Tövises ördög (Moloch horridus): leírás, élőhely és szaporodás
Ismerd meg a tövises ördög (Moloch horridus) leírását: közép-ausztráliai sivatagi élőhely, tüskés védelem, 10 tojásos szaporodás és túlélési stratégiák.
A tövises ördögöt (Moloch horridus) nevezik még tövises sárkánynak, Molochnak vagy hegyi ördögnek is. Ez az ausztrál gyík a Közép-Ausztrália sivatagos és félsivatagos vidékein fordul elő, ahol kifejlesztette jellegzetes, a környezethez jól alkalmazkodó testi és viselkedésbeli tulajdonságait.
Leírás
A tüskés ördög általában 15–20 cm testhosszú (fej-törzs), a teljes testméret farokkal együtt ennél kissé nagyobb lehet. Élettartama 15–20 év körül van a természetben. A nőstények általában nagyobbak, mint a hímek. Testüket teljes egészében kúpos, tüskeszerű pikkelyek borítják, amelyek védelmet nyújtanak a ragadozókkal szemben; ezek a tüskék többnyire nem meszesek, vagyis nem csontosodtak el.
Színük általában a sivatagi barnák és árnyalatok között változik; a színtónusok napszak, hőmérséklet és a környezet hatására módosulnak: meleg időben világosabbak, hidegben sötétebbek, ami segít a testhőmérséklet szabályozásában. A testfelületen található apró hornyok és pikkelyek között kapilláris jellegű csatornák működnek, amelyek a nedvességet felcsatornázzák és a száj felé vezetik — így a tövises ördög képes a harmatot vagy nedvességet „felszívni” a bőrével.
Élőhely és elterjedés
A tövises ördög elsősorban a belső ausztráliai sivatagok és félsivatagos területek lakója. Kedveli a homokos, kavicsos talajú, ritkás növényzetű élőhelyeket, ahol jól kamuflázsolódik. Mozgása lassú, de jól alkalmazkodott a szélsőséges környezeti viszonyokhoz: nappal gyakran napozik, majd a forróságban rejtőzik a növényzetben vagy kisebb mélyedésekben.
Táplálkozás és viselkedés
A tövises ördög fő tápláléka a hangyák — különösen a Myrmecia-félék —, de fogyaszt rovarlárvákat és más apró gerincteleneket is. Táplálkozás közben gyorsan felöklendezi a zsákmányt, és ragacsos nyelvével vagy egyszerű nyelési mozdulatokkal nyeli le a sok apró táplálékot. Egyes megfigyelések szerint naponta több ezer hangyát is elfogyaszthat.
Védekezésként a tüskés külselet és a hengeres testforma riasztja a ragadozókat; ha veszélyben érzi magát, merevvé válik, tüskéi „felborzolódnak”. Emellett a „hamis fej” jelensége is ismert nála: a nyak hátsó részén egy kidudorodó rész úgy néz ki, mint a fej, így a ragadozó támadása rossz irányba fordíthatja figyelmét.
Szaporodás
A nőstény tüskés ördögök általában a szeptember–decemberi (déli félgömbön tavasz-nyár) időszakban rakják le tojásaikat. A megadott időszakban egy körülbelül 30 cm mély üregbe ásnak fészket és általában mintegy tíz tojást raknak. A tojások három–négy hónap múlva kelnek ki; a kikelő fiatalok kicsik és önállóak, de a túlélési arány alacsony lehet, mert a ragadozók — például vadmadarak és goannák (monitor gyíkok) —, valamint az élőhelyi veszélyek sok utódot pusztítanak el.
Veszélyeztetettség és védelem
A tövises ördög jelenleg nem számít súlyosan veszélyeztetett fajnak, de helyi szinten több fenyegetéssel szembesül: élőhely-átalakítás (mezőgazdaság, bányászat), invazív ragadozók (pl. rókák, házi macskák), valamint az utak miatti elgázolások. A klímaváltozás és a csapadékeloszlás változása szintén hatással lehet a táplálékforrásokra és az életciklusokra. Ausztráliában több helyen jogi védelem alá esik, és fontos az élőhelyének megőrzése.
Érdekességek
- A tövises ördög egyedi vízfelvételi rendszere miatt különösen érdekfeszítő: a testén lévő finom hornyok és pikkelyek közötti kapilláris hatás a nedvességet a szájhoz vezeti.
- Nevét jellegzetes tüskéiről és „ördögi”, ijesztő megjelenéséről kapta, de valójában békés, lassú mozgású állat.
- Megfigyelésekor fontos, hogy ne zavarjuk vagy fogjuk meg a vadon élő egyedeket; a természetvédelmi szabályok és helyi előírások betartása mindenképp ajánlott.
Habitat
A tüskés ördög Közép-Ausztrália száraz vidékein található. Homokban, spinifex-gyepekben és bozótosokban él.
Diéta
Csak hangyákat esznek, és egy nap akár több ezer hangyát is megesznek. A tüskés ördög szája annyira specializálódott, hogy csak hangyafogyasztásra tudja használni, vizet például nem tud felnyalni, ezért más módokat fejlesztett ki az ivásra. Ideálisan alkalmazkodott zord, sivatagi élőhelyéhez, a hasán és lábain lévő pikkelyek közötti keskeny csatornákon keresztül gyűjti a reggeli harmatot és a vizet a nedves homokból. A víz ezeken a csatornákon keresztül jut el a gyík szájáig.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a tövises ördög?
V: A tövises ördög egy ausztrál gyík.
K: Milyen más nevei vannak még a tövises ördögnek?
V: A tüskés ördög egyéb nevei közé tartozik a tüskés sárkány, Moloch vagy hegyi ördög.
K: Hol él a tövises ördög?
V: A tüskés ördög Ausztrália középső részén, a sivatagi régiókban él.
K: Milyen hosszúra nőhet a tövises ördög?
V: A tüskés ördög akár 20 cm hosszúra is megnőhet.
K: Hány évig élhet a tövises ördög?
V: A tüskés ördög 15-20 évig élhet.
K: Hány tojást raknak a nőstény tövises ördögök?
V: A nőstény tüskés ördögök tíz tojást raknak a szeptember-decemberi (vagy tavaszi-nyári) szezonban.
K: Hová rakják a nőstény tövises ördögök a tojásaikat?
V: A nőstény tüskés ördögök a tojásaikat egy körülbelül 30 cm mély üregbe rakják.
Keres