Niger folyó – Nyugat-Afrika fő folyója, hossza több mint 4180 km
A Niger folyó Nyugat-Afrika fő folyója. Hossza több mint 4180 km (2500 mérföld). Félhold alakú, és áthalad Guineán, Malin, Nigeren, a benini határon, majd Nigérián. Végül egy nagy deltában, az olajfolyók Niger-deltájának nevezett deltában éri el a tengert. Az Atlanti-óceánnak ezt a részét nevezik Guineai-öbölnek. A Niger Afrika harmadik leghosszabb folyója. Csak a Nílus és a Kongó hosszabb. Fő mellékfolyója a Benue folyó.
Forrás, vízgyűjtő és vízhozam
A Niger forrása a Guineai-felföldön, a Fouta Djalon környékén található, ahonnan nyugat–északkeleti ívet ír le. A folyó vízgyűjtő területe mintegy 2,1 millió km², így nagy hatással van több ország mezőgazdaságára és ökoszisztémáira. A vízhozam erősen szezonális: az esős évszakban jelentős áradások fordulnak elő, míg a száraz időszakban a vízszint lecsökken, különösen a felső és középső szakaszon.
Folyásirány és szakaszok
A folyó „félhold” alakú pályáját a térség domborzati viszonyai határozzák meg. A felső szakasz a Guineai-felföldtől a maliai belső deltáig tart, ahol a Belső Niger-delta (Inner Niger Delta) kiterjedt mocsaras, szikes és ártéri területeket alkot. Innen tovább délkelet felé halad, keresztül a Niger közigazgatási területén és végül Nigériába érve találkozik legnagyobb mellékfolyójával, a Benue folyóval, majd a hatalmas Niger-deltába ömlik.
Ökológia és élővilág
A folyó és ártéri területei gazdag élővilágnak adnak otthont: számos hal-, madár-, krokodil- és vízilófaj fordul elő a különböző szakaszokon. A Belső Niger-delta különösen fontos madárvonulási és halászati terület. A folyó- és ártéri rendszerek fenntarthatóságát azonban veszélyeztetik a klímaváltozás, a vízszabályozás, a túlhalászat és a vízminőség romlása.
Gazdasági és kulturális jelentőség
A Niger a térség egyik fő élelem- és vízforrása: biztosítja az öntözést, a halászatot, az ivóvizet, továbbá fontos közlekedési útvonal a helyi közösségek számára. Történelmi szerepe is kiemelkedő: a folyó mentén alakultak ki a karavánutak és nagy városállamok, például Timbuktu és Gao, amelyek a középkorban az iszlám tanulás és a kereskedelem központjai voltak (arany, só és más áruk). Ma a folyó mentén fekvő városok — köztük Bamako (Mali), Niamey (Niger) és számos nigériai település — gazdasági és közigazgatási központok.
Ember által okozott változások és infrastruktúra
A folyón több gát és duzzasztómű található, amelyek célja az árvízvédelem, az öntözés és a vízerőművek üzemeltetése. Nigériában például a Kainji és a Jebba gátak jelentős vízerőművek. Maliban kisebb öntözési és erőmű-projektek működnek, például a Markala-irányító művek és a Sélingué környéki létesítmények (utóbbiak mellékfolyókon). Ezek az építmények javítják az energiatermelést és az öntözést, de megváltoztatják a természetes áradási ciklust, ami ökológiai és társadalmi hatásokkal jár.
Delta, olaj és környezeti problémák
A folyó torkolata Nigéria területén a Niger-delta, amely egy rendkívül gazdag, de környezetileg sérülékeny terület. A deltában nagy olajkitermelő ipar működik; az olajkitermelés és a csővezetékek szivárgása, illetve a rossz környezetgazdálkodás komoly szennyezést és élőhelypusztulást okozott. Emellett a térségben társadalmi konfliktusok is előfordulnak a források megosztása és a környezeti károk miatt.
Kihívások és jövőbeli lehetőségek
A Niger vízgyűjtőjének fenntartható kezelése nemzetközi együttműködést igényel, mivel a folyó több országon keresztül folyik. Szükséges a vízminőség javítása, a természeti élőhelyek védelme, az ésszerű vízhasználat és a közösségek bevonása a döntéshozatalba. Fenntartható fejlesztési projektek — például hatékony öntözés, halgazdálkodás megújítása és a megújuló energiaforrások bővítése — javíthatják a helyi lakosság életszínvonalát, miközben csökkentik a környezeti terhelést.
Összegzésként a Niger folyó nemcsak természeti erőforrás, hanem kulturális és gazdasági híd is Nyugat-Afrika országai között; védelme és fenntartható használata kulcsfontosságú a régió jövője szempontjából.
Etimológia
A Niger név eredetét senki sem ismeri. Sokan úgy gondolják, hogy a latin "fekete" szóból, a niger-ből származik, de erre nincs bizonyíték, és a portugál felfedezők valószínűleg a saját szavukat (negro) használták volna a térképeiken. Emellett a Niger nem fekete vizű folyó (lásd Rio Negro). Egyesek úgy gondolják, hogy a "fekete" az itt élő emberek színét jelentheti, de ez nem történt meg egyetlen más afrikai folyó esetében sem.
