Phoronida
A Phoronida, vagyis a patkósférgek a tengeri állatok egy kis törzse. Húsz fajuk van, két nemzetségben. A Brachiozoa csoportba tartoznak, amelybe a brachiopodák is tartoznak.
A Phoronidák féreg alakúak, de a bélrendszerük a szájuk közelében hurkolódik és lép ki a testükből. Ez magyarázza a "patkóférgek" elnevezést. Minden óceánban és tengerben előfordulnak (kivéve a sarki tengereket), és valamennyi faj széles földrajzi elterjedési területtel rendelkezik.
400 méteres mélységig, de főként 0 és 70 méter között fordulnak elő. Az élettartamuk körülbelül egy év. A kifejlett egyedek csőférgek, és kitinszerű csöveket választanak ki, amelyekben élnek. Ezek a csövek az iszapba vagy homokba temetkezhetnek, vagy a sziklás aljzat felszínén nyugszanak. Ha sziklákon élnek, akkor kolóniákban élhetnek, amelyekben a csövek egymás köré csavarodnak, hogy megtartsák magukat. Egyes fajok képesek a sziklákban, például mészkőben, mészkagylókban vagy akár cementpillérekben lévő lyukakat kioldani; ezután ezekben a lyukakban élnek, amelyeket váladékos csöveikkel bélelnek ki.
Táplálkozásukhoz lophophore-t, a szájat körülvevő csillós szerkezetet használnak. A Bryozoa és Brachiopoda fajokkal együtt a phoronidák a lophophoratákhoz tartoznak, amelyeket néha egyetlen törzsként kezelnek.
Anatómia
Bár általában hosszúak, akár 50 cm-esek is lehetnek. A phoronidák általában nagyon vékonyak.
A Phoronidák emésztőrendszere egy rövid nyelőcsőből áll, amely egy gömb alakú gyomorba, majd a bélbe vezet, amely a végbélnyílásban végződik. A Phoronidák egyszerű vérrendszerét egy leszálló artéria és egy felszálló véna alkotja, amelyeket finom hajszálerek hálózata köt össze. A csápok mindegyikében is vannak erek. A vér színtelen, de tartalmaz olyan hemoglobinszerű festékanyagot tartalmazó sejttesteket, amelyek segítik az oxigén szállítását.
Az idegrendszert főként a száj és a végbélnyílás közötti idegganglion, a lophophore alapján lévő gyűrűs ideg, egy vagy két óriási idegrost alkotja, amelyek a ganglionból indulnak ki és a testfal mentén húzódnak. Az anális papillán két csöves kiválasztószerv található, amelyek a nephridiopórákon keresztül a külvilág felé ürítenek.
A phoronidák szerkezete.
Reprodukció
A phoronidák lehetnek hermafroditák vagy egyneműek, és szaporodhatnak ivartalanul is. Az ivarsejtek a nephridiákon keresztül szabadulnak fel. A megtermékenyítés valószínűleg belső. A Phoronidák kétféle szaporodási stratégia egyikét követik. Egyes fajok, mint például a Phoronis ovalis, csak néhány (12-25) nagyméretű tojást raknak, amelyekben sok sárgája van. Ezeket az ikrákat a kifejlett egyed csövében neveli, és csak akkor engedi ki őket, amikor már kikeltek. A második stratégia a sokkal nagyobb számú (akár 500) kisebb tojás lerakása. Ezeket a tojásokat azonnal kiengedik, amint megtermékenyülnek. Ezekből néhány nappal később kelnek ki az úgynevezett "actinotrocha" lárvák. A lárvák 2-3 hétig planktonikus fejlődésen mennek keresztül, és körülbelül 20 nap múlva telepednek le. A metamorfózis "katasztrofális", kevesebb mint 30 perc alatt zajlik le, és egy karcsú fiatal phoronidát eredményez.
A Phoronidák képesek regenerálni a lophophore-t, ha az megsérül, sőt a Phoronis ovalis önként veszíti el a lophophore-t, hogy lerakja a tojásait. Az ikrák lerakása után az állat új lophore-t növeszt.
Etetés
A Phoronidák szuszpenziós táplálkozásúak. Lophofóráikat az uralkodó vízáramlatba mozgatják. A vízáramlatban lévő táplálékrészecskéket a nyálkahártya-áramlás csapdába ejti, amely a csápok mentén halad, amíg el nem éri a szájgyűrűt. Ott a szájukba, majd az emésztőrendszerükbe kerülnek. Az aminosavak közvetlen felvétele a hámon keresztül is megtörténik.
Fossziliák
A phoronidák fosszilis emlékei szegényesek. A devonból származó fúrások közül néhányat a phoronidáknak tulajdonítanak. Az Iotuba chengjiangensis-t, amely az alsó kambriumból mindössze három példányból ismert, phoronidaként értelmezték, mivel úgy tűnik, hogy U alakú béllel rendelkezett és csápos volt. A phoronidák rokonságban állhatnak a hederellidák néven ismert gyakori, de rejtélyes csöves kövületekkel.
Kérdések és válaszok
K: Mik azok a patkósférgek?
V: A patkósférgek a tengeri állatok egy kis törzse, amely két nemzetség húsz fajával rendelkezik. A Brachiozoa családba tartoznak, amelybe a brachiopodák is tartoznak.
K: Miért hívják őket patkósférgeknek?
V: Azért hívják őket patkóférgeknek, mert a bélrendszerük a szájuk közelében hurkolódik és lép ki a testükből, ami patkószerű alakot kölcsönöz nekik.
K: Hol találhatók a phoronidák?
V: A phoronidák a sarki tengerek kivételével minden óceánban és tengerben megtalálhatók, és valamennyi faj széles földrajzi elterjedési területtel rendelkezik. Akár 400 méteres mélységben is előfordulnak, de főként 0 és 70 méter között.
K: Mekkora a phoronidák élettartama?
V: A phoronidák élettartama körülbelül egy év.
K: Hogyan élnek a phoronidák?
V: A phoronidák csőférgek, és kitinszerű csöveket választanak ki, amelyekben élnek. Ezek a csövek lehetnek az iszapba vagy homokba temetkezve, vagy egy sziklás aljzat felszínén nyugszanak. Egyes fajok képesek a sziklákban, például mészkőben, mészkagylókban vagy akár cementmólókban lévő lyukakat kioldani, és ezekben a lyukakban élnek, amelyeket a szekretált csöveikkel bélelnek ki.
K: Hogyan táplálkoznak a phoronidák?
V: A phoronidák a szájat körülvevő, csillós szerkezetű lophophore segítségével táplálkoznak.
K: Melyik törzsbe tartoznak a phoronidák?
V: A Bryozoa és Brachiopoda fajokkal együtt a phoronidák a lophophoratákhoz tartoznak, amelyeket néha egyetlen törzsként kezelnek.
