Chauvet-barlang

Jellemzők

Az Ardèche régió szurdokaiban számos barlang található. Sokuk geológiai vagy régészeti jelentőséggel bír. A Chauvet-barlang szokatlanul nagy. Művészeti alkotásai jól megőrződtek és jó minőségűek. A barlangot két különböző korban is lakta az ember: az aurignaciánus és a gravetti korban. A legtöbb műalkotás a korábbi aurignaciánus korszakból (30 000-32 000 évvel ezelőtt) származik.

A későbbi, a Gravetti-korszakban történt megszállásnak csak egy gyermek lábnyomai, az ősi tűzhelyek elszenesedett maradványai és a barlangokat megvilágító fáklyák szénfüstfoltjai maradtak meg. Úgy tűnik, hogy a gyermek után senki sem járt benne, amíg 1994-ben fel nem fedezték. A lábnyomok a létező legrégebbi emberi lábnyomok közé tartoznak: 20 000 és 30 000 évesek.

A barlang padlója puha anyagú, majdnem olyan, mint az agyag. A barlangban barlangi medvék mancsnyomai vannak. A padlóban nagy kerek mélyedések is vannak. Ezekről úgy vélik, hogy a medvék fészkei voltak, ahol aludtak. Sok megkövesedett csont található, köztük barlangi medvék koponyája és egy szarvasbika szarvas koponyája.

Több száz állatfestmény található ott. Legalább 13 különböző állatfaj van ábrázolva, köztük olyanok is, amelyek más jégkorszaki festményeken ritkán vagy egyáltalán nem fordulnak elő. Az általánosan vadászott állatokon kívül: lovak, szarvasmarhák, rénszarvasok stb. A Chauvet-barlang falait ragadozó állatok borítják: oroszlánok, párducok, medvék, baglyok, orrszarvúk és hiénák. A legtöbb barlangművészetre jellemzően nincsenek teljes emberi alakokat ábrázoló festmények, bár van egy lehetséges, részleges "Vénusz" alak, amely egy nő lábát és nemi szervét ábrázolhatja. Egy különös figura úgy tűnik, mintha egy nő alsó teste egy bölény felső testével rendelkezne. Van néhány panel vörös okkersárga kéznyomokkal és kézsablonokkal, amelyeket a barlang felszínéhez nyomott kezek fölé köpött pigmenttel készítettek. Absztrakt jelek - vonalak és pontok - találhatók az egész barlangban. Van két azonosíthatatlan kép is, amelyek homályosan pillangó alakúak. A témák ilyen kombinációja arra késztette a történelem előtti művészet és kultúrák szakértőit, hogy úgy gondolják, hogy ezeknek a festményeknek valószínűleg rituális, sámánisztikus vagy mágikus vonatkozása volt.

A művészek, akik ezeket az egyedülálló festményeket készítették, olyan technikákat alkalmaztak, amelyek más barlangrajzoknál nem gyakran figyelhetők meg. Úgy tűnik, hogy sok festményt csak azután készítettek, hogy a falakat megtisztították a törmeléktől és a konkréttól. Ezáltal egy simább és észrevehetően világosabb felület maradt, amelyen a művészek dolgoztak. Hasonlóképpen, a háromdimenziós minőséget egyes alakok körvonalainak metszésével vagy maratásával érték el. Ez vizuálisan kiemel néhány állatot, és lehetővé teszi, hogy a fáklya fénye árnyékot vessen a szélekre.

Randizás

A barlangban találhatók a legrégebbi ismert barlangi festmények, amelyek radiokarbonos kormeghatározás alapján "a rajzokból, a fáklyák nyomaiból és a padlóról származó feketékből" származnak. Clottes arra a következtetésre jutott, hogy "a dátumok két csoportba sorolhatók, az egyik 27 000-26 000 BP körül, a másik pedig 32 000-30 000 BP körül". 1999-ig a barlangból származó 31 minta dátumait jelentették be, a legkorábbi BP 32 900±490 volt.

Néhány régész azonban megkérdőjelezte ezeket a dátumokat.

Történelem

A barlangot Jean-Marie Chauvet-ről nevezték el, aki 1994. december 18-án Christian Hillaire-rel és Eliette Brunel-Deschamps-szal együtt felfedezte. A kutatók megállapították, hogy a barlang 20 000-30 000 éve érintetlen volt.

Kapcsolódó oldalak

• Festés
• Barlangi festmény