Kínai-japán szókincs
A kínai-japán szókincs, a kínai alapú japán szavak vagy kango (kanji: 漢語, hiragana: かんご) kínai kölcsönszavak a japán nyelvben. A két nyelv nem áll rokonságban egymással, mivel a kínai egy kínai-tibeti nyelv, míg a japán egy nyelvi izolátum (ami azt jelenti, hogy egyetlen ismert nyelv sem áll rokonságban vele). A kínai nyelv azonban nagy hatással volt a japánra, és számos részét befolyásolta, beleértve a fonológiát (a hangok szerveződését) és a szókincset. A kínai szavak beemelése a japán nyelvbe ahhoz vezetett, hogy a szavak zárt szótagúak (mássalhangzóra végződő szótagok) lehetnek, mint például a san (kanji: 三, hiragana: さん, jelentése: három) és az udon (kanji:饂飩, hiragana: うどん), valamint a hosszú magánhangzókkal és hosszú mássalhangzókkal rendelkező szavak, mint a nō (kanji:能, hiragana: のう) és a gakkō (kanji: 学校, hiragana: がっこう). Mielőtt a kínai szavak bekerültek a japán nyelvbe, a japán szavak szótagjai csak nyílt szótagúak voltak (magánhangzóra végződő szavak), mint a katana (kanji:刀, hiragana: かたな) és a shinobi (kanji és hiragana: 忍び, hiragana csak: しのび).
A japán szavak három fő forrásának egyike, a yamato kotoba (kanji: 大和言葉, hiragana: やまとことば) mellett, amely a wago (kanji: 和語, hiragana: わご), vagyis japán anyanyelvű szavak, és gairaigo (kanji: 外来語, hiragana: がいらいご), vagyis a kínai nyelveken kívül más nyelvekből (a második világháború utáni korszak óta különösen az angolból) kölcsönzött kölcsönszavak.
Kínai kölcsönszavak japánul vs. francia és latin kölcsönszavak angolul
Azt mondják, hogy a japán szavak 60-70%-a kínai eredetű. Ahogy a francia és a latin az angolhoz, úgy a kínai kölcsönszavakat is használják a japán hivatalos szókincs és szakkifejezések létrehozására. Például, míg az angol anyanyelvi szavak a "moon" és a "horse", addig a latin "luna" és "equus" kifejezéseket olyan szakkifejezések létrehozására használják, mint a "lunar calendar" (holdnaptár), amely a holdon alapuló naptár, és a "equine science" (lótudomány), amely a lovak tanulmányozását jelenti. Hasonlóképpen, a ló japán anyanyelvű szava az uma (kanji: 馬, hiragana: うま), míg a kínai kifejezés a ba (kanji:馬, hiragana: ば), amelyet olyan kifejezésekben használnak, mint a basha (kanji:馬車, hiragana: ばしゃ, jelentése: lovaskocsi), jōba (kanji:乗馬, hiragana: じょうば, jelentése: lovaglás) és gunba (kanji:軍馬, hiragana: ぐんば, jelentése: harci ló).
A legtöbb kínai kölcsönszó főnév, és gyakran egynél több kanji (japánban használt kínai írásjegy) alkotja őket. A legtöbb kanjinak kétféle kiejtése van: on'yomi (a kínaiból kölcsönzött kanji kiejtése) és kun'yomi (a kanjit használó japán szavak anyanyelvi kiejtése). A Yamato kotoba szavak a kanji kun'yomi-t használják. Míg a japánok általában a kun'yomi-t használják a csak egy kanjit tartalmazó szavak esetében, mint például a 火 (on'yomi: ka, jelentése: tűz), amelyet hi-nak ejtik, és a 山 (on'yomi: san, -zan, jelentése: hegy), amit yama-nak ejtünk, ha a két kanji, 火山, összeillesztjük, a szót nem a kun'yomi által hiyama-nak, hanem az on'yomi által kazan-nak ejtjük, ami a tűz+hegy összetett szó jelentése "vulkán".
