Luteinizáló hormon (LH): működése és szerepe a reprodukcióban

Ismerd meg a luteinizáló hormon (LH) működését és szerepét a reprodukcióban — peteérés, sárgatest képződés és tesztoszteron-szabályozás világosan, részletesen.

A luteinizáló hormon (LH, lutropin vagy lutrofin) az elülső agyalapi mirigy gonadotróf sejtjei által termelt nemi hormon.

A nőstényeknél az LH-emelkedés kiváltja a peteérést és a sárgatest kialakulását (a női emlősök átmeneti endokrin struktúrája, amely viszonylag magas progeszteronszintet eredményez). Hímekben, ahol az LH-t interstíciumsejt-stimuláló hormonnak (ICSH) is nevezték, a Leydig-sejtek tesztoszterontermelését serkenti. Szinergikusan hat a follikulus-stimuláló hormonnal (FSH).

Működése és szabályozása

Az LH-termelést a hipotalamuszból felszabaduló gonadotropin-releasing hormon (GnRH) szabályozza; a GnRH pulzáló kibocsátása határozza meg az LH (és az FSH) szekréciójának mintázatát. A nemi hormonok — elsősorban az ösztrogén, progeszteron és tesztoszteron — visszacsatolással befolyásolják az LH-termelést: általában negatív visszacsatolás érvényesül, de a menstruációs ciklus közepén az emelkedett ösztrogén pozitív visszacsatolása okozza az LH-hullámot (LH-surge), amely közvetlenül a petesejt kilökődéséhez vezet.

Az LH a sejtek felszínén található LH-receptoron (G-fehérjéhez kapcsolt receptor) fejti ki hatását. A receptor aktiválódása adenilát-ciklázon keresztül növeli a sejten belüli cAMP-szintet, ami a protein-kináz A (PKA) aktiválódásához és végső soron a steroidogenézishez (pl. tesztoszteron és progeszteron termeléséhez) vezet.

Hatásai nőknél

• Peteérés (ovuláció): a menstruációs ciklus közepén bekövetkező LH-csúcs kiváltja a domináns tüszőből a petesejt kilökődését.
• Sárgatest (corpus luteum) kialakulása: az LH támogatja a tüsző luteinizációját, a sárgatest kialakulását és progeszterontermelését, ami létfontosságú a megtermékenyülés és a korai terhesség fenntartásához.
• Petefészek működésének koordinálása: együttműködik az FSH-szal a tüszők érésében és az ösztrogéntermelés szabályozásában.

Hatásai hímeknél

Férfiaknál az LH fő célsejtjei a here Leydig-sejtjei; az LH serkenti ezeknek a sejteknek a tesztoszteron-termelését. A tesztoszteron szükséges a másodlagos nemi jellegek kialakulásához, a spermatogenezis támogatásához (közvetve, a Sertoli-sejteken keresztül) és a normál reproduktív funkciók fenntartásához.

Diagnosztikai és klinikai jelentőség

• Ovulációs tesztek: a vizelet LH-szintjének mérése segít az ovuláció időpontjának meghatározásában (a „LH-surge” kimutatása). Ez a leggyakoribb otthoni módszer a termékeny időszak azonosítására.
• Hormonvizsgálatok: a vér LH-szintjét különböző reproduktív rendellenességek (pl. amenorrhoea, infertilitás, hypogonadismus) kivizsgálására mérik.
• Kórképek és eltérések: PCOS (policisztás ovárium szindróma) esetén gyakran megváltozik az LH/FSH arány; menopauzában és perimenopauzában az LH-szintek emelkednek az ovarialis működés csökkenése miatt; primer hypogonadismusban az LH emelkedett, míg központi (hipotalamusz/hipofízis eredetű) hypogonadismusban alacsony.
• Genetikai eltérések: az LH-receptor mutációi okozhatnak Leydig-sejt hipopláziát, terméketlenséget vagy menstruációs zavarokat.

Gyógyászati alkalmazások és gyógyszerek

Az LH hatását utánzó vagy befolyásoló szerek fontos szerepet játszanak a reprodukciós orvoslásban:

• hCG (humán choriongonadotropin): szerkezetileg hasonló az LH-hoz és azonos receptoron hat; gyakran használják az ovuláció kiváltására illetve a spermatogenezis stimulálására bizonyos kezelések során.
• Gonadotropin készítmények: kombinált FSH/LH tartalmú injekciókat alkalmaznak asszisztált reprodukciós technikákban (pl. lombikprogramok) a tüszőstimulációhoz.
• GnRH-agonisták és antagonisták: ezeket a szereket a GnRH- LH/FSH tengely szabályozására használják, például a befolyásolt petefészek-stimuláció során vagy hormontól függő állapotok kezelésére.
• Fogamzásgátlás: a kombinált hormonális fogamzásgátlók csökkentik az LH (és FSH) szekrécióját, ezáltal megakadályozzák az ovulációt.

Vizsgálati módszerek és gyakorlati tudnivalók

Az LH-t vérből vagy vizeletből lehet mérni. A vérvizsgálat precízebb és részletesebb információt ad a ciklus fázisáról, míg az otthoni vizelet-alapú ovulációs tesztek egyszerű, gyors módszert kínálnak az LH-surge kimutatására. Az LH-szintek erősen ciklusfüggőek: a follikuláris, ovulációs és luteális fázisban eltérőek lehetnek, ezért az eredmény értékeléséhez a mintavétel időzítése fontos.

Összefoglalás

Az LH központi szerepet játszik a reprodukciós rendszer szabályozásában: nőknél az ovuláció és a sárgatest kialakulásáért felel, férfiaknál pedig a tesztoszterontermelést serkenti. Működését a GnRH szabályozza, és a nemi hormonok visszacsatolása finomhangolja. Klinikai szempontból az LH mérése, illetve az LH-receptorral kapcsolatos kezelés és gyógyszerek fontos eszközök az infertilitás és egyéb reproduktív zavarok diagnózisában és kezelésében.

Keresés betűvel