Víziló (Hippopotamus amphibius) – jellemzés, élőhely és viselkedés
Fedezd fel a vízilót: részletes jellemzés, élőhely, viselkedés és veszélyek — érdekfeszítő, képszerű útmutató Afrika hatalmas, félig vízi emlőséről.
Víziló (Hippopotamus amphibius), vagy más néven vízi ló (ógörögül "folyami ló" — Ιπποπόταμος), egy nagytestű afrikai emlős, amely elsősorban növényeket fogyaszt. A vízilófélék (Hippopotamidae család) ma élő két fajának egyike a közönséges víziló; a másik a törpe víziló.
Kinézet és méret
A víziló teste tömör, törzsehordó alakú, a feje nagy, a szája és fogai feltűnően nagyok. Testén alig van szőrzet, lábai rövidek, erőteljesek. Súlya általában 1½ és 3 tonna között mozog, így a víziló a második (méretét tekintve) vagy a harmadik (súlya alapján) legnagyobb szárazföldi emlősök közé tartozik; az elefánt a legnehezebb, a fehér orrszarvú pedig hasonló nagyságrendű. Fontos megjegyezni, hogy bár néha tévesen jelenik meg a köztudatban, a víziló nem ízeltlábú, hanem emlős.
Élőhely és elterjedés
A közönséges víziló főként a Szaharától délre fekvő Afrikában él, folyók és tavak közelében. Sok időt tölt a folyókban és tavakban, ahol lehűti magát és védi bőrét a kiszáradástól. A becslések szerint Afrikában körülbelül 125 000–150 000 közönséges víziló él; a legnagyobb állományok Zambiában (kb. 40 000) és Tanzániában (20 000–30 000).
Viselkedés és táplálkozás
A vízilovak félig vízi életmódot folytatnak: nappal a vízben vagy az iszapban pihennek, hogy hűtsék magukat és bőrüket megvédjék a napszéltől. A nappali órákat többségében vízben töltik, alkonyatkor azonban a szárazföldre kerülnek, hogy füvet legeljenek. A csoportok általában hím vezetésével, 5–30 nőstényből és kicsinyükből állnak; ugyanakkor a vízilovak gyakran pihennek együtt, de legelni egyedül vagy kisebb csoportokban is elmennek.
Táplálékuk elsősorban rövid füvek és parti növényzet; éjszakánként több kilométert is megtehetnek a legelőkig. Bár hatalmas fogazatuk van — a nagy metsző- és szemfogak részben védekező szerepet töltenek be — a víziló nem ragadozó, hanem növényevő.
Sebesség, veszélyesség és életmód
Rövid lábaik ellenére a víziló meglepően gyors: rövid távon akár 30 km/h sebességet is elérhet szárazföldön. Viselkedése gyakran agresszívnak tűnik; a vízilókat sokan Afrika legveszélyesebb vadállatai között tartják, mert területvédő és váratlan támadásra képes magatartást mutathatnak, különösen vízben vagy kölykeik védelmében.
Szaporodás és életciklus
A bőgő hímek területet tartanak fenn a vízben, és ott tartják a nőstényekből álló csapatokat. A vemhesség körülbelül 8 hónapig tart, a kölykök gyakran a vízben születnek, és rövid időn belül képesek a felszínre felbukkanni lélegezni. A fiatalok kezdetben a vízben maradnak, ahol az anya védi őket; a ragadozók (például krokodilok vagy oroszlánok) elsősorban a fiatal példányokra jelentenek veszélyt.
Veszélyeztetettség és emberrel való kapcsolat
A közönséges víziló IUCN státusza jelenleg sebezhető (vulnerable), főbb veszélyeztető tényezők az élőhelyvesztés, a vízminőség romlása és az orvvadászat a húsuk és fogaik miatt. Az emberekkel való konfliktusok is gyakorik: a folyóparti gazdasági tevékenységek, halászat és legeltetés ütközéseket okozhatnak.
A megőrzés érdekében fontosak a védett területek, az orvvadászat elleni intézkedések és a helyi közösségek bevonása a vadgazdálkodásba. A helyreállítás és a fenntartható élőhelykezelés hosszú távon elengedhetetlen a faj túléléséhez.
Összefoglalva: a víziló egy jellegzetes, félig vízi életmódot folytató, nagytestű afrikai emlős, amely fontos szerepet tölt be a folyóparti és tavak körüli ökoszisztémákban, ugyanakkor sebezhető a humán eredetű nyomással szemben.
Etimológia
A "víziló" szó az ógörög ἱπποπόταμος, hippopotamos szóból származik, az ἵππος, hippos, "ló" és a ποταμός, potamos, "folyó" jelentésű szóból. Tehát a "víziló" azt jelenti, hogy "a folyó lova". Az egynél több vízilovat hippopotamusznak nevezik, és használják a "hippopotamuszok", vagy "vízilovak" kifejezést is. A vízilovak társas állatok. Körülbelül 30 víziló él együtt csoportokban. A hím vízilovat bikának nevezik. A nőstény vízilovat tehénnek, a kis vízilovat pedig borjúnak nevezik. A faj közönséges víziló vagy nílusi víziló néven is ismert.
Leírás
A vízilovak a negyedik legnagyobb emlősök a világon (a bálnák, az elefántok és az orrszarvúk után). Az egyiptomi víziló kisebb a többinél. Élhetnek a vízben vagy a szárazföldön. Képesek gyalogolni vagy akár a folyó fenekén is futni.
