Niels Bohr (1885. október 7. - 1962. november 18.) dán fizikus, aki alapvető hozzájárulásokat tett a kvantumfizika és az atom szerkezetének megértéséhez. Kutatásai a nukleáris fizika korai eredményeihez is kapcsolódtak, amelyek később az atombomba kifejlesztéséhez vezettek, bár Bohr maga elsősorban elméleti munkát végzett és a fegyver közvetlen tervezésében nem vezetett szerepet.
Főbb tudományos eredmények
Bohr legismertebb munkája az 1913-as atommodellje: bevezette a kvantált (diszkrét) energiaszintek fogalmát az elektronok pályáira, amely magyarázatot adott az atomok vonalas spektrumára. Ebből származik többek között a Bohr-sugár és a hidrogénatom pontosabb elméleti leírása. 1922-ben Nobel-díjat kapott az atomok szerkezetének és a belőlük származó sugárzás vizsgálatában végzett szolgálataiért — különös tekintettel az atomi energiaszintek kvantálásának bevezetésére.
Kvantumelmélet, kiegészíthetőség és a koppenhágai iskola
Bohr volt az egyik vezető alakja a kvantumelmélet értelmezésének kialakításában. Megfogalmazta a kiegészíthetőség (complementarity) elvét, amely szerint a mikroszkopikus jelenségek különböző, látszólag ellentmondó leírásai (például hullám- és részecskejelleg) együttesen adnak teljes képet a valóságról. Ezekről a kérdésekről heves, építő jellegű vitákat folytatott például Albert Einsteinnel, akik a kvantummechanika filozófiai következményeiről érveltek. Bohr és tanítványai által létrehozott gondolatmenet és kutatói körzetet gyakran "koppenhágai értelmezésnek" nevezik.
Intézményépítés és közösségi szerepvállalás
1920 körül Bohr megalapította a Koppenhágai Teoretikai Fizikai Intézetet (ma Niels Bohr Institute néven ismert), amely fontos nemzetközi központtá vált a kvantumfizika és a magfizika kutatásában. Intézete vonzotta a kor legkiválóbb elméleti fizikusait, és élénk tudományos vitáknak adott helyet.
Második világháború és a nukleáris fegyverek kérdése
A második világháború idején Bohr Dániából menekülve Angliába és később az Egyesült Államokba ment; itt kapcsolatba lépett szövetséges tudósokkal és politikai döntéshozókkal. A Manhattan-projekt körül kialakuló munkákhoz és tudományos megbeszélésekhez konzultánsként kapcsolódott, ugyanakkor erősen foglalkoztatta a nukleáris fegyverek nemzetközi ellenőrzésének és felelősségteljes kezelésének kérdése. Bohr az atomenergia békés célú felhasználása és nemzetközi ellenőrzés mellett érvelt.
Személyes élet és örökség
1912-ben vette feleségül Margrethe Nørlund-ot. Egyik fia, Aage Bohr, szintén kiváló fizikus lett, és 1975-ben elnyerte saját Nobel-díját a magfizikai kutatásokban elért eredményeiért. Niels Bohr munkássága — a Bohr-modelltől a kvantumelmélet mélyebb filozófiai kérdéseiig — alapvetően befolyásolta a 20. századi fizika fejlődését, és ma is a modern elméleti fizika meghatározó alakjaként tartják számon.
