Guineai-öböl: meghatározás, földrajz és főbb folyók (Niger, Volta)

Koordináták: 1°0′N 4°0′E / 1.000°N 4.000°E / 1.000; 4.000

A Guineai-öböl a trópusi Atlanti-óceán legészakkeletibb része. A gaboni Cape Lopez-foktól északra és nyugatra a libériai Cape Palmas-fokig terjed. Az Egyenlítő és a főmeridián (nulla szélességi és hosszúsági fok) metszéspontja az öbölben van.

A Guineai-öbölbe torkolló számos folyó közül a Niger és a Volta. Az öböl partvidékéhez tartozik a Benini-öböl és a Bonny-öböl.

Földrajzi elhelyezkedés és partvidék

A Guineai-öböl Afrika nyugat-afrikai partvidékét foglalja magában, délről az Egyenlítő közeli térségektől északra az Észak-atlanti trópusokig. Az öböl partjai több országhoz tartoznak, többek között Libéria, Elefántcsontpart (Párt), Ghana, Togo, Benin, Nigéria, Kamerun és Gabon. A partvidék változatos: találhatók benne homokos strandok, mangrove-mocsarak, torkolati delta-rendszerek és nagyobb öblök (például a Benini-öböl és a Bonny-öböl).

Főbb folyók és deltarendszerek

A Guineai-öbölhez sok jelentős folyó torkollik, amelyek a belső afrikai területekről szállítanak üledéket, édesvizet és tápanyagokat. Kiemelhető:

• Niger — Nyugat-Afrika egyik legnagyobb folyója. Hosszú útján gazdag deltát hoz létre a tengerpartnál (Niger-delta), amely ökológiai és gazdasági szempontból is kiemelt terület (halászat, mezőgazdaság, valamint olaj- és gázkitermelés Nigériában).
• Volta — A Togói- és Ghánai-medencék vízrendszerének fő folyója; a Volta több kisebb ágra bomlik a torkolatnál. A Volta-gát építése (Lake Volta) jelentős hidrológiai és gazdasági hatású volt a régióban.
• További jelentősebb torkolatok: Sassandra és Bandama (Elefántcsontpart), Comoé (Elefántcsontpart–Ghána határ közelében), Sanaga és Wouri (Kamerun), amelyek hozzájárulnak a parti ökoszisztémák változatosságához.

Éghajlat, ökológia és biológiai sokféleség

A térség trópusi éghajlatú, jellemzők a magas hőmérséklet és a két évszakra tagolózható csapadék-eloszlás (esős és száraz időszak). A partok mentén gyakoriak a mangrove-erdők, amelyek fontos ökológiai funkciókat látnak el: védik a partot az eróziótól, tenyésztőhelyet biztosítanak halak és kagylók számára, és szénelnyelő szerepük is jelentős.

A tenger élővilága változatos: partközeli halállományok, rákok, kagylók valamint nagyobb tengeri fajok (például teknősök és cetek) is előfordulnak. A parti és torkolati területek néhány részén nagy az emberi nyomás, ami a biodiverzitás csökkenéséhez vezethet.

Gazdasági jelentőség

A Guineai-öböl fontos gazdasági térség: a part menti államok számára kulcsfontosságú a halászat, a tengeri kereskedelem és a hajózás. Nigéria partjai például a Niger-delta miatt jelentős olaj- és földgázkitermelő területek; a térség kikötői (pl. Lagos, Abidjan, Tema, Douala) nagy forgalmat bonyolítanak.

A régióban a turizmus is szerepet játszik, különösen a homokos strandok és trópusi környezet miatt, bár a fejlesztések eltérő mértékűek az egyes országokban.

Környezeti kihívások és védelem

A Guineai-öböl partvidékei többféle környezeti probléma előtt állnak: olajfoltok és szennyezés (különösen olajkitermelésből eredően), túlhalászás, mangrove-erózió, tengerszint-emelkedés miatti kockázatok és a part menti élőhelyek beszűkülése. Sok ország és nemzetközi szervezet foglalkozik védelemmel, helyreállítással és fenntartható gazdálkodási gyakorlatok bevezetésével.

Összefoglalás

A Guineai-öböl stratégiai és ökológiai szempontból is jelentős térség az Atlanti-óceán partján: fontosak itt a nagy folyók (mint a Niger és a Volta), változatos partvidékek és gazdag élővilág, miközben az intenzív emberi tevékenység és a klímaváltozás több környezeti kihívást eredményez.

Kérdések és válaszok

K: Hol található a Guineai-öböl?

K: Melyik óceán része a Guineai-öböl?

K: Mely országok jelölik a Guineai-öböl határait?

K: Hol található az Egyenlítő és a főmeridián metszéspontja?

K: Melyek azok a folyók, amelyek a Guineai-öbölbe ömlenek?

K: Melyek a Guineai-öböl partvonalának néhány jellegzetessége?

K: Hogyan fejezik ki a Guineai-öböl koordinátáit?

Keresés betűvel