Római számok: definíció, jelölések, történet és használat

Római számok: részletes definíció, jelölések, történet és mai használat példákkal — óralapok, évszámok és számrendszerek egyszerű, érthető útmutatója.

A római számok az ókori Rómában kifejlesztett, betűalapú számrendszer. Ebben a rendszerben a számokat a latin ábécé egyes betűi jelölik. A leggyakoribb, ma is használt alak szerint hét alapvető szimbólumot alkalmaznak:

• I = 1
• V = 5
• X = 10
• L = 50
• C = 100
• D = 500
• M = 1000

Alapelvek és szabályok

• Alapvetően additív rendszer: egymás után írt jelölések értékei összeadódnak (pl. VI = 5 + 1 = 6, VIII = 5 + 3 = 8).
• Rövidítéses (subtraktív) jelölést is használnak: kisebb értékű jelölést írhatnak nagyobb elé, hogy kivonást jelentsen (pl. IV = 5 − 1 = 4, IX = 10 − 1 = 9).
• Ismétlés: ugyanazt a jelet legfeljebb háromszor lehet sorban írni (III = 3, de 4-et általában IV-vel jelölik).
• A klasszikus hagyományok szerint a kivonásra vonatkozó szabályok korlátozottak: I csak V és X elé állhat (IV, IX), X csak L és C elé (XL, XC), C pedig csak D és M elé (CD, CM).
• A rendszerben nincs külön jel a nulla számára; a rómaiak nem használtak nullát a számírásban.

Példák

• 4 = IV (gyakran órákon IIII formában is előfordul)
• 9 = IX
• 40 = XL, 90 = XC
• 400 = CD, 900 = CM
• 1984 = MCMLXXXIV
• 2026 = MMXXVI
• 1999 = MCMXCIX

Történet és használat a középkorban és ma

Az európaiak még a Római Birodalom bukása után hosszú ideig használták a római számokat. A 14. századtól kezdve az arab számjegyek (az indiai–arab számrendszer) fokozatosan átvették a mindennapi számolásban az uralmat, mivel helyi értékes írásmódjuk és a nulla használata sokkal hatékonyabb számításokat tett lehetővé. Ennek ellenére a római számok megőrizték jelentőségüket formális és hagyományos célokra, és a mai napig gyakoriak különféle konvenciókban:

• óraszámlapok (pl. a Big Ben és sok klasszikus számlap),
• fejezet- és fejezetcímek könyvekben és jogi dokumentumokban,
• uralkodók és pápák sorszámainál (pl. II. Erzsébet — Elizabeth II),
• sportesemények és filmcímek sorszámozásánál (pl. Super Bowl, film-sorozatok),
• évszámok díszes megjelenítésénél épületeken, emléktáblákon és bélyegeken.

A számlapokon előforduló IIII jelölés

A legtöbb óralapon a 4-es számot gyakran IIII-ként írják a hagyomány és az esztétikai szimmetria miatt. Ennek gyakorlati magyarázatai közé tartozik, hogy így a számlap jobb oldala és bal oldala vizuálisan kiegyensúlyozottabbá válik (pl. IIII kontra VIII), illetve történelmileg egyszerűbb volt a feliratok készítése a számlap készítésekor. Mind a IV, mind a IIII elfogadott formák; a használat hely- és hagyományfüggő.

Nagy számok és variánsok

Ha nagyobb számokat kell jelölni, a rómaiak különféle jelöléseket alkalmaztak: például a fölé húzott vonal (vinculum) ezerszeresre szorozza az értéket (ún. overline: V̅ = 5000). Más, későbbi rendszerek zárójelezést vagy speciális jeleket használtak a nagy értékekhez. Ezek a konvenciók nem egységesek, és a modern szövegek ritkán használják őket — helyette általában arab számokat írunk nagy értékekhez.

