Feketevízi folyó: definíció, okai, jellemzői és élővilága
Feketevízi folyó olyan folyó, amelynek mély, lassú mozgású csatornája erdős mocsarakon vagy vizes élőhelyeken keresztül folyik. Színét a bomló növényzet és talajanyagokból kiszabaduló huminsavak és tanninok a vízbe szivárognak, így a víz átlátszó, savas, sötét, teára vagy kávéra emlékeztető színűvé válik. A jellegzetes barna‑fekete árnyalat nem elsősorban lebegő hordalékból ered, hanem oldott szerves anyagokból (humic és fulvic savak), amelyek a fényt erősen elnyelik.
Okai és kialakulása
A feketevizek kialakulásának fő oka a vízgyűjtő területen jelenlévő tőzeges, erdős vagy elárasztott talajréteg, ahol lassú a lefolyás és jelentős a növényi anyag lebomlása. A bomló növényzetből kioldódó tanninok a és más humifikált anyagok hosszú szénláncú, színezett molekulákat képviselnek, amelyek oldott állapotban sötét színt adnak a víznek. Emellett a hidrológiai feltételek — lassú áramlás, hosszabb kontaktidő a talajjal és a növényzettel — fokozzák az oldott organikus anyagok jelenlétét.
Jellemzői
- Szín és átlátszóság: sötétbarna vagy fekete árnyalat, „tea‑szerű” megjelenés; a víz gyakran tiszta, de sötét színű, tehát a látóhatár rövidebb a fényelnyelés miatt.
- Kémiai tulajdonságok: általában savas kémhatásúak (alacsony pH), alacsony tápanyagtartalom (nagyjából kevesebb oldható nitrát és foszfát), valamint magas oldott organikus szén (DOC) tartalom. A ionkoncentrációja általában alacsonyabb, mint a meszes, „fehérvizi” folyóknál, de magasabb, mint a tiszta esővízé.
- Vízminőség: alacsony elektrolit‑vezetőképesség, kevés lebegő hordalék (ellentétben a vöröses, iszapos „whitewater” folyókkal).
- Tápanyagszint: a tápanyagtartalma alacsonyabb, mint a táplált, hordalékban gazdag folyóké, ezért primer termelékenységük gyakran korlátozott.
Elterjedés és példák
A feketevizek legismertebb előfordulási területe az Amazonas-medencében található, ahol a fekete, tiszta és vadvízi (whitewater) folyók elkülönítése jól ismert; sok kisebb patak és nagyobb folyó, például a Rio Negro, tipikus feketevíz. Példák találhatók más trópusi területeken és mérsékelt övi tőzeges vidékeken is: az Egyesült Államok déli részén a okefenokee‑szerű mocsarakból és több feketevízű folyóból is ismert ilyen típusú víz.
Élővilág és ökológiai jellemzők
A fekete vizek különleges életközösségeket tartanak fenn, mert a savas, tápanyag‑szegény és magas humikus anyag‐tartalmú környezet más feltételeket szab, mint a tápanyagban gazdag whitewater vagy kristálytiszta clearwater rendszerek. Ennek következményei:
- Adaptációk: sok növény- és állatfaj specializálódott a savas, alacsony iontartalmú környezetre; például a halaknál megfigyelhető az ionháztartás és a szaporodási stratégia finomhangolása.
- Fajösszetétel: a fajösszetétel gyakran eltér a közeli whitewater folyóktól; bizonyos díszhalak és amazóniai fajok (például a Rio Negro vidékéről származó kardinal tetra és egyes diszkuszfajok) jól ismertek és alkalmazkodtak a feketevízi feltételekhez.
- Alacsony primer produkció: a szegény tápanyagellátás kevés fitoplankton‑termelést tesz lehetővé, ezért a táplálékhálózat gyakran a parti és bentikus forrásokra, valamint a lebomló növényi anyagra támaszkodik.
Összetéveszthető típusok
Nem minden sötét színű folyó számít feketevíznek technikai értelemben. Mérsékelt övi területeken egyes folyók sötétnek tűnhetnek a fekete talaj (iszap) vagy sötét hordalék miatt; ezeket gyakran nevezik fekete iszapfolyóknak vagy torkolatoknak, de kémiai összetételük és eredetük eltér a humuszszínezésű, klasszikus feketevizektől.
Emberi hatások és védelmi szempontok
A feketevízi rendszerek érzékenyek az emberi beavatkozásokra: az erdőirtás, bányászat, mezőgazdasági vízelvezetés, gátépítések és klímaváltozás megváltoztathatják a hidrológiát és a víz kémiai összetételét, ami hatással van a helyi ökoszisztémákra. A természetes vízkeveredés és a tőzegterületek megőrzése fontos a feketevizek megőrzése szempontjából. A védelmi intézkedések közé tartozik a vízgyűjtő területek erdőborításának megőrzése, nem megfelelő hulladék‑ és vegyszerhasználat korlátozása, valamint a fenntartható gazdálkodás támogatása.
Történeti megjegyzés: az amazóniai folyók fekete, tiszta és vadvízi osztályozását Alfred Russel Wallace javasolta először 1853‑ban, és ez a megkülönböztetés ma is hasznos az ökológiai és hidrológiai vizsgálatokban.
A Suwanee folyó
Egy mocsárral táplált patak Észak-Floridában, tanninnal szennyezett, háborítatlan feketevízzel.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a feketevízi folyó?
V: A fekete vizű folyó olyan folyó, amelynek lassú mozgású csatornája erdős mocsarakon vagy vizes élőhelyeken keresztül folyik, és sötét színét a bomló növényzet okozza.
K: Mi okozza a fekete vizű folyók sötét színét?
V: A feketevizű folyók sötét színét az okozza, hogy a növényzet pusztulásával tanninok mosódnak ki a vízbe.
K: Hol található a legtöbb fekete vizű folyó?
V: A legtöbb fekete vizű folyó az Amazonas-medencében és az Egyesült Államok déli részén található.
K: Minden sötét folyó fekete vizű folyó?
V: Nem, nem minden sötét folyó fekete vizű folyó. Néhány folyó a mérsékelt égövi régiókban, amelyek sötétfekete talajjal borított területeken folyik le vagy folyik át, a talaj színe miatt fekete.
K: Miben különböznek a fekete vizű folyók a fehérvízi folyókétól a tápanyagok tekintetében?
V: A fekete vizű folyók tápanyagtartalma alacsonyabb, mint a vadvízi folyóké.
K: Milyen az ionkoncentráció a fekete vizű folyókban az esővízhez képest?
V: A fekete vizű folyók ionkoncentrációja magasabb, mint az esővízé.
K: Ki javasolta először az amazóniai folyók fekete-, tiszta- és vadvizű folyók osztályozását?
V: Alfred Russel Wallace javasolta először 1853-ban az amazóniai folyók fekete, tiszta és fehérvízi osztályozását.
