Forduló mozgás
A forduló mozgás , más néven széles borítékolás olyan manőver, amelynek célja, hogy az ellenség frontját megkerülve az ellenség hátuljának egy létfontosságú részére csapást mérjen. Ez egy olyan katonai taktika, ahol egy parancsot két részre osztanak. Az első rész elölről tartja az ellenséget, míg a másik rész körbejárja, hogy megtámadja az ellenség hátulját vagy szárnyát. Ellentétben a beburkolással vagy az oldalazó manőverrel, a két erő azon a távolságon túl tevékenykedik, ahol általában támogatni tudnák egymást. Az ellenséges erőnek gyakran könnyebb elkerülni egy borítékolást, mint egy forduló mozgást. A fordulós mozgások elhárításához az ellenségnek vagy el kell hagynia a pozícióját, vagy meg kell fordulnia, hogy megfeleljen az új fenyegetésnek. A megforduló mozgás a beburkolási taktika egy változata. Egy másik különbség, hogy a forduló mozgalom gyakran arra törekszik, hogy elkerülje az ellenséges érintkezést, amíg mélyen az ellenség hátába nem kerül. A hátsó területén lévő új fenyegetéssel szembesülve az ellenséget "kifordítják" a védelmi helyzetéből, és cselekvésre kényszerítik.
Klasszikus forgómozgás. A kék erő egy része a terepet kihasználva, hogy elrejtse a mozgását, megpróbálja "megfordítani" a piros erőt. A piros erőnek úgy kell mozognia, hogy elkerülje a két irányból érkező támadást.
Példák
A fordulat korai példája Julius Caesar volt i. e. 48-ban. A francia I. Napóleon egyik kedvenc taktikája a "Közvetett megközelítés stratégiája" vagy a forduló mozdulat volt. Hadseregének egyik hadteste feltartotta az ellenség figyelmét, míg a főerő széles körben az ellenség mögött mozgott. Ideális esetben a terepviszonyokat használta fel arra, hogy elrejtse a forduló mozgást. Ezt nagyszerűen alkalmazta az 1805-ös ulmi hadjárat során. Ezzel a taktikával 1806-ban a jena-uerstedti csatában és 1807-ben a friedlandi csatában is sikerrel járt.
Az amerikai és francia csapatok híres "balhorog" manővere a Sivatagi Vihar hadművelet során egy másik példa volt a forduló mozgásra. Az amerikai 82. légideszant-hadosztály ejtőernyősei járműveken a francia 6. könnyű páncélos dandárral együtt haladtak felfelé az oldalvonalakon. Ezzel egy időben a 101. légideszant hadosztály a történelem legnagyobb helikopteres támadását hajtotta végre Szaddám Huszein köztársasági gárdájának hátában, hogy elvágja visszavonulásukat.
Kapcsolódó oldalak
- Envelopment
- Pincer-mozgás (más néven kettős borulás)
- Flankáló manőver
- Hátvédek
- Fogyatkozási hadviselés
- Színlelt visszavonulás
- Megelőző háború
- Ferde sorrend
- Sokkoló taktika
Kérdések és válaszok
K: Mi az a fordulatos mozgalom?
V: A forduló mozgalom olyan katonai taktika, amelyben a parancsnokság egyik része elölről tartja az ellenséget, míg a másik rész körbefordul, hogy megtámadja az ellenség hátulját vagy szárnyát.
K: Miben különbözik a forduló mozdulat a beburkoló vagy az oldalazó manővertől?
V: A borítékolási vagy oldalazási manőverrel ellentétben a fordulós mozgást azon a távolságon túl hajtják végre, ahol a két haderő általában támogatni tudná egymást.
K: Mi a célja a fordulós mozgásnak?
V: A forduló hadmozdulat célja, hogy az ellenség hátának egy létfontosságú részét támadja meg.
K: Miért könnyebb egy ellenséges erőnek gyakran elkerülni egy bekerítést, mint egy forduló mozgást?
V: Az ellenséges erők számára gyakran könnyebb elkerülni a bekerítést, mint a forduló mozgást, mivel az utóbbi gyakran igyekszik elkerülni az ellenséges érintkezést, amíg mélyen az ellenség hátországában nem tartózkodik.
K: Mit kell tennie az ellenségnek egy forduló hadmozdulat ellensúlyozásához?
V: A forduló hadmozdulat ellensúlyozásához az ellenségnek vagy el kell hagynia a pozícióját, vagy meg kell fordulnia, hogy megfeleljen az új fenyegetésnek.
K: A forduló mozgás a borítékolási taktika egyik változata?
V: Igen, a forduló mozgás a beburkoló taktika egyik változata.
K: Mi történik az ellenséggel a forduló mozgás során?
V: A hátsó területén új fenyegetéssel szembesülve az ellenség "kifordul" a védelmi helyzetéből, és cselekvésre kényszerül.
