Hizb-ul-Mudzsahedin: Kasmír militáns szervezete — történet és célok

Hizb-ul-Mudzsahedin: részletes elemzés történetéről, céljairól, kapcsolatairól (ISI, Jamaat-e-Islami) és szerepéről a kasmíri konfliktusban.

A Hizb-ul-Mudzsahedin (HM) az egyik legnagyobb militáns csoport, amely Dzsammuban és Kasmírban működik Azad Dzsammu és Kasmírból, és a vitatott terület integrációjáért és az egész kasmíri régió egyesítéséért áll ki Pakisztánnal. A HuM megalakulása óta Kasmír iszlamizálását is akarja.

A HuM 1989-ben alakult a Kasmír-völgyben, vezetője Ahsan Dar mester volt. Dar-t később az indiai fegyveres erők 1993. december közepén letartóztatták. A hírek szerint a Jamaat-e-Islami (JeI) militáns szárnyaként alakult a pakisztáni külső hírszerző ügynökség, az Inter Services Intelligence (ISI) utasítására, hogy szembeszálljon a Dzsammu Kasmír Felszabadítási Fronttal (JKLF), amely az állam teljes függetlenségét szorgalmazta a nemzetektől. A Hizb korai káderei közül sokan a JKLF korábbi tagjai voltak.

Történeti és szervezeti háttér

A Hizb-ul-Mudzsahedin a késő 1980-as évek végén alakult meg a Kasmír-völgyben, amikor a feszültség és a felfegyverkezett ellenállás felerősödött. A szervezet kezdeti vezetője Ahsan Dar volt; később a szervezet élére más vezetők kerültek, akik közül a legismertebbek egyike Syed Salahuddin (Muhammad Yousuf Shah) volt, aki Pakisztán felől irányította a mozgalom politikai és katonai ügyeit.

Jellemzői és szerkezete:

• a HM erős helyi rekrutációra támaszkodott, sok korai tag a JKLF-ből érkezett;
• részben hierarchikus, részben sejt-szerű felépítés jellemezte, amely alkalmazkodott a gerilla-harcstílushoz;
• politikai és katonai szárnyat is működtetett: a katonai egységek támadásokat hajtottak végre, míg a politikai szimpatizánsok a Pakisztán irányába való integráció mellett kampányoltak.

Ideológia és célok

A szervezet céljai közé tartozott a vitatott terület Pakisztánhoz történő csatlakoztatása és az iszlám alapú társadalmi-politikai változások előmozdítása Kasmírban. Ellentétben olyan szervezetekkel, amelyek teljes függetlenséget követeltek, a Hizb alapvetően Pakisztánhoz történő csatlakozást támogatta, és ideológiailag közelebb állt a Jamaat-e-Islami vonalához.

Műveletek, taktikák és hatás

A HM harci módszerei között megtalálhatók voltak:

• gerilla- és támadó jellegű akciók, ambush-ok és rajtaütések indiai biztonsági erők ellen;
• robbanószerkezetek és fegyveres összecsapások használata városi és vidéki területeken egyaránt;
• időnként ún. „titkos” akciók, eltérő intenzitással és szervezési szinttel.

Ezek a műveletek súlyos következményekkel jártak a polgári lakosságra és a régió biztonsági helyzetére nézve: nagy számú haláleset, sebesülés, belső elmozdulások és gazdasági károk kapcsolódnak a fegyveres konfliktus időszakaihoz. Emberi jogi szervezetek több alkalommal is beszámoltak mind a militánsok, mind a biztonsági erők részéről elkövetett visszaélésekről.

Kapcsolatok és támogatás

A Hizb-ul-Mudzsahedin kapcsolatokat tartott fenn különböző belső és külső szereplőkkel. Sok forrás szerint ideológiai és szervezeti kapcsolat fűzte a Jamaat-e-Islamihoz, és a HM tevékenységeit részben a pakisztáni szereplők támogatása befolyásolta. Az ilyen kapcsolatok kapcsán a nemzetközi és regionális szereplők eltérően értékelték a csoport szerepét, és különböző államok más-más megközelítéssel reagáltak a HM-re.

Jogállás, üldözés és visszaszorulás

Az indiai hatóságok a HM-et ellenséges, fegyveres szervezetként kezelték, és több vezetőjét letartóztatták az évek során (például Ahsan Dar 1993-ban). A 2000-es évektől kezdődően több tényező — köztük a célzott biztonsági műveletek, belső ellentétek, a tagság elvándorlása vagy megadásai, valamint a politikai kezdeményezések — hozzájárultak a szervezet befolyásának csökkenéséhez bizonyos területeken.

Megoszlás és jelenlegi helyzet

A HM nem volt mentes a belső nézeteltérésektől és szakadásoktól: idővel különböző frakciók és helyi vezetők külön utakon jártak, ami tovább gyengítette a korábbi egységes felépítést. Ugyanakkor a régióban időről időre továbbra is előfordulnak erőszakos cselekmények, és a Hizb egyes elemei továbbra is aktívak bizonyos körzetekben, bár korábbi befolyásuk jelentősen visszaesett az 1990-es évek csúcsához képest.

Összegzés

A Hizb-ul-Mudzsahedin fontos szereplő volt a kasmíri konfliktus fegyveres szakaszában: céljai, taktikái és kapcsolat rendszere jelentős hatással volt a régió politikai és biztonsági dinamikájára. A szervezet tevékenysége súlyos humanitárius következményekkel járt, és hozzájárult a hosszú távú instabilitáshoz. A későbbi években a HM ereje és egysége gyengült, de a kasmíri helyzet komplexitása miatt a nyugalom törékeny maradt, és a politikai megoldások, valamint a biztonsági intézkedések egyaránt fontos szerepet játszanak a további fejleményekben.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a Hizb-ul-Mudzsahedin (HM)?

K: Mit akar még a HM a Pakisztánnal való integráción kívül?

K: Mikor alakult meg a HM, és ki volt a vezetője?

K: Dar 1993 után is képes volt-e tovább vezetni a HM-t?

K: Miért alakult meg állítólag a HM?

K: Kik voltak a Hizb korai káderei?

K: Hol működik a HM?

Keresés betűvel