Szaru
A keratinok a rostos fehérjék családjába tartoznak. A keratin alkotja az állatok szőrét, valamint a szarvakat, körmöket, patákat, kagylókat, csőröket és tollakat. A név a görög kerasz szóból származik, amely szarvat jelent.
A keratinok kemények és oldhatatlanok. Ezek alkotják a hüllők, madarak, kétéltűek és emlősök kemény, de nem ásványi szerkezeteit. Hasonló biológiai szívósságot mutat a kitin is.
Keratinszálak mikroszkópos vizsgálata a sejtek belsejében.
Különféle állati felhasználási módok
A keratinok a bőrből kinövő struktúrák fő alkotóelemei:
- az emlősök szőrében (beleértve a gyapjút is), szarvában, körmében, karmaiban és patáiban található α-keratinok.
- a keményebb β-keratinok a hüllők pikkelyeiben és karmaiban, páncéljukban (chelonia, pl. teknős, teknős, teknősbéka), valamint a madarak tollában, csőrében és karmaiban. Ezek a keratinok főként béta lapokban képződnek. Béta-lapok azonban α-keratinokban is előfordulnak.
Az ízeltlábúak, például a rákfélék külső vázának egyes részei gyakran keratinból, néha kitinnel kombinálva készülnek.
Keratinok számos állat, köztük a kerekesférgek (amelyek külső rétege szintén keratinból áll) gyomor-bélrendszerében is megtalálhatók.
Bár ma már nehéz biztosra menni, a dinoszauruszok pikkelyei, karmai, egyes védőpáncéljai és csőre szinte biztosan valamilyen keratinból álltak.
Silk
A rovarok és pókok által termelt selyemfibroint gyakran a keratinok közé sorolják, bár nem világos, hogy filogenetikai rokonságban állnak-e a gerincesek keratinjaival.
A rovarbábokban, pókhálóban és tojáshüvelyekben található selyem szintén csavart β-bolyhos lapokat tartalmaz, amelyek nagyobb szupermolekuláris aggregátumokba tekeredett szálakba vannak beépítve.