Mivel a vízilovak olyan nagyok, a vadonban nehéz mérlegelni őket. A legtöbb felnőtt hím víziló súlya 1500-1800 kg között van. A nőstény vízilovak kisebbek, súlyuk általában 1 300-1 500 kg között van. Az idősebb hímek még nagyobbak is lehetnek. Legalább 3 200 kg-osak, és néha 4 500 kg-ot is nyomnak.
Úgy tűnik, hogy a hím vízilovak egész életükben folyamatosan nőnek. A nőstény vízilovak azonban 25 éves korukban válnak a legnehezebbé.
A vízilovak teste nagy és nehéz, bőre sötétszürke, lábai rövidek. A víziló legfőbb védekezési eszköze a rendkívül erős szája. Akár 15 láb hosszúra is megnőhetnek, és 3000 fontot is nyomhatnak.
Víziló a lisszaboni állatkertben
Rajz egy víziló csontvázáról
Egy víziló szájában
Life
A vízilovak csoportosan élő növényevők. Annak ellenére, hogy félvízi állatok, és úszóhártyás lábuk van, a kifejlett víziló nem különösebben jó úszó, és nem is tud lebegni. Ritkán tartózkodik mély vízben; ha mégis, akkor az állat disznófejszerű ugrásokkal mozog a fenékről. Napközben általában az iszapban és a vízben tartózkodik, éjszaka pedig előjön, hogy füvet vagy leveleket egyen. Bár terjedelmes állatok, a vízilovak a szárazföldön 30 km/órás (19 mph) sebességgel is képesek galoppozni, de általában trappolnak.
Forgalmazás
Sok víziló élt Észak-Afrikában és Európában körülbelül 30 000 évvel ezelőttig. Régen Egyiptomban a Nílus vidékén is gyakoriak voltak, bár ma már nincsenek ott. Az idősebb Plinius azt írja, hogy az ő idejében Egyiptomban a legjobb hely, ahol ezt az állatot megtalálni lehetett, a Saite nome volt. Az arab hódítás után, 639-ben még mindig megtalálható volt a környéken. A vízilovak még mindig megtalálhatóak Uganda, Szudán, Szomália, Kenya, a Kongói Demokratikus Köztársaság északi része és Etiópia folyóiban és tavaiban, nyugat felé Ghánán át Gambiáig, valamint Dél-Afrikában (Botswana, Dél-Afrikai Köztársaság, Zimbabwe, Zambia). Néhány víziló él Tanzániában és Mozambikban is. Olyan helyeken szeretnek élni, ahol a víz nem túl mély.
Vízilovak és emberek
Agresszió
A vízilovak nagyon agresszívek az emberekkel szemben, akiket gyakran megtámadnak akár csónakban, akár a szárazföldön, minden nyilvánvaló provokáció nélkül. A víziló agresszióját az okozza, ha az emberek túl közel jönnek a gyermekeikhez. A vízilovak nagyon védik a kicsinyeiket, és gyakran attól tartanak, hogy az emberek nagy veszélyt jelentenek a kicsinyeikre. Széles körben az egyik legveszélyesebb nagytestű állatnak tartják őket Afrikában.
Régészet
A legkorábbi bizonyíték arra, hogy az embernek köze volt a vízilovakhoz, a vízilócsontokon található, körülbelül 160 000 évvel ezelőtti Bouri Formációból származó mészárlás okozta vágásnyomok. Később sziklarajzok és vésetek készültek, amelyeken vízilovakra vadásznak. A közép-szaharai hegyekben, Djanet közelében találtak ilyeneket 4 000-5 000 évvel ezelőttről. Az ókori egyiptomiak is sokat tudtak a vízilovakról. Tudták, hogy a víziló egy vad, vad állat, amely a Nílusban él. Az egyiptomi mitológiában Tawaretnek, a terhesség és a szülés védelmének istennőjének vízilófeje volt. Ez azért volt így, mert az ókori egyiptomiak látták, hogy a nőstény vízilovak milyen védelmezően tudtak viselkedni a kicsinyeikkel szemben.
Fajanszszobor az Egyiptomi Újbirodalomból, 18-19. dinasztia, Kr. e. 1500-1300 körül, amikor a vízilovak még széles körben elterjedtek a Nílus mentén.
Henyélés a londoni állatkertben 1852-ben
Kérdések és válaszok
K: Mi a víziló tudományos neve?
V: A víziló tudományos neve Hippopotamus amphibius.
K: Hány faj él még a vízilófélék családjában?
V: A vízilófélék családjában csak két faj él még.
K: Melyik a harmadik legnagyobb testtömegű szárazföldi állat?
V: A víziló a harmadik legnagyobb szárazföldi állat súlyát tekintve, az elefánt a legnehezebb, a fehér orrszarvú pedig a második legnehezebb, de valamivel kisebb, mint a víziló.
K: A víziló félvízi állat?
V: Igen, a víziló félig víziállat, ami azt jelenti, hogy általában a szárazföldön él, de sok időt tölt a folyókban és tavakban.
K: Hogy néz ki egy víziló?
V: A vízilónak hordó alakú a törzse, nagy a szája és a fogai, szinte szőrtelen a teste, rövidek a lábai és nagy a mérete.
K: Milyen gyorsan tud futni egy víziló?
V: Egyes vízilovakról ismert, hogy rövid távon 30 km/h (19 mph) sebességgel futnak.
K: Becslések szerint hány vadon élő víziló maradt a Szaharától délre fekvő Afrikában?
V: Becslések szerint körülbelül 125 000-150 000 vadon élő víziló maradt a Szaharától délre fekvő Afrikában.
Keres