Syed Ahmed Khan

Sir Syed Ahmed Khan CSI (urdu: سر سید احمد خان; (1817. október 17. - 1898. március 27.) tanár és politikus volt. Filozófus is volt. Szociális reformer is volt. Ő alapította azt az iskolát, amelyből később az Aligarh Muszlim Egyetem lett.

1857-ben lázadás tört ki Indiában. Ez az első indiai függetlenségi háború néven ismert. Ez idő alatt Sir Syed hű maradt a britekhez; sok európai életét is megmentette. A lázadás után írt egy könyvet, amelyben azt állította, hogy valójában a britek voltak azok, akik a lázadást okozták.Ahhoz, hogy eldöntsük, hogy Sir Syed kommunista vagy kommunista volt-e, értékelnünk kell az általa írt beszédeket és cikkeket. Sir Syed egyik ilyen beszéde, amelyet 1888-ban Meerutban tartott, világosan mutatja, hogy Sir Syed a vallási fanatikusok érveihez fordult annak érdekében, hogy közösségi szövetséget alakítson ki az indiai muszlimok és a brit keresztények között.

E tartományok hindu testvéreink elhagynak minket, és csatlakoznak a bengáliakhoz. Akkor azzal a nemzettel kellene egyesülnünk, amellyel egyesülni tudunk. Egyetlen mohamedán sem mondhatja, hogy az angolok nem "a Könyv népe" (Korán kifejezés, amely a zsidókra, keresztényekre és szabiánusokra utal). Egyetlen mohamedán sem tagadhatja ezt: hogy Isten azt mondta, hogy "más vallású" emberek nem lehetnek a mohamedánok "barátai", kivéve a "keresztényeket". Aki olvasta a Koránt és hisz benne, az tudhatja, hogy a mi népünk (a muszlimok) nem várhatnak barátságot és szeretetet más népektől. Jelenleg nemzetünk rossz állapotban van az oktatás és a gazdagság tekintetében, de Isten megadta nekünk a vallás fényét, és a Korán jelen van útmutatásunkra, amely elrendelte, hogy ők (keresztények) és mi (mohamedánok) barátok legyünk."[1]

Elégedetlen volt a muszlimok indiai helyzete miatt, mivel társadalmi és gazdasági helyzetük egyre romlott. Sir Syed szerint a muszlimoknak pozitívan kellett viszonyulniuk a britekhez, és el kellett fogadniuk az oktatási módszereiket. Azt akarta, hogy a muszlimok is részesüljenek a britek előnyeiből. E feladat elérése érdekében együttműködést kellett kialakítania a muszlimok és a britek között. Ennek érdekében a következő dolgokat tette:

• írtak a hűséges indiai mohamedánok, hogy bebizonyítsák, hogy a muszlimok nem hűtlenek a britekhez, és kérjék a briteket, hogy vessenek véget ellenségeskedésüknek.
• "Esszé az indiai felkelés okairól" című röpiratot írt, és rámutatott az 1857-es felkelés kitörésének okaira. Ezt a röpiratot ingyenesen terjesztették a brit tisztviselők között.
• írta a Tabyin-ul-kalamot, hogy rámutasson az iszlám és a kereszténység közötti hasonlóságokra.
• Megalapította a Brit Indiai Szövetséget

Sir Syed létfontosságú szerepet játszott az indiai muszlimok oktatási felemelkedésében. A következő dolgokat tette az oktatási színvonal javítása érdekében:

• létrehozta a Tahzib-ul-Akhlaq című folyóiratot, amely olyan befolyásos muszlimok cikkeit tartalmazta, akik egyetértettek Sir Syed oktatással kapcsolatos megközelítésével.
• 1863-ban tudományos társaságot alapított Ghazipore-ban.
• 1859-ben Murdabadban nyitott iskolát
• Iskolát nyitott ghazipore-ban 1864-ben
• Bizottságot hozott létre az új iskolák számára történő pénzgyűjtésre
• 1875. május 24-én mohamedán angol-keleti iskolát alapított Aligarhban.
• 1866-ban mohamedán oktatási konferenciákat hozott létre az oktatás színvonalának emelése érdekében.

Sir Syed a szubkontinens muszlimjainak politikai tudatosságát is növelte. Eleinte a hindu-muszlim egységben hitt, de később a két nemzet elmélete mellett döntött. 1885-ben megalakult az Indiai Nemzeti Kongresszus. Azt állította, hogy ez minden indiai szervezete, vallásra való tekintet nélkül. Később azonban bebizonyosodott, hogy csak a hinduk számára működik, és megpróbálta kiirtani a muszlimokat. A Kongresszus három követelést fogalmazott meg:

1. a lakosság politikai képviselete. Ez nyilvánvalóan hindu dominanciát jelentett, mivel ők voltak a domináns többség Indiában, és Sir Syed ellenezte ezt.
2. A kormányzati kinevezésnek versenyvizsgával kell történnie. Sir Syed ellenezte ezt, mert tudta, hogy a hinduk oktatási színvonala sokkal jobb, mint a muzulmánoké.\\
3. A következő hivatalos nyelvnek az urdu helyett a hindinek kellene lennie. Az urdu különleges helyet foglalt el a muszlimok szívében, és Sir Syed ellenezte ezt. Ezt a követelést a britek elfogadták.

Sir Syed Ahmed Khan fontos szerepet játszott a muszlimok helyzetének javításában. Fáradhatatlanul dolgozott a muszlimok és a britek közötti kapcsolatok helyreállításán. Az aligarh-i mozgalom révén újjáélesztette a muszlimokat, és rámutatott az oktatás fontosságára. Ő hozta létre a két nemzet elméletét, és ezért úgy ismerik, mint "A pakisztáni mozgalom atyja".

Kérdések és válaszok

K: Ki volt Sir Syed Ahmed Khan?

K: Mi történt 1857-ben?

K: Hogyan reagált Sir Syed Ahmed Khan a lázadásra?

K: Mit mondott Sir Syed 1888-ban Meerutban tartott beszédében?

K: Mit tett Sir Syed a muszlimok oktatási színvonalának javítása érdekében?

K: Hogyan növelte a muszlimok politikai tudatosságát?

Keresés betűvel