Miocita
A miocita (más néven izomsejt) az izomszövetben található sejttípus.
A miociták hosszú, csőszerű sejtek. A myoblasztokból fejlődnek ki, hogy a myogenezisnek nevezett folyamat során izmokat képezzenek.
A szívizomsejteknek különböző speciális formái vannak: szív-, váz- és simaizomsejtek. Ezek különböző szerkezetűek. A szív- és vázizomzat csíkozott vagy csíkozott sejtjeit izomrostoknak nevezzük.
A kardiomiociták azok az izomrostok, amelyek a szív kamráit alkotják. Egyetlen központi maggal rendelkeznek. A vázizomrostok a test tartását és mozgatását segítik. Általában perifériás maggal rendelkeznek.
A simaizomsejtek irányítják az önkéntelen mozgásokat, például a perisztaltikus összehúzódásokat a nyelőcsőben és a gyomorban.
Az izomsejt és a neuromuszkuláris csomópont ábrája 1. Axon 2. Neuromuszkuláris csomópont 3. Izomrost (miocita) 4. Myofibrillum
Kérdések és válaszok
K: Mi az a miocita?
V: A miocita az izomszövetben található sejtek egy típusa.
K: Mi a myogenezis folyamata?
V: A miogenezis az a folyamat, amelynek során a mioblasztok izomsejtekké fejlődnek, hogy izmokat képezzenek.
K: Melyek a miociták specializált formái?
V: A miociták specializált formái a szív-, a váz- és a simaizomsejtek.
K: Milyen felépítésűek a szív- és a vázizomsejtek?
V: A szív- és vázizomzat csíkozott vagy csíkozott sejtjeit izomrostoknak nevezzük.
K: Mik a kardiomiociták?
V: A kardiomiociták azok az izomrostok, amelyek a szív kamráit alkotják.
K: Mi a különbség a kardiomiociták és a vázizomrostok magjai között?
V: A kardiomiocitáknak egyetlen központi magjuk van, míg a vázizomrostoknak általában perifériás magjaik vannak.
K: Mi a simaizomsejtek funkciója?
V: A simaizomsejtek irányítják az önkéntelen mozgásokat, például a nyelőcső és a gyomor perisztaltikus összehúzódásait.