Rövid összefoglalás

• A római számok betűk alapján működnek és ma is több hagyományos területen használatosak.
• Nincsen külön jelük a nullának, és a rendszer alapját az additív és a korlátozott kivonásos szabályok adják.
• Jellegzetes érdekesség a 4-es óralapi jelölése (IV vs. IIII), amely elsősorban esztétikai és hagyományos okokra vezethető vissza.

Különleges értékek

Zéró

A nullának nincs saját római számjegye. 725 körül Bede vagy valamelyik kollégája az N betűt használta, amely a nihil (a latin "semmi" szó rövidítése).

Törtek

A rómaiak is használtak törteket. A törtek leggyakoribb alapja az 1/12 volt, amit latinul uncia-nak (uncia) neveztek.

Frakció	Számok	Név (névmás és genitivus)	Jelentése
1/12	-	Uncia, unciae	"Uncia"
2/12 = 1/6	-- vagy :	Sextans, sextantis	"Hatodik"
3/12 = 1/4	--- vagy ∴	Quadrans, quadrantis	"Negyed"
4/12 = 1/3	---- vagy ∷	Triens, trientis	"Harmadik"
5/12	----- vagy ⁙	Quincunx, quincuncis	"Öt uncia" (quinque unciae → quincunx)
6/12 = 1/2	S	Semis, semissis, semissis	"Fél"
7/12	S-	Septunx, septuncis	"Hét uncia" (septem unciae → septunx)
8/12 = 2/3	S... vagy S:	Bes, bessis	"Kétszer" (mint "kétszer egy harmad")
9/12 = 3/4	S--- vagy S∴	Dodrans, dodrantis vagy nonuncium, nonuncii	"Kevesebb mint negyed" (de-quadrans → dodrans) vagy "kilencedik uncia" (nona uncia → nonuncium)
10/12 = 5/6	S---- vagy S∷	Dextans, dextantis vagy decunx, decuncis	"Kevesebb mint egy hatod" (de-sextans → dextans) vagy "tíz uncia" (decem unciae → decunx)
11/12	S----- vagy S⁙	Deunx, deuncis	"Egy unciával kevesebb" (de-uncia → deunx)
12/12 = 1	I	Mint, asszisztensek	"Egység"

Nagy számok

Számos számrendszert dolgoztak ki olyan nagy számok számára, amelyek nem ábrázolhatók I, V, X, L, C, D és M betűkkel.

Apostrophus

Az egyik ilyen rendszer az apostrofus, amelyben a D-t IƆ (500), az M-et pedig CIƆ (1000) formában írják. Ebben a rendszerben egy extra Ɔ 500-at jelent, és több extra Ɔ-t használnak 5 000, 50 000 stb. jelentésére.

Számok	IƆ	CIƆ	CIƆƆ	IƆƆƆ	CCIƆƆƆ	CCIƆƆƆƆƆ	CCIƆƆƆƆƆƆƆ	IƆƆƆƆƆ	CCCIƆƆƆƆƆ	CCCIƆƆƆƆƆƆƆ	CCCIƆƆƆƆƆƆƆƆƆ	CCCIƆƆƆƆƆƆƆƆƆƆƆ
Érték	500	1,000	1,500	5,000	10,000	10,500	15,000	50,000	100,000	100,500	105,000	150,000

Vinculum

Egy másik rendszer a vinculum, amelyben a V, X, L, L, C, D és M betűket 1000-rel szorozzuk meg egy felülvonal hozzáadásával.

Számok	V	X	L	C	D	M
Érték	5,000	10,000	50,000	100,000	500,000	1,000,000

Fél (S) érme.

Kérdések és válaszok

K: Milyen számrendszert használtak az ókori Rómában?

K: Milyen betűket használtak a római számrendszerben?

K: Az európaiak a Római Birodalom bukása után is használták a római számrendszereket?

K: Mikor váltották fel az európaiak a római számjegyeket arab számjegyekkel?

K: Hol láthatók manapság néha római számjegyek?

K: Hogyan írják az órákat 1-től 12-ig a Big Ben óráján?

K: Hogyan olvashatók a IV. és IX. számok a Big Ben óráján?

Keresés betűvel