Albert Fert (született 1938. március 7-én) francia fizikus, aki Carcassonne-ban született. Ő fedezte fel az óriási mágneses ellenállást (angol rövidítéssel GMR), egy olyan kvantummechanikai eredetű jelenséget, amelyben vékony, réteges fémstruktúrák elektromos ellenállása nagymértékben megváltozik a rétegek relatív mágneses orientációjától függően. A GMR lényege, hogy amikor a szomszédos ferromágneses rétegek mágneses irányai párhuzamosak, az elektronok könnyebben áramlanak, így kisebb az ellenállás; ellentétes irányok esetén az ellenállás megnő.
A felfedezésének gyakorlati jelentősége óriási volt: lehetővé tette a meghajtók és érzékelők érzékenységének ugrásszerű növelését, így sokkal kompaktabb, nagy kapacitású adattároló eszközök — például gigabájtos merevlemezek — megvalósíthatóvá váltak. Emellett a GMR megalapozta a spintronika (spin electronics) új tudományos és ipari területét, amely az elektron spinjét használja információfeldolgozásra és tárolásra (pl. modern read-head-ok, mágneses szenzorok, valamint egyes MRAM-technológiák alapjai).
Fert az orsay-i Université Paris-Sud professzora, és az Unité mixte de recherche nevű laboratórium tudományos igazgatója. A laboratórium a Centre national de la recherche scientifique (Nemzeti Tudományos Kutatóközpont) és a Thales csoport közös kutatóegysége, ahol vékonyréteg-technológiákkal és mágneses anyagokkal kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatások folynak.
Az alapkutatási eredmények és az ipari alkalmazhatóság együttes értékelése nyomán Fert megosztva kapta a 2007-es fizikai Nobel-díjat Peter Grünberg német fizikussal, aki függetlenül hasonló jelenséget fedezett fel. Fert munkássága számos nemzetközi elismerést hozott számára, és jelentősen hozzájárult a nanomágnesesség és a spintronika fejlődéséhez.
Összefoglalva: Albert Fert felfedezése forradalmasította a mágneses adatrögzítést és új kutatási- és ipari irányokat nyitott meg a spin alapú elektronika területén, ami közvetlenül hozzájárult a nagy kapacitású, modern adattároló eszközök elterjedéséhez.