Nemzetközi fonetikai ábécé
A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) a hangok leírásának rendszere. A Nemzetközi Fonetikai Szövetség 1886-ban hozta létre, hogy az emberek egységes módon írhassák le a nyelvek hangjait. A nyelvészek, nyelvtanárok és fordítók ezt a rendszert használják a szavak kiejtésének feltüntetésére.
A Wikipédia az IPA-t is használja, hogy megmutassa, hogyan kell egyes szavakat kiejteni. A legtöbb szimbólum a latin ábécé betűi vagy azok változatai. Például a palatális közelítőhangot (az y-t a tegnapban) [j]-vel írjuk. Az IPA-ban a szimbólumokat lehet kötőjelek közé írni (ezt széles átírásnak nevezzük, pl. a "little" írható /lɪtl/ ) vagy szögletes zárójelek közé (ezt szűk átírásnak nevezzük, pl. a "little" írható [lɪɾɫ], így mondják bizonyos csoportok). A szűk átírás pontosabb, mint a széles.
Az IPA csak a beszélt nyelvekben általában használt hangokat jelöli. A kiterjesztett IPA-t más hangok leírására használják.
Az IPA-t néha megváltoztatják, és szimbólumokat adnak hozzá vagy vesznek el. Jelenleg 107 különböző betű van az IPA-ban. Van még 52 olyan jel, amelyet a betűkhöz adnak hozzá, hogy megváltoztassák a hangzásukat. Ezeket a jeleket "diakritikusoknak" nevezik.
Történelem
1886-ban francia és brit nyelvtanárok egy csoportja megalakította a Nemzetközi Fonetikai Egyesületet. Ezek a tanárok eleinte a roma ábécét használták. Később megváltoztatták az ábécét, hogy a különböző nyelvek ugyanazokkal a betűkkel írják ugyanazokat a hangokat.
Az ábécé használata
Az IPA úgy készült, hogy minden hangnak legyen egy szimbóluma. Ez azt jelenti, hogy minden betű mindig ugyanazt a hangot jelöli. Ez eltér az angoltól. Az angolban egyes betűk több hangot is jelölnek. Például az <x> betűt az angolban általában két hangként ([ks]) ejtik ki, de jelenthet [gz] vagy [z] hangot is.
Letters
A nemzetközi fonetikai ábécé háromféle hangot jelöl: a pulmonális mássalhangzókat, a nem pulmonális mássalhangzókat és a magánhangzókat.
Pulmonális mássalhangzók
A pulmonális mássalhangzók a tüdőből érkező levegő elzárásával jönnek létre. A legtöbb mássalhangzó (és az összes angol mássalhangzó) pulmonális. Ezeknek a hangoknak a szimbólumai egy táblázatban vannak elrendezve. A sorok azt mutatják, hogyan keletkezik a hang, az oszlopok pedig azt, hogy hol keletkezik.
|
| ||||||||||||||||||
| Artikuláció helye (Ahol a hang keletkezik) → | Labialis | Koronális | Dorsalis | Radikális | Glottal | |||||||||||||
| Bilabiális | Labiodentális | Fogászati | Postalveoláris | Retroflex | Palatális | Velar | Uvularis | Torok | Epiglottal | |||||||||
| Hogyan keletkezik a hang ↓ | ||||||||||||||||||
| Orrnyálkahártya | n |
|
| |||||||||||||||
| Plosive | p b | p̪ b̪ | t d | ʈ ɖ | c ɟ | k ɡ | q ɢ |
|
|
| ||||||||
| ɸ β | f v | θ ð | s z | ʃ ʒ | ʂ ʐ | ç ʝ | x ɣ | χ | ħ | h ɦ |
| |||||||
| β̞ | j | a Й° |
|
|
|
| ||||||||||||
| Trill | retroflex trilla | я* |
|
| ||||||||||||||
| Csapolás vagy csappantyú | † | † |
| ЙўМ† |
|
|
| |||||||||||
| Oldalsó frikatív | ɬ ɮ | * | * | * |
|
|
| |||||||||||
| Oldalsó közelítő | l |
|
| |||||||||||||||
| Oldalsó lebeny |
| * |
|
|
| |||||||||||||
|
| ||||||||||||||||||
Nem-pulmonikus mássalhangzók
A nem pulmonális mássalhangzók a tüdőből érkező levegő nélkül hangzanak el. A nem pulmonális mássalhangzóknak három típusa van. Az implozív mássalhangzók úgy keletkeznek, hogy levegőt veszünk a szájba. Az ejekciós mássalhangzók úgy keletkeznek, hogy a levegőt a tüdő helyett a hangszóróból préseljük ki. A kattintásos mássalhangzók úgy keletkeznek, hogy a szájban légmentes zsebet hozunk létre, majd gyorsan kiengedjük azt.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a nemzetközi fonetikus ábécé (IPA)?
V: A Nemzetközi Fonetikus Ábécé (IPA) a hangok leírásának rendszere. A Nemzetközi Fonetikai Szövetség 1886-ban hozta létre, hogy szabványos módot biztosítson a különböző nyelvek szavainak kiejtésének leírására.
K: Ki használja az IPA-t?
V: A nyelvészek, nyelvtanárok és fordítók használják ezt a rendszert a szavak kiejtésének feltüntetésére. A Wikipédia is használja az IPA-t, hogy megmutassa, hogyan kell egyes szavakat kiejteni.
K: Milyen típusú szimbólumokat használ?
V: Az IPA-ban használt szimbólumok többsége a latin ábécé betűi vagy azok változatai. Például a palatális közelítőhangot (az y-t a tegnapban) [j]-vel írják.
K: Hogyan írja a hangokat az IPA használatával?
V: A hangok írhatók ferdehajlatok közé (ezt nevezzük széles átírásnak), vagy szögletes zárójelek közé (ezt nevezzük szűk átírásnak). A szűk átírás pontosabb, mint a széles.
K: Milyen típusú hangokat tartalmaz?
V: Az IPA csak a beszélt nyelvekben általában használt hangokra tartalmaz szimbólumokat. A Nemzetközi Fonetikai Ábécé kiterjesztései (vagy extIPA) más hangok leírására szolgálnak.
K: Változik valaha is?
V: Igen, néha szükség szerint szimbólumokat adnak hozzá vagy vesznek el az IPA-ból. Jelenleg 107 különböző betű és 52 olyan jel van, amelyeket a betűkhöz adnak hozzá, hogy megváltoztassák a hangzásukat, ezeket "diakritikusoknak" nevezik.
