerint szombaton kezdődött és 365 napos közönséges év volt; a Gergely‑naptár proleptikusan hétfői kezdéssel adja meg ugyanazt az időszakot. Az elnevezés a római konzulok nevéhez kötődött, az „1” jelölés pedig a kora középkori Anno Domini rendszerben vált általánossá. A közvetlen előzmény a Julián‑naptárban a Kr. e. 1. év.
Események
Hely szerint
Római Birodalom
- Tiberius Augustus parancsára leállította a németországi lázadásokat (1-5).
- Róma: Gaius Caesar és Lucius Aemilius Paullus konzulok lettek.
- A Metamorfózisok című verset Ovidius írta.
- Az Aqua Alsienta vízvezeték Rómában készült.
- A selyem megjelenik Rómában.
Ázsia
- A kínai Han-dinasztia Yuanshi-korszakának kezdete.
- Konfuciusz megkapja első királyi címét (posztumusz neve): Baochengxun Ni úr.
- A buddhizmus bevezetése Kínában.
- Megkezdődik a Han-kínai Ping császár uralkodása.
Afrika
- Axum (Etiópia) megalapítása (hozzávetőleges dátum).
Americas
- A Moxos megszűnik jelentős vallási területnek lenni Dél-Amerikában (hozzávetőleges dátum).
Téma szerint
Művészetek és tudományok
- A Metamorfózisok című verset Ovidius írta.
- Livius megírja monumentális Róma történetét (Ab Urbe Condita).
Vallás
- Jézus születése, ahogyan azt Dionysius Exiguus az anno Domini korszakában legalábbis egy tudós szerint megadja. A legtöbb tudós azonban úgy véli, hogy Dionüsziosz Jézus születését az előző évre, i. e. 1-re tette.

Tiberius mellszobra.

A világ az első évben.
Születések
- Lucius Annaeus Gallio, római prokonzul (megh. 65)
- Quinctilius Varus, Publius Quinctilius Varus és Claudia Pulchra fia (meghalt 27-én).
- Pallasz, görög szabadkőműves és politikai tanácsadó (megh. 65)
Halálesetek
- II. ibériai Arshak, a Nimródida-dinasztia ibériai királya
Kérdések és válaszok
K: Melyik évben volt az 1. (I.) év?
V: Az 1 (I) év a Julián-naptár szombaton kezdődő közös éve volt.
K: Mikor kezdődött az 1 (I) év a Gergely-naptárban?
V: Az 1 (I) év a Gergely-naptárban hétfőn kezdődött.
K: Mi volt jelentős az 1 (I) évben az évszázadok és az évezredek szempontjából?
V: Az 1 (I) év az 1. század és az 1. évezred első éve volt.
K: Hány évben használtak csak egy római számjegyet, és melyek voltak ezek?
V: Hét évszám használt csak egy római számjegyet, és ezek a következők voltak: 1 AD (I), 5 AD (V), 10 AD (X), 50 AD (L), 100 AD (C), 500 AD (D) és 1000 AD (M).
K: Mi volt akkoriban az 1. évszám (I) neve?
V: Abban az időben az 1. (I) évet Caesar és Paullus konzulságának éveként ismerték.
K: Mikor vált Európában az Anno Domini naptári korszak az évszámok elnevezésének fő módszerévé?
V: Az Anno Domini naptárkorszak a kora középkorban vált Európában az évek elnevezésének fő módszerévé.
K: Melyik év az i. e. 1. év a széles körben használt Julián-naptárban?
V: A széles körben használt Julián-naptárban az 1. (I.) évet megelőző év az i. e. 1. év.
Keres