Krill
A krillek kis, körülbelül egy hüvelyk hosszú, rákszerű rákfélék, amelyek a világ minden óceánjában megtalálhatóak. A tápanyagban gazdag területeken óriási rajokban fordulnak elő, köbméterenként több mint 10 000 krillt számlálva. Fitoplanktonnal és kisebb mértékben zooplanktonnal táplálkoznak.
A krill ökológiai szempontból nagyon fontos, mivel a tápláléklánc alján helyezkedik el. Sok állat táplálékának legnagyobb részét teszik ki. A Déli-óceánban az egyik faj, az antarktiszi krill, az Euphausia superba becsült biomasszája több mint 500 000 000 tonna (490 000 000 000 hosszú tonna; 550 000 000 000 rövid tonna), ami nagyjából kétszerese az emberiségének. Számos állat, köztük bálnák, fókák, pingvinek, madarak, halak, tintahalak és bálnacápák fogyasztják. Ennek több mint a felét minden évben megeszik, és a növekedés és a szaporodás pótolja.
A legtöbb krillfaj nagy függőleges vándorlásokat tesz. Más rákféléktől, például a valódi garnélarákoktól külsőleg látható kopoltyúik különböztetik meg őket.
A krill anatómiájának magyarázata az Euphausia superba modelljének felhasználásával
Taxonómia
Az Euphausiacea rend két családra oszlik, a Bentheuphausiidae és az Euphausiidae családra. az elsőnek egy faja van, a másodiknak 85 faja. Jól ismert fajok az antarktiszi krill (Euphausia superba), a csendes-óceáni krill (Euphausia pacifica) és az északi krill (Meganyctiphanes norvegica).
Biolumineszcencia
A Bentheuphausia amblyops kivételével a krillek biolumineszkálnak. Fotofórának nevezett szerveik vannak, amelyek fényt bocsátanak ki. A fényt egy enzimkatalizált kemilumineszcencia-reakcióval állítják elő. A luciferint (egyfajta pigment) egy luciferáz enzim aktiválja. A krillek ezt az anyagot valószínűleg dinoflagellákat tartalmazó táplálékuk részeként kapják. A krillek fotofórái összetett szervek, amelyek lencsékkel és fókuszáló képességgel rendelkeznek, és izmok segítségével forgathatók. E szervek pontos funkciója nem ismert. A lehetőségek között szerepel a párosodás, a társas érintkezés vagy egyfajta álcázás, hogy kompenzálják árnyékukat a felülről érkező fénnyel szemben.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a krill?
V: A krillek apró, körülbelül egy hüvelyk hosszú, garnélarákszerű rákfélék, amelyek a világ minden óceánjában megtalálhatóak.
K: Mit eszik a krill?
V: A krillek fitoplanktonnal és kisebb mértékben zooplanktonnal táplálkoznak.
K: Miért fontos a krill ökológiai szempontból?
V: A krill ökológiai szempontból nagyon fontos, mivel sok állat táplálékának nagy részét ezek teszik ki.
K: Mennyi biomassza van az antarktiszi krillben?
V: Az antarktiszi krill (Euphausia superba) biomasszáját több mint 500 000 000 tonnára becsülik (490 000 000 000 000 000 000 hosszú tonna; 550 000 000 000 000 000 000 rövid tonna).
K: Ki eszik krillt?
V: A krillt számos állat fogyasztja, többek között bálnák, fókák, pingvinek, madarak, tintahalak és bálnacápák.
K: Mennyi biomasszát fogyasztanak el évente?
V: A biomassza több mint felét minden évben elfogyasztják, és a növekedés és szaporodás által pótolják.
K: Hogyan lehet megkülönböztetni a krillt más rákféléktől, például a valódi garnélarákoktól? V: A krilleket a kívülről látható kopoltyúik alapján lehet megkülönböztetni más rákféléktől, például a garnélarákoktól.