Ezért a legtöbben úgy gondolják, hogy a név a folyó közepén fekvő terület eredeti lakóitól származik, ahol a korai európai térképek a "Quorra" nevet használták. Az egyik lehetőség a tuareg gher n gheren "folyók folyója" kifejezés, amely ngher-re vagy "niger"-re rövidül, a folyó Timbuktu melletti közepéről.
A Tabula Peutingeriana szerint "Flumen Girin" (Girin folyó) és "Hoc flumen quidam Grin vocant, alii Nilum appellant dicint enim sub terra Etyopium in Nilum ire Lacum.", ami azt jelenti: "Ezt a folyót, amelyet egyesek Grinnek neveznek, mások Nílusnak hívják, és úgy gondolják, hogy Etiópia (azaz a mai Afrika) földje alatt folyik a Nílus-tóba".
Nigéria és Niger a folyóról kapta a nevét. A folyó mellett élő emberek számos nevet adtak a folyónak, például Jeliba vagy Joliba ("nagy folyó" Manding nyelven), Isa Ber ("nagy folyó" Songhay nyelven), Oya, (a Yoruba River Niger istennője) és Kworra vagy Quorra. Az utóbbi elnevezést az európaiak a folyó alsó szakaszára használták, mielőtt még tudták volna, hogy a felső és az alsó rész összekapcsolódik.
Földrajz
A Niger folyó meglehetősen tiszta folyó. Csak 10%-ban tartalmaz annyi hordalékot, mint a Nílus, mivel a Niger forrása nagyon régi kőzetekben ered, amelyekben kevés az iszap. A Nílushoz hasonlóan a Niger folyónak is minden évben van áradása; ez szeptemberben kezdődik, novemberben lesz a legerősebb, és májusban ér véget.
A folyó szokatlan jellegzetessége a Niger belvízi deltája. Ez ott alakul ki, ahol a folyó hirtelen kevésbé meredek lesz. Ezáltal egy Belgium nagyságú területen összefüggő patakok, mocsarak és tavak régiója jön létre. Az évenkénti áradások miatt a delta nagyon alkalmas a halászatra és a mezőgazdaságra.
A Niger szokatlan útvonalon halad. Bumeráng alakú, és ez 2000 éven át összezavarta az európaiakat. Forrása mindössze 240 km-re van az Atlanti-óceántól, de a folyó a tengertől távolodva a Szahara sivatagba ömlik, majd Timbuktu (Tombouctou) ősi városának közelében megfordul. Innen délkelet felé halad a Guineai-öbölbe.
Az ókori rómaiak úgy gondolták, hogy a Timbuktu melletti folyó a Nílus része, és Ibn Battuta is ezen a véleményen volt. A korai 17. századi európai felfedezők úgy gondolták, hogy nyugatra folyik, és a Szénégal-folyóval egyesül. Valószínűleg sok helyi lakos ismerte a valódi útvonalat, de az európaiak csak a 19. század végén ismerték meg, amikor Mungo Park skót felfedező Utazások Afrika belsejében című könyvében említést tett róla. Ez a szokatlan útvonal azért alakult ki, mert a Niger folyó két ősi folyó, amelyek egyesülnek. A Niger felső folyása a forrástól, Timbuktu mellett, a folyó kanyarulatáig egy tóba torkollott, de a tó mára eltűnt. Az alsó Niger azonban a tó melletti hegyekben kezdődött, és délre, a Guineai-öbölbe ömlött. A Szahara sivatag i. e. 4000-1000 között kiszáradt, és a két folyó megváltoztatta útvonalát, és egyesültek (egyesek nem értenek egyet, de a legtöbben ezt tartják igaznak).
A folyó északi része, amelyet Niger-kanyarnak neveznek, azért fontos, mert ez a Szahara-sivataghoz legközelebbi nagy folyó. Ezért a Szaharától nyugatra átívelő kereskedelem ide érkezett, és ez lett a Száhel-menti királyságok, Mali és Gao központja.
Halászhajó a Niger folyón
Sárházak a Debo-tó szigetén, a Niger folyó széles szakaszán.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Niger folyó?
V: A Niger folyó Nyugat-Afrika fő folyója.
K: Milyen hosszú a Niger folyó?
V: A Niger folyó több mint 4180 km (2500 mérföld) hosszú.
K: Mely országokon halad keresztül a Niger folyó?
V: A Niger folyó áthalad Guineán, Malin, Nigeren, a benini határon, majd Nigérián.
K: Hol éri el a Niger folyó a tengert?
V: A Niger folyó egy nagy deltánál éri el a tengert, amelyet az olajfolyók Niger-deltájának neveznek.
K: Hogy hívják az Atlanti-óceánnak azt a részét, ahol a Niger folyó a tengerbe ömlik?
V: Az Atlanti-óceánnak azt a részét, ahol a Niger folyó a tengerbe ér, Guineai-öbölnek nevezik.
K: Melyik az a két folyó Afrikában, amelyik hosszabb a Niger folyónál?
V: A Niger folyónál hosszabb két folyó Afrikában a Nílus és a Kongó.
K: Melyik a Niger folyó fő mellékfolyója?
V: A Niger folyó fő mellékfolyója a Benue folyó.
