Felső paleolitikum
A felső paleolitikum (felső paleolitikum vagy késő kőkorszak) a paleolitikum harmadik és egyben utolsó része. Körülbelül 40 000 és 10 000 évvel ezelőtt között tartott. Az emberek vadászathoz és halászathoz használtak szerszámokat. Barlangfestményeket is kifejlesztettek. Ebben az időszakban a neandervölgyi ember teljesen eltűnt, így a Homo sapiens maradt az egyetlen túlélő faj az emberi nemzetségen belül.
Európában, Ázsiában és Afrikában ezt az időszakot a régi kőkorszak utolsó szakaszaként ismerik.
A Nyugat-Európában talált első modern embereket körülbelül 36 000 évvel ezelőttre datálják. Ezeket a kövületeket Románia délnyugati részén találták. A leletek egy Peștera cu Oase nevű kőbarlangban kerültek elő.
A Lascaux-i barlangrajzok ebből az időszakból származnak. Ezek 1979 óta az UNESCO Világörökség részei, és Franciaországban találhatók.
A túlvilági életbe vetett hit bizonyítékai a felső paleolitikumban: a temetkezési rituálék és az ősök imádata.
Ez a térkép azt mutatja, hogy mely európai területeken találtak a felső paleolitikumból származó leleteket.
Felső paleolitikumból származó Vénusz-figura-szerű termékenységkép.
Kultúra
Vénusz figurák
A művészet legkorábbi nyomai közé tartoznak a Vénusz-figurák. Ezek olyan női figurák (nagyon kicsi szobrok), amelyek többnyire terhes nőket ábrázolnak, látható mellekkel. A figurákat Nyugat-Európától Szibériáig terjedő területeken találták. A legtöbbjük 20 000 és 30 000 év közötti. Két olyan figurát is találtak, amelyek sokkal régebbiek: a 300 000 és 500 000 évvel ezelőttre datált Tan-Tan Vénuszát Marokkóban találták. A BerekhatRamVénuszát a Golán-fennsíkon találták. Ezt 200 000-300 000 évvel ezelőttre datálták. Ez lehet az egyik legkorábbi dolog, amely emberi alakot mutat.
A figurák készítéséhez különböző kő-, csont- és elefántcsontfajtákat használtak. Néhányat agyagból is készítettek, amelyet aztán tűzben égettek ki. Ez az egyik legkorábbi ismert nyoma a kerámia használatának.
Ma már nem tudni, hogy a figurák mit jelentettek a készítőik számára. Két alapvető elmélet létezik:
- Lehet, hogy az emberi termékenységet ábrázolják, de az is lehet, hogy azért készültek, hogy segítsék azt.
- Ezek (termékenységi) istennőket ábrázolhatnak.
A tudósok kizárták, hogy ezek a figurák a földek termékenységéhez kapcsolódtak volna, mivel a mezőgazdaságot még nem fedezték fel a figurák készítésének idején.
A két régebbi figura többnyire természetes folyamatok révén alakulhatott ki. A Tan-Tan Vénuszát olyan anyaggal borították, amely valamilyen festék lehetett. Az anyag nyomokban vasat és mangánt tartalmazott. A Berekhat Ram figuráján nyomok mutatkoznak, hogy valaki szerszámmal dolgozott rajta. Egy 1997-ben készült tanulmány szerint ezeket a nyomokat nem hagyhatta magától a természet.
Barlangi festmények
A barlangfestmények olyan festmények, amelyeket barlangok falán vagy tetején készítettek. Sok barlangfestmény a paleolit korba tartozik, és körülbelül 15 000 és 30 000 évvel ezelőttről származik. A leghíresebbek közé tartoznak a spanyolországi Altamira és a franciaországi Lascaux barlangjaiban található barlangok. p545 Európában mintegy 350 barlangban találtak barlangfestményeket. Általában állatokat festettek, például aurochokat, bölényeket vagy lovakat. Hogy miért készítették ezeket a festményeket, nem ismert. Nem egyszerűen olyan helyek díszei, ahol emberek éltek. A barlangok, amelyekben megtalálták őket, általában nem mutatják jelét annak, hogy valaki élt volna bennük.
Az egyik legrégebbi barlang a franciaországi Chauvet barlangja. A barlangban található festmények két csoportba sorolhatók. Az egyiket körülbelül 30 000-33 000 évvel ezelőttre, a másikat 26 000 vagy 27 000 évvel ezelőttre datálták. p546 A legrégebbi ismert barlangi festmények radiokarbonos kormeghatározás alapján "a rajzokból, a fáklyák nyomaiból és a padlókból származó fekete". 1999-ig 31 barlangból származó minta dátumait jelentették be. A legrégebbi festményeket 32 900±490 évvel ezelőttre datálták.
Néhány régész megkérdőjelezte a datálást. Züchner szerint a két csoport 23.000-24.000, illetve 10.000-18.000 évvel ezelőttről származik. Pettitt és Bahn szerint a datálás nem következetes. Szerintük az emberek az adott időszakokban másképp festettek. Azt sem tudják, honnan származik az egyes dolgok festéséhez használt faszén, és mekkora a festett terület.
A paleolitikum emberei jól rajzoltak. Ismerték a perspektívát, és ismerték a dolgok rajzolásának különböző módjait. Meg tudták figyelni az általuk megfestett állatok viselkedését is. Néhány festményen látható, hogyan viselkedtek a megfestett állatok. A festmények fontosak lehettek a rituálék szempontjából.
A Willendorfi Vénusz egy jól ismert figura. Körülbelül 25.000 évvel ezelőtt készült.
Egy ló a franciaországi Lascaux barlangokból, körülbelül 16.000 éves.
Kapcsolódó oldalak
- Sziklaképzőművészet
Kérdések és válaszok
K: Mi az a felső paleolitikum?
V: A felső paleolitikum a paleolitikum harmadik és egyben utolsó része, amely körülbelül 40 000 és 10 000 évvel ezelőtt között tartott.
K: Mire használták az emberek az eszközöket a felső paleolitikumban?
V: A felső paleolitikumban az emberek vadászathoz és halászathoz használtak eszközöket.
K: Mit fejlesztettek ki az emberek a felső paleolitikum idején?
V: Az emberek a felső paleolitikumban barlangfestményeket fejlesztettek ki.
K: Mi történt a neandervölgyi emberrel a felső paleolitikum idején?
V: A neandervölgyi ember teljesen eltűnt a felső paleolitikum során, így a Homo sapiens maradt az egyetlen túlélő faj az emberi nemzetségen belül.
K: Mikorra datálhatók a Nyugat-Európában talált első modern emberek?
V: A Nyugat-Európában talált első modern ember körülbelül 36 000 évvel ezelőttre tehető.
K: Hol találták meg az első modern emberi fosszíliákat Nyugat-Európában?
V: A Nyugat-Európában talált első modern emberi fosszíliákat Románia délnyugati részén, a Peștera cu Oase nevű kőbarlangban találták.
K: Milyen bizonyítékai voltak a túlvilági életbe vetett hitnek a felső paleolitikumban?
V: A temetkezési rituálék és az ősök imádata a felső paleolitikumban a túlvilági életbe vetett hit bizonyítéka volt.
