Murray Gell-Mann
Murray Gell-Mann (1929. szeptember 15. - 2019. május 24.) amerikai fizikus, aki 1969-ben fizikai Nobel-díjat kapott az elemi részecskék elméletével kapcsolatos munkásságáért. A Kaliforniai Technológiai Intézet Robert Andrews Millikan elméleti fizika professzor emeritusa, a Santa Fe Intézet kiváló munkatársa és társalapítója, az Új-Mexikói Egyetem fizika és csillagászat tanszékének professzora, valamint a Dél-kaliforniai Egyetem fizika és orvostudomány elnöki professzora volt.
Gell-Mann a CERN-ben is dolgozott, 1972-ben a John Simon Guggenheim Memorial Foundation ösztöndíjasaként.
Works
A részecskefizika, vagyis a világegyetemet alkotó legkisebb részek tanulmányozásáról volt ismert. Ezek a kis részecskék olyan módon viselkedtek, amelyek látszólag nem követték a fizika ismert törvényeit, és Gell-Mann kitalálta, hogy adjon nekik egy furcsasági számot, amely lehetővé teszi, hogy összehasonlíthassuk és kategóriákba sorolhassuk őket. Azzal az ötlettel is előállt, hogy az atom részei, a proton és a neutron még kisebb részecskékből állnak. A kvarkokat James Joyce Finnigan ébredése című könyvéből származó képtelen művének nevezte el.
Gell-Mann ezután kidolgozta azt az elképzelést, hogy a kvarkokat egy általa "színnek" nevezett erő tartja össze az atommagban, és ennek az erőnek kvantumszámot lehet adni. Richard Feynmannal együtt felfedezte a szubatomi részecskék közötti gyenge kölcsönhatást. Kutatta a húrelméletet, amely megmagyarázhatná, hogy mi alkotja a legkisebb részecskéket és erőket.
Személyes élet
Gell-Mann agnosztikus volt. Gell-Mann 2008 októberében támogatta Barack Obama amerikai elnökjelöltségét.
Gell-Mann 2019. május 24-én halt meg otthonában, az új-mexikói Santa Fében, 89 éves korában.
