Genetikailag módosított élelmiszer
A géntechnológiával módosított élelmiszer (GM élelmiszer) olyan élelmiszer, amelyet genetikailag módosított szervezetek (GM szervezetek) felhasználásával állítottak elő. A géntechnológiával módosított élelmiszerek géntechnológiával módosított szervezeteket tartalmaznak. Gyakori példa erre a kukorica, a szójabab, a gyapot és a repce. Az első géntechnológiával módosított, értékesítésre engedélyezett élelmiszer-állat a lazac.
A géntechnológiával módosított élelmiszerek kereskedelmi értékesítése 1994-ben kezdődött, amikor a Calgene először hozta forgalomba késleltetett érésű paradicsomát. A géntechnológiával módosított élelmiszerek közé tartozik a szójabab, a kukorica, a repce, a rizs és a gyapotmagolaj. A rendelkezésre álló és jövőbeli termények jellemzői közé tartozik a gyomirtó szerekkel, rovarokkal, vírusokkal, gombákkal szembeni ellenálló képesség, extra tápanyagok előállítása, gyorsabb növekedés vagy más hasznos cél. Kísérleti jelleggel génmódosított haszonállatokat is kifejlesztettek.
Kutatások folynak olyan baktériumokról, amelyek felgyorsítanák a sajtkészítést. Genetikailag módosított élesztővel kevesebb kalóriát tartalmazó sört lehetne készíteni.
Szabályozás
A kormányok által a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) fejlesztésének és kibocsátásának értékelésére és kezelésére alkalmazott megközelítések országonként eltérőek. A legszembetűnőbb különbségek az USA és Európa között vannak.
Az Egyesült Államok szabályozási politikája a Biotechnológia szabályozásának koordinált kerete. A politikának három fő elve van:
- Az USA politikája a génmódosítási (GM) technikák termékére, nem pedig magára a folyamatra fog összpontosítani.
- Csak az ellenőrizhető tudományos kockázatokra alapozott szabályozás lesz tolerálható, és
- A géntechnológiával módosított termékek eléggé hasonlítanak a meglévő termékekhez ahhoz, hogy a meglévő jogszabályok elegendőek legyenek a termékek felülvizsgálatához.
Az Európai Unió rendelkezik a világ legszigorúbb GMO-szabályaival. Minden GMO és besugárzott élelmiszer "új élelmiszernek" minősül, és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) széles körű, eseti, tudományos alapú élelmiszer-értékelésnek veti alá. Az engedélyezés kritériumai négy nagy kategóriába sorolhatók: "biztonság", "választás szabadsága", "címkézés" és "nyomon követhetőség".
Sok tudós azonban úgy véli, hogy a jelenlegi vizsgálatok nem elég jók ahhoz, hogy biztosak lehessünk abban, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek biztonságosak.
Címkézés
Az egyik legfontosabb kérdés az, hogy a géntechnológiával módosított termékeket fel kell-e címkézni. A dél-afrikai önkéntes címkézésről szóló tanulmány szerint a GMO-mentesnek jelölt termékek 31%-ának 1,0% feletti volt a GM-tartalma.
Kanadában és az Egyesült Államokban a géntechnológiával módosított élelmiszerek címkézése önkéntes. Európában minden olyan élelmiszert (beleértve a feldolgozott élelmiszereket is) vagy szarvasmarha-takarmányt, amely 0,9%-nál több jóváhagyott GMO-t tartalmaz, címkével kell ellátni.
Japán, Malajzia, Új-Zéland és Ausztrália előírja a címkézést, hogy az emberek választhassanak a géntechnológiával módosított, a hagyományos vagy a bio eredetű élelmiszerek között.
Példák
Az USA-ban felhasznált növényi olajok nagy részét géntechnológiával módosított növényekből állítják elő. A növényi olajat közvetlenül a fogyasztóknak adják el étolaj, margarin és zsiradék formájában, és készételekben használják.
Ami a szójababot illeti, az USA termésének mintegy 95%-a géntechnológiával módosított, és a világ szójatermésének mintegy 85%-át szójalisztnek és növényi olajnak dolgozzák fel. A szójababtermés nagy részét olajtermelésre termesztik, a magas fehérjetartalmú zsírtalanított és "pirított" szójalisztet pedig haszonállat- és kutyatápként használják. Az USA szójatermésének 98%-át haszonállatok takarmányozására használják fel. A szójabab kisebb százalékát használják fel közvetlenül emberi táplálékként.
Burgonyafertőzés
A kutatók géntechnológiával módosított burgonyát állítottak elő, amely ellenáll a burgonyafertőzésnek. Ez a betegség okozta az ír burgonyaéhínséget az 1840-es években. Az EU jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy ezt a géntechnológiával módosított növényt kereskedelmi célokra termeszthessék.
.jpg)

Szójabab termesztése: az USA-ban használt szójabab nagy része géntechnológiával módosított.
Egyéb források
- A jóváhagyott géntechnológiával módosított növények jegyzéke
- Sheldon Krimsky.Illuzórikus konszenzus a GMO egészségügyi értékelése mögött
Kérdések és válaszok
K: Mi az a genetikailag módosított élelmiszer?
V: A géntechnológiával módosított élelmiszer (GM élelmiszer) olyan élelmiszer, amelyet genetikailag módosított szervezetek (GM szervezetek) felhasználásával állítottak elő. A géntechnológiával módosított élelmiszerek géntechnológiával módosított szervezeteket tartalmaznak.
K: Milyen példák vannak a géntechnológiával módosított élelmiszerekre?
V: A GM élelmiszerek gyakori példái közé tartozik a kukorica, a szójabab, a gyapot és a repce. Az első géntechnológiával módosított, értékesítésre engedélyezett élelmiszer-állat a lazac. További példák a szójabab, a kukorica, a repce, a rizs és a gyapotmagolaj.
K: Mikor kezdődött a géntechnológiával módosított élelmiszerek kereskedelmi értékesítése?
V: A géntechnológiával módosított élelmiszerek kereskedelmi értékesítése 1994-ben kezdődött, amikor a Calgene először hozta forgalomba késleltetett érésű paradicsomát.
K: Milyen tulajdonságokkal rendelkeznek a rendelkezésre álló és a jövőbeni növények?
V: A rendelkezésre álló és a jövőbeni növények olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a gyomirtó szerekkel, rovarokkal, vírusokkal, gombákkal szembeni ellenálló képesség, extra tápanyagok termelése, gyorsabb növekedés vagy más hasznos cél.
K: Léteznek-e géntechnológiával módosított haszonállatok?
V: Igen - kísérletileg kifejlesztettek géntechnológiával módosított haszonállatokat is.
K: Hogyan lehetne baktériumokat felhasználni a sajtkészítésben?
V: Olyan baktériumokkal kapcsolatban folynak kutatások, amelyek felgyorsítanák a sajtkészítés folyamatát.
K: Hogyan lehetne élesztőt felhasználni a kevesebb kalóriát tartalmazó sör előállítására?
V: Genetikailag módosított élesztőt lehetne használni a kevesebb kalóriát tartalmazó sör előállítására.