Szenegál folyó: Nyugat-Afrika 1800 km hosszú határfolyó

Szenegál folyó – Nyugat-Afrika 1800 km hosszú határfolyó: történet, források, torkolat, Manantali és Maka-Diama gátak, ökoszisztéma és OMVS együttműködés.

A Szenegál folyó egy fontos folyó Nyugat-Afrikában, amely mintegy 1800 km hosszú, és jelentős részben határfolyóként működik a Szenegál és Mauritánia között. A folyó korai történetére vonatkozó ókori említések is fennmaradtak: Az idősebb Plinius a Bambotusnak nevezte (a „víziló” jelentésű szóból), Claudius Ptolemaiosz pedig Niasnak. Hanno, a karthágói felfedező Kr. e. 450 körül járhatott a folyónál, amikor Karthágóból a Guineai-öbölben lévő Kamerun-hegyre tartott. Bár Karthágó i. e. 146-ban elpusztult, a történeti források szerint a folyó és környéke korán kapcsolatban állt a Földközi-tenger partvidékével.

Földrajzi jellemzők és vízgyűjtőterület

A folyó felső szakaszát Bafoulabé közelében a Semefé és a Bafing folyók összeömlése hozza létre. A Semefé és a Bafing forrásai Guineában találhatók. A Bafing a Malin területen halad át, a Semefé pedig a mali-szenegáli határvidék mentén folyik. (Megjegyzés: a források elnevezései és helyi változatai különböző nyelveken eltérhetnek.)

Torkolat, deltavidék és a Langue de Barbarie

A torkolat felé közeledve a Szenegál áthalad Biffeche-en, és a folyóban található egy jelentős sziget, ahol a történelmi város, Saint-Louis települt. A folyó torkolati szakaszán egy vékony homoknyelv, a Langue de Barbarie választja el a folyót az Atlanti-óceántól. A folyó végül ezen a vidéken éri el az óceánt.

Gátak, vízgazdálkodás és öntözés

A folyón két nagy gát épült: a Manantali-gát Maliban és a Maka–Diama-gát a mauritániai-szenegáli határnál, közelebb a tenger felé. A Manantali-gát egy jelentős víztározót hoz létre, amely áramtermelésre, öntözésre és aszályos időszakokban vízellátás biztosítására szolgál. A Maka–Diama gát célja többek között a sós víz visszaszorítása, hogy a só beáramlása ne rontsa el a mezőgazdasági területek termékenységét és a frissvízkészleteket.

Vízhozam, vízgyűjtő és mellékfolyók

A Szenegál folyó vízgyűjtő területe körülbelül 483 181 km², ahonnan a folyó vizét nyeri. Évente a források egyes adatai szerint mintegy 8 000 000 km³ víz halad végig a folyón — ez a konkrét szám nyilvánvalóan téves, értelmezési vagy típushelyességi hiba eredménye lehet. Valóságban a folyó éves vízhozama több milliárd köbméter nagyságrendű, és erősen ingadozik évszakonként és aszályos időszakok között (a pontos éves mennyiség mérőhelytől és időszaktól függ). Jelentősebb mellékfolyók: a Faleme, a Karakoro és a Gorgol, amelyek mind hozzájárulnak a főmeder vízhozamához és ártereihez.

Ökológiai és gazdasági jelentőség

• A folyó menti árterületek termékeny talajai fontos öntözött mezőgazdasági területeket táplálnak; rizstermesztés és más kultúrák nőnek itt.
• A vízi élővilág gazdag: a folyó mentén megtalálhatók többek között nagyszámú madárfajok, halak, valamint nagytestű emlősök, például vízilovak és krokodilok — a konkrét fajkészlet régiónként változik.
• A halászat és a helyi közlekedés szintén a folyó vízhozamától és vízszintjétől függ, ezért a gátak és vízhasználat befolyásolják a helyi közösségek megélhetését.
• Az ökológiai problémák közé tartozik a sóbesodródás, az árvízvédelem hiányosságai, üledéklerakódás és a klímaváltozás miatti csapadékeloszlás-változás, amelyek mind hatással vannak a természeti erőforrásokra és a közösségek életére.

Történeti és kulturális vonatkozások

A folyó menti területek gazdag kulturális örökséggel rendelkeznek: a part menti települések (például Saint‑Louis) fontos történelmi kereskedelmi központok voltak, és a régió etnikai, nyelvi sokszínűsége a folyóhoz kötődő hagyományokban tükröződik. Az ókori szerzők — mint Plinius vagy Ptolemaiosz — megemlítése azt mutatja, hogy a folyó és környéke régóta része a nagyobb történelmi kapcsolatrendszereknek.

Nemzetközi együttműködés

1972-ben Mali, Mauritánia és Szenegál megalapította az Organisation pour la mise en valeur du fleuve Sénégal (OMVS) szervezetét, amely a folyó és vízrendszereinek fejlesztését, fenntartható használatát és a vízgazdálkodás koordinálását szolgálja. Ez a szervezet kezeli a folyó körüli földterületek tervezését, az öntözési projektek működtetését és a gátak üzemeltetését. Guinea 2005-ben csatlakozott az OMVS-hez, ezzel kibővítve a határokon átnyúló együttműködést a teljes vízgyűjtőterületre kiterjedően.

Kihívások és kilátások

A folyó fenntartható kezelése több kihívás elé néz: a népességnövekedés, a mezőgazdasági igények növekedése, az éghajlatváltozás okozta csapadékeloszlás-változások és az ebből eredő aszályok, valamint a sóbevándorlás korlátozása mind stratégiai tervezést igényelnek. Az OMVS és a nemzetközi partnerek szerepe kulcsfontosságú abban, hogy a vízgazdálkodás egyszerre szolgálja a gazdasági fejlődést és az ökológiai egyensúlyt.

Összefoglalva, a Szenegál folyó nemcsak természeti erőforrás és közlekedési útvonal, hanem kulturális és gazdasági tengely is Nyugat-Afrika nyugati részén, amelynek fenntartható kezelése alapvető a régió jövője szempontjából.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a Szenegál folyó?

K: Ki volt az idősebb Plinius?

K: Hová ment Hanno, a karthágói Kr. e. 450 körül?

K: Melyik két folyó találkozik Bafoulabénál, és alkotja a Szenegál folyót?

K: Melyik két nagy gát található ezen a folyón vagy annak közelében?

K: Mekkora területről veszi a vizét?

Keresés betűvel