Chiru (tibeti antilop) – leírás, élőhely és veszélyeztetettség

Chiru (tibeti antilop) – részletes leírás, élőhelye a 5000 m feletti tibeti sztyeppéken, veszélyeztetettsége, a luxuskendők miatti vadászat és védelmi lehetőségek.

A tibeti antilop, más néven Chiru egy közepes méretű antilop, amely a Caprinae alcsaládba tartozó vadkecskékkel és juhokkal áll a legközelebbi rokonságban. A tibeti antilop Északnyugat-Indiában és Tibetben őshonos. Az 5000 méter feletti fátlan sztyeppéken élnek. Veszélyeztetett fajnak számítanak. A vadászok célpontja a finom szőrzetük, a csiru miatt. Ebből készítenek luxus kendőket. Egyetlen kendő elkészítéséhez körülbelül négy állatra van szükség. A chiru begyűjtéséhez az állatokat le kell ölni. Emiatt a chiru közel áll a kihaláshoz.

Leírás

A tibeti antilop ( Pantholops hodgsonii ) közepes termetű patás. Testhossza és súlya mérsékelt: vállmagassága általában 70–90 cm körül van, testsúlya a nemtől és évszaktól függően több tucattól néhány tíz kilogrammig terjedhet. A bunda vastag és sűrű, különösen a téli hónapokban: a hosszabb, durvább fedőszőrzet alatt finom, gyapjúszerű aljszőr található, amelyből a híres shahtoosh-kendők készülnek.

A hímeknél általában megjelennek a vékony, hátrahajló, enyhén csavart szarvak; a nőstényeknél a szarvak gyakran hiányoznak vagy jóval kisebbek. A szarvak mérete és formája nem olyan robusztus, mint sok más nagytestű antilopénál.

Élőhely és viselkedés

A chiru a Tibeti-fennsík magas, fátlan sztyeppéin és alpesi gyepein él. Előfordulási területe kiterjed a Qinghai–Tibet–Nyugati Xinjiang és Északnyugat-India (Ladakh) területeire. A környezet extrém hideggel, alacsony oxigénszinttel és rövid vegetációs időszakkal jellemezhető, ezért a chiru alkalmazkodott a ritka levegőjű, hideg környezethez.

Nagyrészt növényevő: fűféléket, mohákat és más alacsony növényzetet fogyasztanak. Szociális állatok, kisebb csordákban mozognak, és szezonálisan vándorló viselkedést mutathatnak: kalázsok vagy kölykezési területek felé vándorlás jellemző a szaporodási időszakban.

Szaporodás

A párzási időszak általában a hidegebb hónapok köré esik. A vemhesség körülbelül fél év (nagyjából 5–7 hónap), és a nőstények általában egyetlen borjút hoznak a világra, amely gyorsan megerősödik, hogy túlélje a zord körülményeket. A kölykök gyakran a tavasz–nyár időszakában születnek, amikor több a táplálék és enyhébb az idő.

Veszélyeztetettség és fenyegetések

• Orvvadászat: A legnagyobb fenyegetést a finom aljszőrzetért folytatott illegális vadászat jelenti. A shahtoosh kendők készítése miatt a chiru bunda iránti kereslet erős illegális kereskedelmet hozott létre. Egy kendő elkészítéséhez több egyed aljszőrét gyűjtik össze, ezért az egyedenkénti pusztulás hatása különösen súlyos.
• Élőhelypusztulás és széttagolódás: infrastruktúrafejlesztések (utak, vasutak, olaj- és gázkitermelés), legeltetési nyomás és éghajlatváltozás mind hozzájárulnak az élőhely korlátozásához és fragmentálódásához.
• Verseny a haszonállatokkal: a domesztikált jószágok legeltetése csökkenti a rendelkezésre álló takarmányt, és betegségeket is közvetíthet.

Védelem és helyreállítás

A chiru nemzetközi védelem alatt áll: a kereskedelem nagyrészt tiltott, és a faj szerepel a CITES szigorú védelmi listáján (CITES I. függelék), ami a nemzetközi kereskedelem erős korlátozását jelenti. Kínában több természetvédelmi területet és rezervátumot hoztak létre, többek között a híres Kekexili (Hoh Xil) területet, ahol a chiru fontos élőhelye található. Az elmúlt évtizedekben intenzív járőrözés, anti-orvvadász programok és közösségi alapú kezdeményezések segítettek a populációk részleges megőrzésében és helyreállításában.

Ugyanakkor az illegális kereskedelem és a helyi nyomás továbbra is fennáll, ezért a faj megőrzése folyamatos nemzetközi és helyi erőfeszítéseket igényel, beleértve a tájkörnyezet megőrzését, a migrációs útvonalak biztosítását (például aluljárók, átjárók kiépítése infrastruktúrák alatt), valamint a nemzetközi szabályozások és a fogyasztói tudatosság erősítését.

Mi tehetünk?

• Tudatos fogyasztói magatartás: a shahtoosh és a belőle készült termékek vásárlásának kerülése és az illegális kereskedelem elutasítása.
• Támogatás: természetvédelmi szervezetek és helyi programok támogatása, amelyek küzdenek az orvvadászat és élőhelyrombolás ellen.
• Tájékozódás, oktatás: a tibeti fennsík egyedi élővilágának és a chiru helyzetének megismertetése segíthet a nemzetközi figyelem fenntartásában.

Összefoglalva, a tibeti antilop különleges, a magaslati körülményekhez alkalmazkodott faj, melynek jövőjét nagymértékben befolyásolja az illegális bunda-kereskedelem és az élőhelyek védelme. A nemzetközi és helyi védekezés hatására bizonyos területeken javulás tapasztalható, de a faj hosszú távú fennmaradása továbbra is aktív védelmet igényel.

Keresés betűvel