Kínai-japán beszédrészek
Bár a legtöbb kínai kölcsönszó a japánban főnév, ige, melléknév és határozószó is lehet belőlük. Míg a japán igék többsége japán anyanyelvű szó, a kínai kölcsönszavakból a -suru alak használatával igékké alakíthatók. Például a kínai kölcsönszó, a kinshi (kanji: 禁止, hiragana:きんし) egy főnév, amely "tilalmat" vagy "tilalmat" jelent, de ha a -suru szót utána hozzáadjuk, mint a kinshi-suru (kanji és hiragana: 禁止する, hiragana csak: きんしする), akkor ige lesz belőle, ami azt jelenti, hogy "megtiltani" vagy "betiltani". Emellett melléknevek is képezhetők főnevekből a -teki (的) utótag hozzáadásával. Például, míg a shikaku (kanji: 視覚, hiragana: しかく) főnév, amelynek jelentése "látás" vagy "látóérzék", a -teki utólagos hozzáadásával a shikaku-teki (kanji:視覚的, hiragana: しかくてき) szóvá válik, amely melléknév "látás" jelentésű.
Japánban kitalált kínai-japán szókincs
Bár a kanji kínai találmány, a japánok számos kínai alapú szót is alkottak, amelyeket átvettek a kínai nyelvbe. Ezeket a szavakat wasei-kangónak (kanji:和製漢語, hiragana: わせいかんご) nevezik, ami azt jelenti, hogy "japán eredetű kínai szavak". E szavak közül sok olyan dolgot ír le, amelyek egyedülállóan japánok, mint például a shintō (kanji:神道, hiragana: しんとう), dōjō (kanji:道場, hiragana:どうじょう), Bushidō (kanji:武士道, hiragana:ぶしどう), matcha (kanji:抹茶, hiragana:まっちゃ) és seppuku (kanji:切腹, hiragana:せっぷく).
Mivel Japán volt az első kelet-ázsiai ország, amely modernizálódott, a japánok voltak az első emberek Kelet-Ázsiában, akik új technológiákkal és tudományterületekkel ismerkedtek meg, és ezért ők voltak az elsők, akik kínai alapú neveket fejlesztettek ki az ilyen dolgokra, mint például a telefon (denwa, kanji:電話, hiragana: でんわ), a tudomány (kagaku, kanji:科学, hiragana:かがく) és a filozófia (tetsugaku, kanji:哲学, hiragana: てつがく), és ezek a kifejezések mindegyike diànhuà, kēxué és zhéxué néven került át a kínai nyelvbe ugyanebben a sorrendben. Ezt a jelenséget nevezzük átkölcsönzésnek.
Kérdések és válaszok
K: Mi a kínai-japán szókincs?
V: A kínai-japán szókincs a kínai kölcsönszavakra utal a japán nyelvben.
K: Hogyan kapcsolódik egymáshoz a kínai és a japán nyelv?
V: A kínai egy kínai-tibeti nyelv, míg a japán egy izolált nyelv, ami azt jelenti, hogy egyetlen ismert nyelv sem áll rokonságban vele.
K: Milyen hatással volt a kínai a japánra?
V: A kínai nyelv nagy hatással volt a japánra, és számos részét befolyásolta, beleértve a fonológiát (a hangok szerveződését) és a szókincset.
K: Hogyan hatott a kínai szavak bevezetése a japán nyelvbe a szótagokra?
V: A kínai szavak bevezetése a japán nyelvbe lehetővé tette, hogy a szavak zárt szótagúak (mássalhangzóra végződő szótagok), hosszú magánhangzók és hosszú mássalhangzók legyenek. Ezt megelőzően a japán szavak szótagjai csak nyílt szótagúak voltak (magánhangzóra végződő szavak).
K: Mi a japán szavak három fő forrása?
V: A japán szavak három fő forrása a kínai-japán szókincs, a yamato kotoba (más néven wago), vagyis a japán anyanyelvű szavak, és a gairaigo, vagyis a kínai nyelveken kívül más nyelvekből (különösen a második világháború utáni korszak óta az angolból) kölcsönzött kölcsönszavak.
K: Mit jelent a "wago" szó?
V: A wago egy másik kifejezés a yamato kotoba szóra, amely a japán anyanyelvű szavakra utal.
