Visszavonulás (katonai)
A katonai visszavonulás vagy visszavonulás egyfajta katonai művelet. Általában az erők visszavonását jelenti, miközben fenntartja a kapcsolatot az ellenséggel. Számos oka lehet annak, hogy egy katonai erő visszavonul. Egy haderő visszavonulhat, hogy olyan területet foglaljon el, amelyet könnyebb megvédeni. A visszavonulást arra is lehet használni, hogy az ellenséget csapdába csalják. Lehet a lehető leggyorsabb visszavonulás, hogy megmentse a seregét a vereségtől. A visszavonulás vagy visszavonulás kockázatos lehet. Fegyelmet igényel, hogy az erőket szervezetten tartsd, és a visszavonulás ne váljon megfutamodássá. Arra is ügyelni kell, hogy a visszavonulás ne rontsa a haderő morálját.
A franciák visszavonulása Oroszországból 1812-ben
Taktikai visszavonás
Visszavonulásra akkor lehet szükség, ha a védekező erő túlerőben van vagy hátrányos helyzetben van. Általában azonban fontos, hogy az ellenségnek minél nagyobb kárt okozzanak. Ilyen esetben a visszavonuló erő számos taktikát és stratégiát alkalmazhat. Ezek célja az ellenség előrehaladásának lassítása. Ez magában foglalhatja aknák vagy csapdák elhelyezését a visszavonulás során vagy azt megelőzően. Néha egy kisebb erő által végrehajtott rajtaütés lassíthatja vagy megállíthatja az ellenséges előrenyomulást. Az ellenséget előkészített tüzérségi sortüzekbe terelni, vagy a felperzselt föld taktikát alkalmazni.
Rout
A hadviselésben a hosszú távú stratégia az ellenség legyőzése. Hatékony taktikai módszer az ellenség demoralizálása. Ez általában a hadseregük legyőzésével történik. Ezt úgy is megtehetjük, hogy elűzzük őket a csatatérről. Ha egy haderő egyszer már dezorganizálódott, elveszíti az egységként való harcra való képességét. A győztesek üldözőbe vehetik a menekülő katonákat. A győztesek arra is törekedhetnek, hogy minél több veszteséget okozzanak. Megpróbálhatnak minél több foglyot is ejteni.
A parancsnoknak azonban el kell döntenie, hogy az üldözés előnyei megéri-e a kockázatot, hogy az ellenség csak úgy tesz, mintha visszavonulna (a színlelt visszavonulás hatékony taktika).
Színlelt visszavonulás
A visszavonulás vagy megfutamodás színlelésének célja az ellenség elcsalása egy védett állásból. Ez egy előkészített rajtaütésbe csalhatja őket. Ez egy ősi taktika, és a hadviselés története során mindig is alkalmazták.
Két híres példa:
- Hódító Vilmos a hastings-i csata során színlelt visszavonulást alkalmazott. Harold gyalogságának nagy részét kicsalta a magasabban fekvő, előnyös védekezésükből. Amikor követték a "visszavonuló" seregét, Vilmos normann lovasságának rohamai megsemmisítették őket.
- Az ősi mongolok többek között arról voltak híresek, hogy széles körben használták a színlelt visszavonulást. Gyors, könnyű lovasságuk szinte lehetetlenné tette az ellenség sikeres üldözését. A csata hevében a mongol hadsereg úgy tett, mintha legyőzték volna, kimerült vagy összezavarodott volna. Hirtelen visszavonultak a csatatérről. Az ellenfél azt hitte, hogy megverte a mongolokat, és üldözőbe vette őket. A mongol lovasság visszavonulás közben a széllel hátrafelé lőtt az üldözőikre, sokakat megölve (lásd: parthiai lövés). Amikor az üldözők már nem üldözték a (lényegesen gyorsabb) mongol lovasságot, a lovasság megfordult, és megtámadta az üldözőket. Ez általában sikerrel járt. Ezt részben vereség a részletekben taktikaként alkalmazták, hogy a mongolok kisebb csoportokra bontva nagyobb seregeket is legyőzhessenek.
Foglalt visszavonás
A katonai megszállás visszavonása politikai okokból történhet. A megszállt területekről történő "csapatkivonás" célja nem feltétlenül az ellenséggel való összecsapás. A kivonulás történhet tűzszünet vagy viszonylagos béke idején, mint például Palesztina esetében.
